Posta Imre weboldala

Saját alapjaira fektette a Fidesz az országot
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 18. 16:31:37

Teljes hir

Hétfõn délután rövid vita után a parlament kormánypárti többsége megszavazta Magyarország új alaptörvényét, amely 2012. január 1-tõl váltja fel az 1989-1990-es alkotmányt. Bár az új alaptörvény nem fordítja ki a sarkaiból a közjogi rendszert, de a fékek és ellensúlyok meggyengítésével tovább növelte a miniszterelnöki hatalmat. Az alapvetõ jogok is változnak majd: az alkotmány az állampolgári kötelezettségekre is nagy hangsúlyt fektet.
A rendszerváltás óta ez nem született társadalmi szerzõdés, a régi alkotmányt módosítgatták, de ez az átmeneti korszak lezárult, új társadalmi korszak született, és ezt a folyamatot a szavazófülkében lezajlott forradalom aktusa zárt le – jelentette be tavaly május 25-én Orbán Viktor elsõ miniszterelnöki expozéjában az Országgyûlésben, hogy a választások után megalakult parlament alkotmányozó nemzetgyûlésként fog mûködni, és 2012-ig megalkotja Magyarország új alaptörvényét.
Az akkor elindított folyamat április 18-án zárul le, a parlament hétfõn szavazott a Fidesz-KDNP március 14-én beterjesztett és az elmúlt hetekben közel 70 képviselõi és bizottsági indítvánnyal módosított alaptörvény tervezetérõl. Lázár János, fideszes frakcióvezetõ még az utolsó pillanatban is 16 zárószavazás elõtti módosító javaslatot nyújtott be.
A két párt szövegezõ bizottságának vezetõje, Szájer József interjúiban, nyilatkozataiban többször jelezte, a Fidesz-KDNP lényeges változásokat tervez, de nem áll szándékában gyökeresen átalakítani Magyarország közjogi szervezetét. Az új alaptörvény valóban nem formálja át az egykamarás Országgyûlésre és az erõs miniszterelnöki hatalomra építõ szerkezetet, a legfõbb alapjogokat is megõrizte, ám több ponton úgy írta át az 1989-1990-es alkotmányt, hogy jelentõsen gyengítette a végrehajtó hatalom fékjeit és ellensúlyait.
Bár a Fidesz arra törekedett, hogy az alkotmányt ne lehessen kizárólag csak a kormánypártok nevéhez kötni – többek között kivonták az alkotmányozásból a kormányt, a KDNP-s Salamon László által vezetett alkotmány-elõkészítõ bizottság ellenzék által kritizált szövegét is elvetették –, a törekvés nem járt sikerrel. Az LMP és az MSZP még az Alkotmánybíróság jogköreinek tavalyi korlátozásakor kivonult az alkotmányozásból és a Fidesz unszolása ellenére sem tértek vissza.
A Jobbik ugyan végigülte a plenáris üléseket, de nem szavazta meg az új alaptörvényt. A kormánypártok koncepcióját a többi hatalmi ág képviselõi – így az Alkotmánybíróság elnöke és a bírók –, az érvénytelenítésre váró régi alaptörvény több „atyja”, Sólyom László, Kis János, Tölgyessy Péter, egyházi személyiségek és több jogvédõ szervezet – sõt a történészek egy kisebb csoportja – is élesen bírálta.
Talárosok korlátok között
A legtöbbet bírált passzusa az új alkotmánynak az Országgyûlés és a végrehajtó hatalom legfõbb ellenõrének Alkotmánybíróság (Ab) jogosítványainak korlátozása lesz 2012-tõl. A Fidesz és a KDNP még tavaly korlátozta a testület mozgásterét, amikor az visszadobta visszamenõleges hatályú 98 százalékos különadóról szóló törvényt. A tavalyi alkotmánymódosítás szerint az Ab költségvetési kérdéseket csakis alapjogi szempontból vizsgálhat.
Bár a kormánypártok szövegezõi több alkalommal is azt ígérték, hogy az új alaptörvény majd feloldja ezt a korlátozást, végül ezek a passzusok belekerültek az új szövegbe is azzal a kitétellel, hogy az Ab csak akkor kaphatja vissza a jogosítványait, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken (a Széll Kálmán Terv szerint erre 2020-ban lesz legközelebb lehetõség.)

Semjén Zsolt és Orbán Viktor a szavazás elõtt
Fotó: Túry Gergely
Lényeges változás, hogy a jövõben nem fordulhat bárki (actio popularis) a testülethez utólagos normakontrollt kérve: erre már csak a kormánynak, az alapvetõ jogok biztosának és a parlamenti képviselõk egynegyedének lesz joga. Illetve az „egyszerû” állampolgároknak csak akkor, ha konkrét jogsérelem érte õket és a bíróságon sikertelenül próbálták érvényesíteni az alapvetõ jogaikat. A kormánypártok bevezetik az elõzetesen normakontroll intézményét: az adott törvénytervezet benyújtója, a kormány vagy házelnök indítványára az Országgyûlés kérheti, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a jogszabályt.
Az actio popularis megszüntetését leterheltségre hivatkozva még az Ab elnöke, Paczolay Péter kérte tavaly szeptemberben az alkotmány-elõkészítõ eseti bizottságtól. A testület nehézségeit próbálja enyhíteni az a passzus, amely 15-re emeli az Alkotmánybíróság létszámát. A Fidesz még tavaly változtatott az alkotmánybíró-jelölés szabályain, így már egyedül, az ellenzék bevonása nélkül is feltöltheti a testület üres helyeit. Szintén lényeges változás, hogy az Ab elnökét a jövõben már nem a bírák választhatják meg, hanem a parlamenti képviselõk kétharmada 12 évre.
Öreg bíró nem bíró
Az alaptörvény ellen élesen tiltakoztak a bírák is. Lázás János ugyanis egy módosító indítványban azt kezdeményezte, hogy a bírákat 62 éves korukban nyugdíjba kell küldeni – ezt késõbb az ügyészekre is kiterjesztette.
Múlthét csütörtökön az ítélõtáblák, megyei bíróságok elnökei, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke valamint a Legfelsõbb Bíróság teljes ülése aláírta azt a közleményt, melyet az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intéztek. A közlemény szerint január elsején nyolc évvel rövidül a nyugdíjkorhatáruk, így 228 bíró szolgálati viszonya szûnik meg, mivel õk addigra betöltik vagy már betöltötték a 62. évüket. A bírák szerint ez komoly gondokat okoz az ítélkezésben, mert ennyi posztot nem lehet majd egyik napról a másikra feltölteni – az igazságszolgáltatás pedig már így is leterhelt, nagyon nagy az ügyhátralék.
"Amikor az ügyészség minden eddiginél függetlenebb helyzetben van - és ez politikai döntés eredménye -, akkor a bíróságokat kisebb önállóság illeti meg az ügyei menedzselésében és a személyek kinevezésében?" – fakadt ki Baka András, a Legfelsõbb Bíróság elnöke, azt kifogásolva, hogy az OIT-ot már nem is említi az új alaptörvény-tervezet, csak azt, hogy a bíróságok bizonyos mértékben közremûködnek a szervezet igazgatásában. Ami jelenheti azt is, hogy az igazságügyi tárca is feladatokat kaphat a bírósági igazgatásban – ennek részleteit nem tisztázza az alkotmány, azt a bíróságokról szóló sarkalatos törvényre hagyja, melyet még nem terjesztett elõ a parlamentben a kormány.
Egy biztos mindenekfelett
A Fidesz-KDNP felszámolja a jelenlegi ombudsmani szisztémát is: a négy biztos helyett csak egy maradhat, az alapvetõ jogok biztosa.
Az ombudsmannak két helyettese lesz – a kisebbségek és a jövõ nemzedékek ügyeiért felelõs biztos –, akiket a „fõbiztos” nevez majd ki. Az adatvédelmi ombudsmani hivatal megszûnik, helyette egy adatvédelmi hatóság felügyeli majd a személyes adatok védelmét, és garantálja a közérdekû adatok nyilvánosságát.
Ezt a változást a nemzetiségi jogok biztosa parlamenti felszólalásában „pofátlanságnak” nevezte, a szintén alárendelt helyzetbe kerülõ zöld ombudsman pedig azt mondta, egyetlen szakmai érv nem hangzott el az átalakítás mellett a Fidesz-KDNP részérõl.
Az átnevezések – a Legfelsõbb Bíróságból Kúria lesz –, a hatáskörök átszabása – ombudsmanok, az Ab jogköreinek megváltoztatása, létszámának bõvítése – akár azt is jelenheti, hogy a szerepkörre hivatkozva a testületek vezetõit leváltják, és a kétharmados többségükre támaszkodva a kormánypártok új embereket állítanak az alkotmányozásban érintett szervezetek élére. A parlamenti zárószavazáson sem az ombudsmanok, sem a fõbíró, sem az Ab elnöke nem jelent meg.
Veretes szövegek
Az alaptörvény a Himnusz kezdõ sorával („Isten, áldd meg a magyart”) indul, egyes vélemények szerint azért, mert ugyan benne van Isten neve, de benne van a magyar költészet és egy kulturális kereszténységkép is, ami az ateistáknak is elfogadható.
Az új alaptörvénynek preambuluma a Nemzeti Hitvallás nevet kapta. Míg a régi alkotmány elõszava mindössze egy mondat volt, az új preambulum másfél oldalon keresztül sorolja azokat az értékeket, hagyományokat, melyek az alkotmányozók szerint meghatározzák nemzeti öntudatunkat.

A Fidesz-KDNP alaptörvénye
Fotó: MTI
A kormánypárti képviselõk által „veretes, magasztos szövegként” emlegetett bevezetõ vélhetõen hozzájárult ahhoz, hogy Sólyom László volt köztársasági elnök „eklektikus, dagályos” épülethez hasonlította a készülõ alaptörvényt. Kormánypárti ígéretek szerint a hitvallás nem kap jogforrási státuszt, bár ennek ellentmond egy késõbbi cikk (amely szerint az alaptörvényt a hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni), és még így is sokan kritizálták a szöveget.
Hasonlóan vélekedett Kis János is, aki szerint az anakronisztikus keresztény-nemzeti giccs stílusában íródott „hitvallás meg kívánja mondani a magyar állam alkotmánya alatt élõknek, hogyan gondolkodjanak, és hogyan vezessék az életüket”, emellett elõkészíti a talajt a szabadsághoz való jog erények és érdemek szerinti kiporciózása számára, amikor azt írja „az egyéni szabadság csak másokkal együttmûködve bontakozhat ki". A jogfilozófus szerint a preambulum az etnikai nemzetet nevezi meg az alkotmányozás alanyaként, valamint keresztény közösségként jellemzi, ezzel pedig kizárja, hogy az ország minden egyes lakosa magára ismerhessen benne.
Csak szimplán Magyarország
Az Alapvetés alcímet viselõ központi szövegrész egyik nagy nyilvánosságot kapott változtatásaként „HAZÁNK neve Magyarország”, vagyis nem Magyar Köztársaság, bár a B cikk kimondja, hogy az államforma köztársaság marad.
A H cikkbõl a parlamenti záróvita folytán került ki az, hogy Magyarország védi az itt élõ nemzetiségek nyelvét. Az Alaptörvény így már csak a magyar nyelvet és a magyar jelnyelvet részesíti védelemben.
A címer és a zászló a korábbi tervek ellenére a jelenleg is használatos maradt, bár a szöveg lehetõvé teszi a „történelmileg kialakult más formák” használatát is. A szövegbõl viszont már az is kiderül, hogy a zászló miért piros-fehér-zöld: az elsõ az erõt, a középsõ a hûséget, a harmadik a reményt szimbolizálja. A Himnusz Erkel-féle kottája viszont végül nem került be a szövegbe, így nem kell dönteni arról, hogy az eredetileg pattogós, verbunkos elõadásmód visszatérjen-e.
Az Alaptörvény Magyarország hivatalos fizetõeszközévé a forintot teszi, ami azt jelenti, hogy alkotmánymódosítás nélkül nem lehet majd bevezetni az eurót.
A házassághoz két nem kell
Az L. cikk az alkotmányszövegbe emeli a korábban csak AB-ítéletben megjelenõ házasságértelmezést: eszerint a házasság intézményét alaptörvényi szinten zárják el az azonos nemû pároktól. Melegszervezetek ez ellen is tüntettek múlt hét pénteken.
Az emberi jogokról szóló rész kormánypárti vélemények az Európai Unió Alapvetõ Jogok Chartája, egy-két komoly eltéréssel. Nem szerepel az alaptörvényben a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma, ellenben benne van, hogy munkavégzéssel “mindenki köteles” hozzájárulni a közösség gyarapodásához”.
Még nem világos, hogy mit jelent a szövegbe bekerülõ önvédelemhez való jog, illetve a magzat fogantatásától kezdõdõ védelme – fõleg, hogy a Fidesz szakpolitikusa többször hangsúlyozták, hogy az alaptörvény új rendelkezései miatt nem fogják majd átírni az abortuszszabályokat.
Link