Fölösleges a Lex Gyöngyöspata
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 29. 09:04:30
De hol van Lex Lázár? Rágyúr a következõ meccsre Tel-avivban? Míg mindenki Patára figyel, a pszichopaták csenden szövögetik a hálót.
Elõször a miniszterelnök által kidolgozott kormányrendelettel, majd a Btk. módosításával helyeztek kilátásba komoly szankciókat a gyöngyöspataihoz hasonló helyzetek kapcsán. A kormánynak már viszket a tenyere, a szakember szerint viszont nem a törvényekkel volt a baj eddig sem, felesleges a jogalkotásba menekülni a jogalkalmazás elõl.
Teljes hir
De hol van Lex Lázár? Rágyúr a következõ meccsre Tel-avivban? Míg mindenki Patára figyel, a pszichopaták csenden szövögetik a hálót.
Elõször a miniszterelnök által kidolgozott kormányrendelettel, majd a Btk. módosításával helyeztek kilátásba komoly szankciókat a gyöngyöspataihoz hasonló helyzetek kapcsán. A kormánynak már viszket a tenyere, a szakember szerint viszont nem a törvényekkel volt a baj eddig sem, felesleges a jogalkotásba menekülni a jogalkalmazás elõl.
Mióta a Jobbik két hónapja újra cigánypolitizálással próbálja meglágyítani a tõle elforduló szavazók szívét, számos településen váltak elviselhetetlenné az egyébként sem túl rózsás állapotok romák és nem romák között. Az etnikai és közbiztonság miatti feszültségek határán egyensúlyozó problémára a szélsõséges szervezetek megjelenésével terelõdött a nagypolitika figyelme. A kormány az elmúlt hetekben szélsõjobboldali szervezetek által végzett polgárõri tevékenység, majd a Gyöngyöspatán eszkalálódott helyzet nyomására most jogszabály-módosítással és kormányrendelettel üzen hadat a szabadcsapatoknak.
Közeledik az elsõ pofon?
Elsõként a miniszterelnök nevével fémjelzett kormányrendelet jelent meg pénteken a Magyar Közlönyben, mely szombati hatállyal lépett életbe. A rendelet a polgárõri tevékenységet szabályozta egyértelmûen az elmúlt idõszakra reagálva, amikor a Szebb Jövõért Polgárõr Egyesület járõrözött Gyöngyöspatán. A kormányrendelet 100 ezer forintig terjedõ pénzbírságot helyez kilátásba arra az esetre, ha valaki „Együttmûködési kötelezettség* megszegése polgárõr tevékenység ellátása során […]együttmûködési kötelezettség teljesítése nélkül látja el a polgárõrség törvényben meghatározott feladatait”, valamint közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése alkalmán.
kivel kell együttmûködni
*A helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendõrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyõrség szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi õrszolgálattal, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával. (Forrás: 2006. évi LII. törvény a polgárõrségrõl)
A Navracsics Tibor által beterjesztett, a büntetõ törvénykönyv módosítását célzó javaslat némiképp lefedi a kormányrendeletet, legalábbis a (polgárõr tevékenységet is magába foglaló) közbiztonsági tevékenység jogellenes tervezését szankcionálja. A módosítás alapján „Aki olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltõ tevékenységet szervez, amely másokban riadalmat kelt, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ”, valamint az is, „aki a helyi polgárõr szervezet tagjának a polgárõrségrõl szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a helyi polgárõr szervezet a polgárõrségrõl szóló törvényben meghatározott együttmûködési kötelezettségét nem teljesíti .”
Védelmet épít a Jobbik
Kérdés, hogy a kialakított jogi háttérrel ezentúl gyakorlattá válhat-e, hogy a kistelepüléseken felvonuló, akár polgárõri tevékenységre hivatkozó, akár mindössze erõdemonstrációt tartó szélsõséges szervezetek tagjait lefogják. A Jobbik, amelyet a parlamenti pártok közül nyilván leginkább érint a változás, csütörtökön szintén módosító javaslattal élt a Btk.-val kapcsolatban. Ennek alapján az a hivatalos személy, aki országgyûlési képviselõt törvénybõl adódó feladatainak ellátása során jogellenesen akadályoz, három évig terjedõ szabadságvesztéssel lenne büntethetõ.
A radikális jobboldali párt - amelyet szoros szálak fûznek az egykori Magyar Gárdához és annak reinkarnációjához – javaslata többek között egy olyan szituációban értelmezhetõ, ha az egyenruhás vagy rendfenntartást célul kitûzõ szervezeteket a párt parlamenti képviselõi megjelenésükkel támogatnák.
"Nem kellene állandóan a Parlamentbe szaladgálni"
Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos fõmunkatársa, az ELTE jogi karának egyetemi docense lapunk kérdésére leszögezte, nem jogalkotási, hanem jogalkalmazási kérdésrõl van szó. Irracionálisnak tartja, hogy minden komolyabb esemény alkalmával rohannak a Parlamentbe törvényt alkotni az adott szituáció kapcsán a képviselõk, annak ellenére, hogy ezeknek a szituációknak a szabályozása már adott. A OKRI fõmunkatársa hozzátette, a Jobbik javaslata is mutatja azt a lehetetlen helyzetet, hogy a szakma figyelmen kívül hagyásával minden botcsinálta képviselõ rohan törvényt alkotni és politikai eszközzé silányítják a jogot.
A Büntetõ Eljárásjogi Tanszéken tanító szakember szerint már most is rendelkezésre áll az a jogszabályi háttér, amelyet a most kezdeményezett rendelet és módosító javaslat céloz. Ha már törvénymódosításról van szó, Finszter Géza inkább a polgárõrségrõl szóló 2006. évi. LII. törvény módosítását tartaná logikusnak. A polgárõri tevékenységrõl is szóló jogszabály szigorításával megakadályozható volna az a tendencia, hogy a polgárõrség társadalmi tevékenységével visszaélnek, mögé bújva a garázdaságot bõven kimerítõ cselekményeket végeznek – véli a kriminológus. Hozzáteszi, a közelmúlt eseményeit a hatályos törvények alapján is szankcionálni lehetne például garázdaság, zaklatás vagy az egyesülési joggal való visszaélés tényállásával indokolva.
Aki egyenruhában megy a cigánytelepre...
A szakember elmondta, a kormányrendeletben említett polgárõri tevékenységet magában foglalja a törvénymódosításban írt közbiztonsági tevékenység. Annak, hogy elõbbiben százezer forint, utóbbiban pedig két évig terjedõ szabadságvesztés a szankció, az az oka, hogy kormányrendelet csupán szabálysértési tényállást állapíthat meg, míg a törvény már a vétség vagy bûntett esetében is szankcionálhat.
Finszter Géza szerint viszont nem ütközne különösebb nehézségbe a törvénymódosításban jegyzett nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatti közösségellenes magatartás bizonyítása. A ráutaló magatartási elemek, hogy hol, mikor, hányan, milyen öltözékben, milyen tevékenységet és milyen elõzménnyel folytattak az elkövetõk, mind bizonyító erõvel bírnak. A kriminológus szerint ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a gyakorlatban nem ütközik-e majd ugyanolyan falakba a jogalkalmazás, mint a lassan húsz éve vitatott közösség elleni izgatás esetében.
Forrás: Link