Posta Imre weboldala

Kit talál el Orbán harmadik pofonja?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 29. 08:58:30

Teljes hir

(Úgy látom, jó az árnyékboxban! Most is egyenruha van rajtam és rendvédelmi tevékenységet folytatok! Olstein, megértettél?)
A harmadik olyan jogszabály-módosítással rukkolt elõ az Orbán-kormány hivatalba lépése óta, amely a szélsõjobboldali szervezetek masírozásának akar véget vetni. Az elõzõ kettõ hatástalannak bizonyult: az adott ügyekben eljáró bíróságok szabadon engedték a rendõrök által lefogott véderõsöket és „polgárõröket”. A kormánypártiak azt ígérik, az új „pofon” hazakergeti majd az „egyenruhás bûnözõket”, az ellenzéki pártok kételkednek, és saját törvényjavaslatokat terjesztettek be.
„A jogállam nem engedheti meg magának, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szervezõdések erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában mindenféle állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék” – olvasható a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett, szerdán a parlament elé terjesztett törvénytervezet indoklásában, milyen indokkal akar fellépni a kabinet az ország több településen hónapok óta feszültségeket keltõ paramilitáris szervezetekkel szemben.
Nemcsak a kormány, hanem az ellenzék pártjai is a Btk. módosításával akarják helyreállítani a rendet, visszaszorítani az állam erõszak monopóliumát kikezdõ „polgárõrnek”, „csendõrségnek” nevezett, „rendfenntartásra” vállalkozó szervezeteket. Eltérõ szempontok alapján, de a Lehet Más a Politika és Jobbik is a Büntetõ törvénykönyv kiegészítésére törekszik, az MSZP pedig a polgárõrségrõl szóló jogszabályt akarja alkalmassá tenni arra, hogy a különféle szervezetek ne élhessenek vissza a törvény adta lehetõségekkel.
Szigorítás, „köztes” tényállások
A Navracsics által beterjesztett tervezet indoklása szerint azért van szükség az új, „köztes” tényállások kialakítására, mert „elszaporodtak azok a magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erõszak mértékét, azonban az egyes nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportok tagjaiban jogos félelmet, riadalmat keltenek, ezzel etnikai feszültséget szítva”.
Azaz a kabinet arra hivatkozik, hogy a jelenlegi törvényhelyek nem nyújtanak megfelelõ kapaszkodót a rendõrség és az igazságszolgáltatás számára, hogy gyorsan és hatékonyan léphessenek fel a félkatonai szervezetek ellen.
Pedig a Btk. most is ismeri „a közösség tagja elleni erõszak” fogalmát: a törvény szerint öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntethetõ az, „aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetõleg erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön”.
A rendõrség eddig nem erre passzusra, hanem a garázdaságra – „a kihívóan közösségellenes, erõszakos magatartásra” – hivatkozva járt el a hajdúhadházi „polgárõrök” és a Gyöngyöspatán „kiképzõtábort” szervezõ véderõsök ellen. Ám a bíróság egyik esetben sem találta megalapozottnak a rendõrség érveit: a „polgárõröket” április 22-én jogerõsen felmentették, a véderõsöket pedig három napon belül szabadon engedte az Egri Városi Bíróság.
Riasztó jelenségek
A kormány most két új, a „riadalomkeltésre” alapozott tényállás bevezetését tervezi. Ha a parlament megszavazza a Közigazgatási és igazságügyi Minisztérium elõterjesztését, akkor a jövõben három évig terjedõ szabadságvesztéssel sújtható az, aki valamely etnikai, vallási kisebbséggel szemben „olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen”.
Továbbá két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntethetõ az is, aki „a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltõ tevékenységet szervez, amely másokban riadalmat kelt”.
Mindkét passzus érinti az egyik legfontosabb alapjogot, a gyülekezés szabadságát, ráadásul nagyon nehéz lesz megállapítani, hogy pontosan milyen cselekmény és kiben kelt riadalmat: a jog általános érvénye miatt ezek a passzusok nemcsak a Véderõvel vagy a „polgárõrökkel” szemben lesznek alkalmazhatóak.

Kezeletlen feszültségek Gyöngyöspatán
Fotó: MTI
„Nem páratlan a magyar büntetõjogban ez a módosítás, a Btk. most is tartalmaz olyan paragrafusokat, amelyek a félelem- vagy botránykeltésre hivatkoznak” – mondta a kormány tervezetérõl a Hírszerzõnek Hack Péter büntetõjogász. Szerinte a gyülekezési szabadság korlátozható, ha annak gyakorlása mások jogait sérti. Hack úgy véli, hogy minden törvény – így a mostani tervezet is – a végrehajtás mikéntjétõl függ, így például a mai napig nem tudjuk, hogy lett-e annak valami következménye, hogy a Jobbik elnöke, Vona Gábor a parlament tavalyi alakuló ülésén a betiltott Magyar Gárda ruhájában jelent meg.
Hasonló véleményen van a szakmában liberális jogtudósként számon tartott Sajó András is, aki már a Fundamentum folyóiratban 2002-ben megjelent Önvédõ jogállam címû cikkében amellett érvelt, hogy kockázatos korlátlanul biztosítani a gyülekezés szabadságát olyan szervezeteknek, amelyek a szabadság felszámolására törekednek. Sajó szerint a jogi beavatkozás szintje a fenyegetõ veszély szintjéhez kell igazodjon.
A kormány tervezete sokban hasonlít az elõzõ kormány igazságügy minisztere, Draskovics Tibor által kidolgozott törvénytervezethez, amely félelmet, megbotránkozást keltõ csoportos vonulásokat büntette. Szintén õ volt az, aki rendeleti úton tiltatta be a Magyar Gárda egyenruháját. Intézkedéseit akkor élesen bírálta a Fidesz.
Rendeletek alulnézetbõl
Egy kisebb megyényi rendõr teljesíthet szolgálatot Gyöngyöspatán ezekben a napokban – mondta a Hírszerzõnek Pongó Géza, a Független Rendõrszakszervezet (FRSZ) vezetõje.

A kivezényeltek nagy része valószínûleg a Készenléti Rendõrség kötelékébe tartozott. Õket Miskolcról, és Budapestrõl vezényelték le, a többieket az ország más megyéibõl. „Ezek a rendõrök biztosan hiányoznak most valahonnan” mondta Pongó Géza a Hírszerzõnek.
Az FRSZ fõtitkára szerint a rendõrök sokszor tehetetlennek érzik magukat ilyen helyzetekben. „Vagy a jogszabályok nem megfelelõek, vagy a jogalkalmazás nem tûnik annak, nehéz mit mondani, amikor szerintünk a garázdaság tényállásának minden eleme megvalósul a helyszínen, a kollégák intézkednek is, majd az elõállítás után a bíró szabadlábra helyezi az illetõket, akiket hõsként fogadnak – mint történt ez Hajdúhadházon is” – mondta a fõtitkár.

Egy neve elhallgatását kérõ rendõrségi forrás ugyanerrõl számolt be. „Ausztriában egy náci karlendítés imitálásáért beviszik és elítélik az illetõt, és biztosan nem fordulhatna elõ, hogy egy náci szervezet köszöntésére hajazva nyilvánosan, kórusban lehessen kiabálni” – mondta, a Gárda Szebb jövõt! köszöntésével kapcsolatban informátorunk is. Szerinte az állomány hangulata kifejezetten rossz, nem érzik a rendõrök, hogy a vezetés mellettük állna, úgy látják, csak idõ kérdése, hogy mikor alakul ki más településeken is a gyöngyöspataihoz hasonló helyzet, miközben ez nyilvánvalóan nem rendõrségi kérdés elsõsorban.
Hatástalan pofonok
Nem ez az elsõ próbálkozása a tavaly júniusban hivatalba lépett Orbán-kormánynak a „gárda-jelenség” megfékezésére. Pintér Sándor belügyminiszter még tavaly nyáron nyújtotta be a parlamentnek azt a törvénymódosító csomagot, amely többek között a feloszlatott szervezetekben való részvételt is bünteti: ilyen cselekményért is 150 ezer forintos pénzbírság és elzárás jár – a Magyar Gárda Egyesületet 2009 júliusában oszlatta fel jogerõsen a Fõvárosi Ítélõtábla.
Múlt hét pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, mely szerint százezer forintig terjedõ pénzbírságot szabhatnak ki a jövõben arra, aki "közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti". A rendelet szombaton lépett hatályba. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivõje ezt a rendeletet nevezte szerdán az elsõ pofonnak, a másodikat az „egyenruhás bûnözök” szerinte a Btk. módosításától kapják majd (Orbán Viktor még ellenzéki vezetõként azt ígérte, hogy kormányra kerülve „két pofonnal” zavarja majd haza a szélsõjobboldali masírozókat.)

Eszes Tamás - három napon belül szabadlábon
Fotó: MTI
A két új jogszabály sem volt bizonyult hatékonynak a paramilitáris szervezetekkel szemben: a Jobbikhoz köthetõ „polgárõrök”, csendõrök” hetek óta járõröznek Gyöngyöspatán, Hejõszalontán, Hajdúhadházon és Tiszavasváriban. Ráadásul a Heves megyei településen megjelent egy olyan szervezet, a Véderõ, amitõl még a Jobbik is elhatárolódott: a szervezet által keltett feszültség kedden éjszaka tömegverekedésbe torkollott.
Az LMP a titkosszolgálatokat is bevetné
Míg a kormány indítványa összesen három paragrafust tartalmaz – az egyik a hatálybalépést szabályozná –, az LMP egy nappal korábban benyújtott tervezete több tucat bekezdéssel egészítené ki a Btk.-t. Az ellenzéki párt a módosító indoklásában a hajdúhadházi és a gyöngyöspatai eseményekre hivatkozik, de hozzáteszi, hogy az erõszakos cselekmények szinte mindennapossá váltak „a futballmeccseken, a köztéri rendezvényeken, olykor az üzleti viták kapcsán”.
Az LMP javaslata szerint három évi elzárással lehetne büntetni azt, aki a lõfegyverrel való kiképzésre és gyakorlatozásra vonatkozó hatósági elõírásokat megszegi. Ugyanakkor öt évet kaphat az, aki ilyen „kiképzõtáborokat” szervez. A Dorosz Dávid, Schiffer András, Szabó Tímea képviselõk által jegyzet javaslat súlyosabban akarja büntetni a közösség tagja elleni erõszak elõkészületét, és lehetõvé tenné, hogy titkosszolgálati eszközök is alkalmazhatóak legyenek ezen bûncselekmények felderítésére és megelõzésére.

Próbálnak szolgálni és védeni
Fotó: Fazekas István
Az ellenzéki párt az eredetileg a családon belüli erõszak megfékezésére kialakított zaklatás tényállását is átszabná: ez a Btk-s passzus akkor is alkalmazható lenne, valaki „a zaklatást a sértett valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt követi el” – különösen akkor, ha ezt csoportosan és felfegyverkezve követi el.
A javaslat a verbális erõszak büntethetõvé tétele területén is el õre kíván lépni, így súlyosabban kívánja büntetni, ha a becsületsértést a nagy nyilvánosság elõtt a sértett hovatartozására hivatkozva követik el.
Az állami erõszak-monopóliumot erõsítené az MSZP
Harangozó Tamás MSZP-s képviselõ a polgárõrségrõl szóló 2006-os törvényt szeretné módosítani, hogy a jövõben egyértelmû legyen: a közbiztonság fenntartása a rendõrség kizárólagos feladata, bárki más csak vele egyeztetve járhat el.
Az ellenzéki képviselõ a javaslatát bemutató keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a tervezet összhangban van a pénteki kormányrendelettel, de szerinte ezt a kérdést nem rendeleti, hanem törvényi szinten kell kezelni.
Az MSZP-s javaslat szerint a polgárõrség a feladatainak végrehajtását és szolgálatának szervezését egyezteti a rendõrséggel. A polgárõr szervezet a rendõrség írásbeli felszólítására felfüggeszti a felszólításban meghatározott feladatainak végrehajtását és szolgálatának ellátását.
Állampárti idõket idéz a Jobbik
A pénteki kormányrendeletet élesen bírálta a Jobbik, majd bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. A párt álláspontja szerint ez a szabályozás az önvédelem és a tulajdon védelmének alkotmányos jogába ütközik és pusztán az a célja, hogy "a Szebb Jövõért Polgárõr Egyesületet és a tiszavasvári csendõrséget ellehetetlenítse".
Ettõl függetlenül az ellenzéki párt szintén a Btk. módosítását tervezi, igaz, nem a „polgárõrök” miatt. Korondi Miklós jobbikos képviselõ szerdán nyújtotta be azt a javaslatát, amely a kábellopásokat szankcionálná. A politikus öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetné „a vasúti közlekedés biztonságát” veszélyeztetõ cselekményeket. Ha ez halálos tömegszerencsétlenséget okoz, akkor az elkövetõk akár életfogytiglanit is kaphatnak.
Korondi szerint erre azért van szükség, mert az utóbbi öt évben a réz felvásárlási árának emelkedése miatt „ugrásszerûen megnõttek ezen cselekmények”, a bejelentések száma a 2002-es év több mint duplájára emelkedett. Érdekes, hogy a jobbikos képviselõ indoklásában arra hivatkozik, hogy az állampárti rendszer – az 1978-as úgynevezett Csemegi-kódex – is súlyosan büntette a vaspályák megrongálását.
Link