Életveszélyes élelmiszeradalékok
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 01. 12:19:07
A modern élelmiszeripar egyik sajátossága a különbözõ adalékanyagok egyre növekvõ mértékben történõ alkalmazása. Az ételadalékok használatának célja lehet tartósítás, ízfokozás, színezés vagy állagjavítás. Bizonyos összetevõk azonban allergiás tünetek okozói is lehetnek.
Teljes hir
A modern élelmiszeripar egyik sajátossága a különbözõ adalékanyagok egyre növekvõ mértékben történõ alkalmazása. Az ételadalékok használatának célja lehet tartósítás, ízfokozás, színezés vagy állagjavítás. Bizonyos összetevõk azonban allergiás tünetek okozói is lehetnek.
A szaknyelven additív allergiának nevezett betegséget a termékekben jelenlévõ tartósítószerek és különbözõ adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók okozzák. Elõfordulhat, hogy két összetevõ külön-külön ártalmatlan, együtt azonban allergiás reakciót okoz. Az additív allergia jellemzõen aluldiagnosztizált betegség, a diagnózis pedig annál is inkább nehéz, mert az allergén "rejtve" van az élelmiszerekben – mondta el dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus fõorvosa.
Az ételadalékok okozta allergiás tünetek jelentkezhetnek a száj környékén, vagy a felsõtesten jelentkezõ bõrpír, vagy csalánkiütés formájában. Jóval ritkább, de annál súlyosabb, életveszélyes allergiás reakció az anafilaxiás sokk, melynek során a betegen testszerte jelentkezhet csalánkiütés, a gégeduzzanat következtében légzése nehezítetté válik, szívverése felgyorsul, a vérnyomáscsökkenés következtében ájulás, eszméletvesztés következhet be.
Az ételadalékok közül a legtöbb problémát jellemzõen a tartósítószerek okozzák: a nátrium benzoát, a nátrium glutamát, a szorbinsav és a szalicilek, de az ízfokozók is kiváltanak sokszor súlyos, anafilaxiáig is elmenõ allergiás reakciót. Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken.
Az E211-es számmal jelölt nátrium benzoát nyomokban, számos élelmiszerben – tejtermékekben, gyümölcsökben, mézben – természetes alkotóelemként is jelen van, tartósítószerként adagolva azonban fogyasztását követõen mellékhatások jelentkezhetnek. Fennáll a gyanú, hogy lebomlásakor megterheli a májat, ezenkívül az arra érzékenyeknél – különösen az aszpirin-allergiásoknál – allergiát, asztmát és csalánkiütést okozhat.
Az E621-es számmal ellátott nátrium glutamátot általában húskészítményekhez ízfokozóként adagolják. Fogyasztása az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat. A kínaiétterem-szindrómaként is definiált, bõrpírral és hányingerrel kísért tünetegyüttes feltehetõen a nátrium glutamát és a többi összetevõ kölcsönhatásának következménye.
A szorbinsav a természetben is megtalálható szerves vegyület, melyet élelmiszerekben tartósítószerként használnak. Gátolja az élesztõk, a penészgombák és néhány baktérium növekedését. Fogyasztása érzékeny embereknél irritálhatja a nyálkahártyát és a bõrt. A lekvárok, dzsemek és szörpök eltevésére használt szalicileket több, láz- és fájdalomcsillapításra alkalmazható gyógyszer összetevõi közt is megtalálhatjuk. Érzékeny egyéneknél fogyasztásuk csalánkiütést, nyelvzsibbadást, nehéz légzést okozhat. Szakszerû segítség hiányában a beteg állapota rövid idõn belül életveszélyessé válhat.
Hogyan vizsgálható?
Az élelmiszeradalékallergia-vizsgálat indokolt lehet, ha bizonyos ételek fogyasztását követõen, akár alkalomszerûen is, de tapasztaltuk már a felsorolt tüneteket. A panaszokat okozó összetevõ epicutan teszttel kimutatható. A vizsgálat során készen kapható speciális kamrás tapaszokra viszik fel az allergéneket, majd a tapaszt a hát bõrére rögzítik. 20 és 40 perc elteltével a szakorvos leolvassa az eredményt. Az allergének helyén jelentkezõ bõrpír, vörösség alapján megállapítható az allergia. Az additív allergia egyetlen kezelési módja, ha a továbbiakban kerüljük az adott összetevõt tartalmazó készítményeket.
Forrás: Link