Új munka törvénykönyve - igy látja a hvg.hu
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 01. 12:19:50
Hat hónapos próbaidõ, esetenként 44 órás munkahét túlórapénz nélkül és legfeljebb két hét szabadság járna a dolgozóknak, ha a konvergenciaprogram részeként nyáron a parlament elé kerülõ törvénymódosítási javaslatokat elfogadják. A foglalkoztatás átalakítására várhatóan 2011 júliusáig kerül sor, az új keretrendszer pedig 2012 januárjától léphet életbe.
Teljes hir
Hat hónapos próbaidõ, esetenként 44 órás munkahét túlórapénz nélkül és legfeljebb két hét szabadság járna a dolgozóknak, ha a konvergenciaprogram részeként nyáron a parlament elé kerülõ törvénymódosítási javaslatokat elfogadják. A foglalkoztatás átalakítására várhatóan 2011 júliusáig kerül sor, az új keretrendszer pedig 2012 januárjától léphet életbe.
A kormány április 15-én küldte el az Európai Bizottságnak a magyar konvergenciaprogram aktualizált változatát. Ebben, mint a hvg.hu korábbi cikkében megírtuk, minden látszat szerint hátat fordítottak a korábbi csontvázkeresõs, a megszorításokról hallani sem akaró, mindent az adócsökkentés dinamizáló hatására építõ elképzeléseknek. Mást találtak ki.
A tervek szerint megszüntetik az álláskeresési segélyt és 90 napra csökkentik az álláskeresési járadék folyósítási idejét. A családtámogatásokat nominálisan befagyasztják, a több jogcímen igénybe vehetõ szociális tranfszerek értékét pedig maximálják. Ez az intézkedéssorozat önmagában a terv teljes hatásának közel negyedéért felelõs. Mi változik még?
A próbaidõt az eddigi 3 hónap helyett 6 hónapban maximalizálnák. Azaz a munkáltatónak lényegesen több ideje lenne arra, hogy indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntesse a munkavállaló munkaviszonyát. A Liga Szakszervezeteknek a hvg.hu-hoz eljuttatott állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy az Alkotmánybíróság ismételt állásfoglalásai ellenére a kormány a hat hónapos próbaidõvel bevezeti az indoklás nélküli felmondás intézményét a versenyszférában is. A Liga szerint a kormányon külön számon kérhetõ, hogy a munkavállalók millióit érintõ intézkedésekrõl miért csak egy angol nyelvû internetes dokumentumból tájékozódhatnak az állampolgárok, és miért maradt el ismét minden érdemi párbeszéd vagy konzultáció.
A hat hónap már olyan hosszú idõ, ami bizonyos munkakörökben, betanított illetve segédmunka esetén, teljesen indokolatlan – mondta a hvg.hu-nak Viszló László munkajogi szakértõ, hozzátéve: a tervezett változtatás visszaélésekre is adhat lehetõséget, amikor megfosztja a munkavállalókat a rendes felmondás esetén egyébként biztosított jogi garanciáktól, mint az indoklási kötelezettség és a felmondási idõ.
A munkaadó ráadásul, a cég érdekétõl függõen, csökkentheti vagy emelheti a heti munkaidõt. Határidõs munka esetén akár heti 40 helyett 44 órában dolgoztathatja alkalmazottait, anélkül, hogy túlórapénzt fizetne nekik. Eddig a 40 órán felüli munkavégzés túlmunkaként jelentkezett, amit túlmunkadíjjal ki kellett fizetni. Ráadásul a munkáltató a rendkívüli munkavégzés (túlmunka) esetén annak ellenértékét nem lesz köteles kifizetni, akár a munkavállaló akaratának figyelmen kívül hagyásával jogosult lesz helyette szabadságot adni. A tervezett megoldás a munkavállalók jövedelmét egyoldalúan csökkenti, és a munkavállalóra hárítja a termelés ciklikusságából eredõ hátrányokat – hangsúlyozta a szakértõ.
További változás, hogy egy évrõl fél évre csökkentik azt az idõszakot, amelyet a szülõ nõk gyerekenként fizetés nélküli szabadságként vehetnek ki. Aki például most gyermekgondozás céljából 22 nap szabadságot vehet ki, ha elfogadják a törvénymódosítást, csak 11 napot kaphat majd.
A gyesrõl visszatérõ kismama szabadságát a munkáltató nem köteles kiadni, feltéve, hogy a munkavállaló nem ragaszkodik hozzá. Ilyenkor a szabadságot pénzben is megválthatja majd, ha elfogadják a módosítást. Ez azon ritka javaslatok egyike, ami a munkavállalóknak kedvezne.
Visszatérne a rendszerváltás elõtti gyakorlat is, azaz a kismamának legalább 30-60 nappal elõbb jelezniük kellene, ha megszakítják a fizetés nélküli szabadságukat. Ez, Viszló László szerint, logikus és mint két fél számára elfogadható pontosítása az eddigi szabályoknak. Nemcsak a kismamákra, hanem mindenkire vonatkozna az a javaslat, hogy amennyiben a munkáltató fontos gazdasági érdeke megkívánja, akár kettõnél több részletben is joga lesz a szabadságot kiadni. A jogalkotó ugyanis csak 14 nap egybefüggõ szabadság kiadását írná elõ, azaz lõttek a 3-4 hetes szabiknak. Ez a változás, csakúgy, mint a 44 órás munkahét, a munkavállalók fizikai és pszichés terhelését is növelheti a munkajogi szakértõ szerint.
A javaslatok többsége, amennyiben megvalósul, a munkavállalói jogok további szûkítését eredményezheti, feszültebbé válhat a szakszervezetekkel való viszony, romolhat a munkavállalók életminõsége, fokozódhat a munkáltatókkal szembeni kiszolgáltatottságuk, csökkenhet az érintettek bére.
ForráS: Link