Vérlázító bánásmód:"A magyaroknak a silányabb is jó lesz"
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 01. 12:13:50
Sok termék esetében más futószalagon készül az ide szánt "silány" termék, de errõl is régtõl írtunk már!
Ízléstelenség
Másodrendû állampolgárok vagyunk Európában? Egy szlovák vizsgálat szerint egyes nagy cégek - eltérõ ízlésvilágra és igényekre hivatkozva - gyakran silányabb termékeket dobnak piacra régiónkban, mint Nyugat-Európában. A gyártók ezt vitatják, megoldást Brüsszel hozhat.
Teljes hir
Sok termék esetében más futószalagon készül az ide szánt "silány" termék, de errõl is régtõl írtunk már!
Ízléstelenség
Másodrendû állampolgárok vagyunk Európában? Egy szlovák vizsgálat szerint egyes nagy cégek - eltérõ ízlésvilágra és igényekre hivatkozva - gyakran silányabb termékeket dobnak piacra régiónkban, mint Nyugat-Európában. A gyártók ezt vitatják, megoldást Brüsszel hozhat.
"Nemrég Olaszországban jártam, és hazafelé menet ott vásároltam a családnak csokit, sört, kávét, üdítõt. Szinte mindegyik nagyságrendekkel volt finomabb, mint az ugyanolyan csomagolású magyar változat" - mondja egy ismerõs, aki eddig nem hitte el a szomszédjának, hogy ugyanazon márka esetében is érzékelhetõ különbség van az Ausztriából hozott és az idehaza vásárolt mosópor, öblítõ vagy fogkrém között.
Nyugaton a kóla íze is más
"A szakmában mindig is tudtuk, hogy léteznek ezek a különbségek" - legyint erre egy magyar vállalkozó. "És addig jó, amíg az eltérések ártalmatlanok. Elõfordult, hogy olyan foszfáttartalmú mosópor került Magyarországra, melynek egyik összetevõjét környezetvédelmi okokból már kivonták a forgalomból Németországban, de nálunk még nem. Akkor se csodálkozzunk, ha allergiás kiütést kapunk, viszket a torkunk vagy könnyezik a szemünk egyes dezodorok használata után. Ezek idehaza forgalmazott változata is tartalmazhat olyan anyagokat, amelyeket máshol már nem használnak."
Úttörõ feladatra vállalkozott tehát a Szlovák Fogyasztók Egyesülete, amikor az Európai Bizottság szlovákiai képviselete támogatásával vizsgálatsorozatba kezdett. A tesztek eredményeibõl az egyesület munkatársai arra következtetnek, hogy egyes márkás élelmiszerek csak kinézetre ugyanolyanok régiónkban, mint Nyugat-Európában. A szervezet a Coca-Cola italait, a Milka csokoládéit, a Kotányi fûszereit, a Nescafé, a Jacobs és a Tchibo kávéit hasonlította össze. Ausztriában, Német-, Cseh-, Magyar- és Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában vásárolták meg ugyanazokat a márkákat, majd a mintákat a szlovák Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Intézet központjában vizsgálták meg. A termékek közül csak a Milkáról állapították meg, hogy minden országban azonos minõségû. Nagy szórást mutattak viszont a Kotányi-féle borsok, de a Coca-Cola összetételérõl is kiderült: az országonként eltérõ.
Nálunk nem volt vizsgálat
A gyártók különbözõképpen védekeznek: a Kotányi például visszautasítja a teszt eredményeit, és jogi lépéseket fontolgat. A Coca-Cola ugyanakkor elismeri, hogy az egyes államokban különbözõ édesítõszereket használnak, de szerintük ennek nincs hatása a minõségre. Van gyártó, amely az eltéréseket azzal magyarázza, hogy az adott nemzet ízvilágához igazítja termékét, vagy különbözõ minõségû alapanyagokból kell dolgoznia. "Ha a gyártó csak azért cseréli le egy adott országba szánt termékének valamely alkotóelemét, hogy olcsóbban jöjjön ki, az nem etikus dolog, de jogszabályi akadálya nincs. Ha viszont valóban megalapozott kutatást végzett arról, hogy az adott országban milyen az emberek ízlésvilága, és emiatt változtat az összetevõkön, akkor nem lehet kárhoztatni az eltérésért" - vélik a magyarországi Tudatos Vásárlók Egyesületében.
Felelõsségre vonható-e a gyártó, ha kiderül: az olcsóbb elõállítás érdekében különbözteti meg fogyasztóit, és ez a minõség rovására megy? Szakértõk szerint aligha. S ha a gyártó a termék összetételét a valósághoz hûen feltünteti a címkén, akkor végképp nem lehet fogást találni rajta. Az apró betûs összetevõk felsorolásából amúgy sem sokat értõ fogyasztó magára marad.
Ez ellen nem sok mindent lehet tenni - ismerik el lapunknak a minõségellenõrzéssel foglalkozó Kerminél is. A cég 1995-ben veszítette el hatósági engedélyezési státusát, és azóta megbízásos alapon dolgozik. Általában vállalkozások kérik fel arra, hogy vizsgálja meg valamelyik versenytársuk áruféleségének minõségét. Hatósági vizsgálati eredményeik tehát nincsenek, de a problémát ismerik. Gyakran találkoznak azzal az érveléssel, hogy azért hoz be a gyártó eltérõ terméket ugyanabból a márkából - például más illatanyagot tartalmazó parfümöt -, mert a piac ezt igényli. Erre hivatkozva pedig lényegében bármit el lehet adni. Ugyanakkor leszögezik: az ilyen termék ettõl még nem ártalmas, hiszen az alapvetõ biztonsági követelményeknek megfelel. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnek (OFE) sincs olyan akkreditált laboratóriuma, melyben egy ilyen vizsgálatot el lehetne végezni.
Beindultak a bolgárok és a románok
A helyzet mégsem reménytelen: az Európai Unió ugyanis léphet az ügyben. Erre ad alapot, hogy a szlovák egyesület a vizsgálatok eredményét átadta az EU fogyasztóvédelmi biztosának, John Dallinak. A szlovákokhoz a napokban csatlakozott Bulgária is. Miroszlav Najdenov bolgár földmûvelés- és élelmiszerügyi miniszter szerint abnormális, ha kettõs mércét alkalmaznak egyes cégek. Najdenov egyébként találkozott a szlovák kutatásban említett multinacionális cégek képviselõivel is, akik spekulatívnak nevezték a bemutatott eredményeket. A miniszter ezután határozta el, hogy döntõbírónak kéri fel az Európai Bizottságot. Mint kijelentette: ha kiderül, hogy Bulgáriát másodrangú tagállamként kezelik, akkor jogi útra tereli a kérdést.
Romániában is áll a bál: egy kispárt vezetõi felhívásban kérik az ország lakosságát, bojkottálják az olyan termékeket, amelyek ugyanazon márkanevek alatt nem egyformán jó minõségûek mindenütt. Egy szakértõ szerint a romániai élelmiszer-árusításban súlyos a helyzet, a külföldi szállítók többsége úgy tekint az országra, mint ahol az emberek "buták, de sokan vannak és szegények". A helyzet azért némileg javult Románia uniós tagfelvételével. Egy nemzetközi gyorsétkezdelánc bukaresti kirendeltségének alkalmazottja szerint a csatlakozás elõtt a konyhára olyan nyugati nyersanyagok érkeztek, amelyek göngyölegén az állt, hogy az EU határain belül tilos az árut kereskedelmi forgalomba hozni. S hogy mi várható idehaza? "Hallottunk a felmérésrõl, de hivatalosan nem kaptunk tájékoztatást a szlovákoktól" - tudtuk meg Kardeván Endre élelmiszerbiztonságért felelõs államtitkártól. Ilyen esetekben a pozsonyi nagykövetség attaséjától szerzik be a pontos adatokat. Amennyiben a vádak beigazolódnak, a magyar hatóságok is megteszik a szükséges lépéseket.
________________________________________
Gyártó neve: Coca-Cola
Vizsgált termékek: üdítõitalok
A szlovák fogyasztóvédõk állítása: az üdítõk Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában izoglükózt, azaz kukoricából készített édesítõszert tartalmaznak. Németországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban viszont cukorrépából és cukornádból nyert szacharózt tesznek bele. Míg egy kiló cukor ára 80 cent és egy euró között mozog, az izoglükóz kilójának ára ennek a fele. Ennek megfelelõen az ital azokban az országokban olcsóbb, ahol a cukrot izoglükózzal helyettesítik. A Coca-Cola az üdítõk összetételét feltünteti a csomagoláson.
A gyártó állásfoglalása: Pogány Éva, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs igazgatója szerint üdítõiket a világ minden pontján a legjobb alapanyagokból, természetes aromákkal, hozzáadott tartósítószer nélkül állítják elõ a 125 éves receptúra alapján. Ugyanakkor egyes országokban technológiai és ellátási okokból valóban különbözõ édesítõszereket használnak, de ennek nincs hatása a minõségre. Nálunk - csakúgy, mint az Egyesült Államokban - fruktóz-glükózszörpöt használnak szacharóz helyett, és ezt egy magyar beszállító állítja elõ hazai alapanyagból.
Gyártó neve: Kotányi
Vizsgált termékek: fûszerek: feketebors és pirospaprika
A szlovák fogyasztóvédõk állítása: A bolgár piacra szánt csomagolásban több sérült, töredezett mag volt a tasakban, mint a többi ország piacára küldött csomagolásban. Az ajánlottnál nagyobb volt a nedvesség a magyar, a szlovák és az osztrák piacra szánt csomagolásokban. Az édes, õrölt paprika sem volt azonos minden államban. Egy csomag fûszer súlya is eltérõ volt országonként.
A gyártó állásfoglalása: A Kotányi Hungária Kft. a teszt eredményeivel nem ért egyet. A Kotányi minden megvizsgált feketebors- és pirospaprika-terméke megfelel az érvényes szigorú minõségi szabványoknak és a jogi elõírásoknak - sõt, a minõséget leginkább meghatározó paramétereit tekintve még jobbak is a határértékeknél. Ezt támasztja alá a magyar Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság márciusi minõségi tesztje is. A Kotányi International jogi lépéseket fontolgat a rágalom miatt.
Gyártók, forgalmazók nevei: Nestlé, Kraft Foods, Tchibo
Vizsgált termékek: Nescafé Gold instant kávé, Jacobs Krönung szemes kávé, Tchibo Espresso kávé
A szlovák fogyasztóvédõk állítása: eltérések a színben és a szemcsézettségben, de kifogásaikat nem fejtették ki pontosabban.
A gyártók állásfoglalásai: A Nescafé termékei minden országban egyformán szigorú minõségi elõírásoknak megfelelõen készülnek. A fogyasztói kutatások alapján azonban a helyi ízlés országonként eltérõ, ezért a receptúra és a kávé pörkölése ehhez alkalmazkodik. A Kraft Foods cég elkötelezett a kiváló minõségû termékek gyártása és értékesítése mellett. Kávétermékeiknek is egységes minõségügyi szabványoknak kell megfelelniük. A Jacobs Krönung esetében a helyi fogyasztói ízvilágnak megfelelõen alakítják ki a receptúrát, ezért lehetnek eltérések egyes országok között. A Tchibo kávét mindig ugyanabban a minõségben gyártják az összes piacra, és ugyanazt a receptúrát alkalmazzák. A kávészemeket ugyanazon a gyártósoron és pörkölõben készítik elõ.
Forrás: Link