A latin-amerikai tõzsdék is rosszul zártak
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 20. 12:14:19
Újabb válság jöhet: megrengett a világ gazdasága
A hét elején az amerikai és az ázsiai tõzsdepiacok is negatív eredménnyel zártak, s a reakció Latin-Amerikában sem váratott sokáig magára: gyengültek a valuták, estek a referencia-indexek. A globalizált pénzpiacok korában ma már elkerülhetetlen, hogy szinte egy nap alatt végigfusson a világon a nyomott befektetõi hangulat.
Teljes hir
Újabb válság jöhet: megrengett a világ gazdasága
A hét elején az amerikai és az ázsiai tõzsdepiacok is negatív eredménnyel zártak, s a reakció Latin-Amerikában sem váratott sokáig magára: gyengültek a valuták, estek a referencia-indexek. A globalizált pénzpiacok korában ma már elkerülhetetlen, hogy szinte egy nap alatt végigfusson a világon a nyomott befektetõi hangulat. Összefoglalónkból kiderül, nagyrészt mibõl táplálkozik a mostani bizonytalanság.
Hétfõn a New York-i tõzsde jelentõs gyengüléssel zárta a napot, ugyanis a Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminõsítõ intézet lerontotta az Egyesült Államok adósság-besorolási kilátásait, persze ez nem azt jelenti, hogy a világ vezetõ gazdasági hatalma kikerült volna a legjobb besorolással bíró országok körébõl, csupán jelezte azt a bizonytalanságot, mely a költségcsökkentési intézkedések körül alakult ki a tervezett stabilizációs lépések támogatottságának hiánya miatt. Az arany - mint utolsó befektetõi mentsvár - ára így tovább emelkedett.
Amint arról a Kitekintõ is beszámolt, az amerikai Kongresszusban nem támogatják egymás költségcsökkentõ terveit a demokrata és republikánus képviselõk. Az S&P szerint "anyagi kockázatot" rejt magában az, hogy Washingtonban nem tudnak dûlõre jutni az államháztartási hiány csökkentésének módját illetõen.
Már a második világháborút követõ évek óta megszokott, hogy az amerikai költségvetés deficites, hiszen mint a világ elsõ számú gazdasági hatalma az USA vállalta fel a világgazdaság fõ finanszírozójának, a világ kulcsvalutáját kibocsátó államnak a szerepét. A hiány azonban mára rekordmértékû vált, melynek egy részét az amerikai, másik részét külföldi hitelezõk (akiknek élén jelenleg Kína áll) finanszírozzák.
A görög államadósság esetleges átütemezésébõl származó feszültség, valamint a kínai megszorító intézkedések folytán kialakult bizonytalan hangulat is közrejátszott a latin-amerikai tõzsdék meggyengülésében - adta hírül az Infolatam. A kínai vezetés is a hét elején jelentette be, hogy a növekvõ inflációs nyomás és fogyasztói árak mérséklése érdekében - idén immár negyedik alkalommal - megemeli a kereskedelmi bankok kötelezõ tartalékrátáját, ez alkalommal 20,5 százalékra, remélve, hogy a hitelkihelyezési lehetõségek szûkítésével visszafoghatják a túlfûtött gazdaságot.
Eldõlt a latin dominó
Hétfõn a korábban történelmi csúcsokat döntögetõ brazil, chilei és mexikói valuták jelentõs gyengüléssel zártak. A latin-amerikai részvények MSCI-indexe pedig több mint két százalékot zuhant.
A brazil referencia-index, a Bovespa közel két százalékot veszített értékébõl, a legnagyobb veszteség az OGX kõolajipari céget érte: részvényei értéke 17,2 százalékkal csökkent, de ebben szerepet játszott egy jelentés is, ami kétségbe vonta a társaság kõolajtartalékainak nagyságát, mely eddig is számos külföldi befektetést vonzott az országba. Emellett a brazil állami olajvállalat, a Petrobras részvényei is közel 4 százalékos csökkenést értek el. A mexikói, chilei, argentin, perui és kolumbiai tõzsde referencia-indexei is közel hasonló (fél és két százalék közötti) mértékben csökkentek .
Elemzõk szerint azonban a latin-amerikai adósságkötvények iránti megnövekedett kereslet megállítja majd a valuták gyengülését.
Link