Zár alá vehetõ a bûnszervezet alatt szerzett összes vagyon
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 01. 12:08:59
No akkor zároljuk az összes vagyont, ami most úgy van számon tartva, mint állami és mint magán!
Az ellenkezõ bizonyításáig vagyonelkobzás alá esõ vagyonnak kell tekinteni a bûnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont - húzta alá Vidákovics Béla Zsolt védõügyvéd megkeresésünkre, a volt SZDSZ-politikus, Gál György vagyonának "biztosítása" kapcsán.
Teljes hir
No akkor zároljuk az összes vagyont, ami most úgy van számon tartva, mint állami és mint magán!
Az ellenkezõ bizonyításáig vagyonelkobzás alá esõ vagyonnak kell tekinteni a bûnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont - húzta alá Vidákovics Béla Zsolt védõügyvéd megkeresésünkre, a volt SZDSZ-politikus, Gál György vagyonának "biztosítása" kapcsán.
Gyanú alatt: Gál György, volt SZDSZ-es politikus és Hunvald György, volt erzsébetvárosi polgármester
A múlt héten zárolta a bíróság a Hunvald-ügyben bûnszervezetben elkövetett csalással és vesztegetéssel vádolt Gál György, egykori SZDSZ-es politikus életbiztosításait és két horvátországi ingatlanát.
Megkeresésünkre dr. Vidákovics Béla Zsolt védõügyvéd közölte: a tulajdonos jogosult a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedni, a dolgot biztosítékul adni, vagy megterhelni, továbbá tulajdonjogát másra átruházni.
Tehát abban az esetben, ha a dolgot a bíróság zár alá veszi, akkor a tulajdonos nem rendelkezhet felette, nem adhatja, nem ajándékozhatja el, nem adhatja zálogba, nem terhelheti meg jelzáloggal, nem adhatja kölcsön...
Csak bizonyos esetekben rendelhetõ el
A bíróság a zár alá vételt akkor rendelheti el, ha az eljárás olyan bûncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetõleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, a vagyont eltüntetik.
Ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhetõ el - húzta alá dr. Vidákovics Béla Zsolt.
Vagyonelkobzást el kell rendelni többek között arra a bûncselekmény elkövetésébõl eredõ vagyonra, amelyet az elkövetõ a bûncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.
Ide tartozhat az a vagyon, amire csalás útján tettek szert, amelyet az elkövetõ bûnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett.
Valamennyi vagyontárgyra
Az ellenkezõ bizonyításáig vagyonelkobzás alá esõ vagyonnak kell tekinteni a bûnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.
A polgári jogi igénynek hívják, amikor a sértett, a - vád tárgyává tett cselekmény (a bûncselekmény) következtében keletkezett, a cselekmény által okozott - kára megtérítését követeli a terhelttõl.
A büntetõeljárás, a terheltnek és családjának jelentõs anyagi megterhelést jelenthet különösen abban az esetben, ha a terhelt elõzetes letartóztatásban van, és korábban õ volt a családfenntartó.
Pénzeszköz vagy valamely értékesíthetõ vagyontárgy, vagy akár a teljes vagyon zár alá vétele nagy hátránnyal jár, járhat a terhelt számára.
A bíróságnak a zár alá vétel kérdésében körültekintõen kell eljárnia, hiszen fennállhat a lehetõsége annak, hogy az elõterjesztett polgári jogi igényt elutasítják, vagy az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezik be, amely esetekben - más esetek mellett - a zár alá vételt meg kell szüntetni - mondta a védõügyvéd.
Ismeretlen tettes ellen sem akadály
A Legfelsõbb Bíróság Büntetõ Kollégiumának jogegységi határozata egyébként szintén foglalkozott a jogintézménnyel, és határozata szerint a zár alá vételnek nem akadálya, hogy a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik.
A döntés elõzménye, hogy különbözõ helyi bíróságok eltérõen értelmezték a büntetõeljárási törvény zár alá vételrõl szóló rendelkezéseit.
Az egyik álláspont szerint ugyan nem kizárt a nem a terhelt által birtokolt vagyontárgy zár alá vétele sem, de erre a törvény 159. § (2) bekezdése alapján csak akkor van lehetõség, ha az eljárásnak már van terheltje.
Más bíróság ugyanakkor a jogszabályhelyhez fûzött miniszteri indokolást hívta fel, amely szerint az egyéb törvényes feltételek fennállása esetén az ismeretlen tettes ellen indított büntetõügyben is elrendelhetõ a zár alá vétel.
A kollégium szerint éppen abból a törvényi rendelkezésbõl, amely szerint a zár alá vétel elrendelhetõ a nem a terhelt birtokában lévõ vagyontárgyra is, az következik, hogy a zár alá vétel elrendelésének helye van akkor is, ha a büntetõeljárás még nem a bûncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy (terhelt) ellen, hanem ismeretlen elkövetõvel szemben folyik.
Forrás: Link