Orbán megvágja a dolgozók jogait
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 20. 11:49:13
(Nyugi, csak a magyarokét, a cigány-zsidókét ipeg gyarapítja.)
Megdöbbentõ mértékben kívánja visszavágni a munkavállalók jogait a kormány. Elsõként a brüsszeli döntéshozók értesülhettek a kormányzat ilyen irányú terveirõl is: a dolgozókra nézve kedvezõtlenebb szabadság-, és túlóraszabályokról, s sok egyébrõl. Az Orbán-kormány Gyurcsányék egy ideiglenes szabályát is véglegesíti.
Szûcs Erika, a Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi és szociális minisztere által elfogadtatott ideiglenes szabályt véglegesíti majd az Orbán-kormány – derült ki a napokban nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramból.
Teljes hir
(Nyugi, csak a magyarokét, a cigány-zsidókét ipeg gyarapítja.)
Megdöbbentõ mértékben kívánja visszavágni a munkavállalók jogait a kormány. Elsõként a brüsszeli döntéshozók értesülhettek a kormányzat ilyen irányú terveirõl is: a dolgozókra nézve kedvezõtlenebb szabadság-, és túlóraszabályokról, s sok egyébrõl. Az Orbán-kormány Gyurcsányék egy ideiglenes szabályát is véglegesíti.
Szûcs Erika, a Gyurcsány-kormány egykori munkaügyi és szociális minisztere által elfogadtatott ideiglenes szabályt véglegesíti majd az Orbán-kormány – derült ki a napokban nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramból.
A munka törvénykönyvébe beemelt módosítás (amelynek hatálya idén december 31-ével lejárna) lényege, hogy ha a teljes munkaidejû dolgozónak lecsökkentették a munkaidejét (mondjuk mert a válság miatt visszaestek a megrendelések), annak – hogy kezdenek ismét fölfutni a megrendelések - a korábbinál magasabbra, maximum heti 44 órára emelhetik azt. A munkaadónak mégiscsak annyit kell fizetnie, mintha a munkavállaló heti 40 órát dolgozna.
Ezt a lehetõséget tenné véglegessé az Orbán-kormány. (A jelenlegi szabályozás progresszív eleme, hogy a megemelt munkaidõben dolgozók felmondási védelem alatt állnak – nem tudni még, vajon ez a jogszabályrész is megmarad-e. Az sem világos, hogy a véglegesített szabály továbbra is csak azokra vonatkozik-e majd, akik korábban csökkentett munkaidõben dolgoztak.)
Kedvezõtlen a munkavállalóknak
Sokakat érint majd a szabadsággal kapcsolatos szabályok a munkavállalókra nézve kedvezõtlen megváltozása. A kormány tervei szerint kettõnél több részletben is kiadhatja a munkaadó a szabadságot, ha gazdasági érdekei miatt így látja jónak. Ez szembe megy a szabadság alapvetõ céljával, amely a dolgozók testi-lelki regenerálódását célozza, amire nyilvánvalóan egy hosszabb, többhetes idõszak nyújthat lehetõséget – s nem ekkor-akkor kiadott 2-3 nap. Másrészrõl természetesen elmondható, hogy az új szabályozás a munkaadóknak kedvezõbb lehetõségeket biztosít a munka hatékony megszervezésére.
Számos munkavállaló érzi majd valószínûleg hátrányosnak azt is, hogy a túlórákat ezentúl nem lesz kötelezõ kifizetni, a munkaadó megválthatja szabadidõben (az már más kérdés, hogy a gyakorlatban kevés helyen fizették ki a túlórákat – õk hamarosan törvénysértõkbõl jogkövetõkké léphetnek elõ).
Hosszabb próbaidõ lesz lehetséges
Valószínûleg a próbaidõ 3-ról 6 hónapra emelésének kiötlésekor sem elsõsorban a munkavállalói érdekek lebegtek a politikai döntéshozók elõtt. Mint ahogy talán azon gondolat megszületésekor sem, hogy egy évrõl fél évre csökkentik azt az idõszakot, amikor a gyermekgondozás céljából „fizetésnélkülin” otthon lévõ kismama fizetett szabadságra jogosult.
Hogy a munkába visszatérõ kismama szabadsága részben megváltható, ha a kismama is akarja, az már munkavállalói szempontból is pozitívan értékelhetõ, hiszen végül is nem szerencsés, ha a dolgozni kezdõ anyuka az õt megilletõ felmondási védelmi idõt szabadságon tölti. A kismamának a munkába visszatérést 30-60 napra elõre kell majd jelezni a munkaadójának.
A kormány feltehetõen csak ízelítõk kívánt nyújtani Brüsszelnek az új munka törvénykönyvébõl, elõbb-utóbb vélhetõen további részletek derülnek majd ki.
a véglegesíteni kívánt "válságparagrafus"
117/C. § (1) Ha a 117/B. § (2) bekezdés alapján rövidebb teljes munkaidõt állapítottak meg, a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint a munkaidõ mértékének 2011. december 31-ig tartó felemelésérõl.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén a munkaidõ mértéke a 117/B. § (1) bekezdése szerinti teljes munkaidõ és az (1) bekezdés szerinti rövidebb teljes munkaidõ mértéke - legfeljebb 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti idõszakra számított - különbözetének figyelembevételével emelhetõ meg oly módon, hogy a teljes munkaidõ heti mértéke a negyvennégy órát nem haladhatja meg.
(3) A munkáltató 2011. december 31-éig nem közölhet mûködésével összefüggõ okra alapozott rendes felmondást vagy az Mt. 94/E. § (1) bekezdése szerinti rendes felmondásról szóló tájékoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje - e §-ban foglaltak alapján - heti negyven óránál hosszabb.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott tilalomba ütközõ munkáltatói rendes felmondás, illetõleg tájékoztatás jogellenes.
(5) A munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha teljes munkaidejének a mértéke - e §-ban foglaltak alapján - heti negyven óránál hosszabb.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltak alapján az órabérrel díjazott munkavállaló órabértételét arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni.
Link