Orbán adta a pofont a forintnak?
Irta: Olvaso - Datum: 2010. September 01. 13:26:29
(Örvényben vagyunk és ahányszor a patás megszólal, egyre mélyebb lesz az akna. Mindenki azt várja, hogy mikor dõl már be és egyre ingatagabb a piac.)
Egyes elemzõk szerint Orbán hétfõi beszéde is oka annak, hogy a forint svájci frankárfolyama újabb csúcsot állított be. Jóllehet Orbán hétfõi beszéde a pénzpiacoknak új információt nem tartalmazott, legfeljebb emlékeztette a befektetõket a kockázatokra.

Teljes hir
Orbán adta a pofont a forintnak?
(Örvényben vagyunk és ahányszor a patás megszólal, egyre mélyebb lesz az akna. Mindenki azt várja, hogy mikor dõl már be és egyre ingatagabb a piac.)
Egyes elemzõk szerint Orbán hétfõi beszéde is oka annak, hogy a forint svájci frankárfolyama újabb csúcsot állított be. Jóllehet Orbán hétfõi beszéde a pénzpiacoknak új információt nem tartalmazott, legfeljebb emlékeztette a befektetõket a kockázatokra.

A CNBC keddi cikkében a BNP Paribas londoni elemzõjének véleményét idézi, amelyben hazánkat a leggyengébb láncszemnek nevezi adósság szempontjából. Az elemzõ utal Orbán Viktor hétfõi beszédére, amelyben újra elhatárolódott az IMF-tõl, s amellyel súlyosbította Magyarország helyzetét.

A Magyarországról szóló negatív médiamegjelenések sorába illeszkedõ cikk nem felejt el kitérni a svájci frank/forint árfolyam új, illetve a csõdkockázatot árazó CDS-ek hathetes csúcsára sem.

A régiónkkal, és Magyarországgal kapcsolatos hangulatot a tekintélyes Rogoff közgazdásszal Profil magazinban megjelent interjú is hûtötte (amelyet a befektetõk körében kedvelt hírügynökségek is szemléztek), amelyben a közgazdász hazánkat is megemlítette azon országok között példaként, amelyek az elkövetkezõ 2-3 évben csõdbe mehetnek.

A negatív médiahírek hatása nem lebecsülendõ, hiszen az önbeteljesítõ jóslatok hatásosan mûködhetnek a pénzügyi piacokon, és a valutaválságok modelljeiben is szerepet kapnak (mint olvasható például ebben a tanulmányban). S persze egy kis, nyitott ország valutája a spekulánsok játékszerévé is nagyobb eséllyel válhat, mint egy nagyobbé, ami szintén aggodalomra adhat okot.

A kedvezõtlen médiahíreken, és miniszterelnöki megszólaláson túl az igazán jelentõs oka a drága svájci franknak nyilvánvalóan a befektetõk menekülése a minõségbe ("flight to quality"), a teljes elbizonytalanodás a válságból kilábalást illetõen. Ehhez társul a befektetõk aggodalma, hogy egy olyan extrém mértékben a külföldi hitelezõktõl függõ ország, mint Magyarország, képes lesz-e magát finanszírozni.

Ezeket a félelmeket hatásosan oszlatta el a 2008 õszi forintzuhanáskor az IMF hitele, ám csaknem ugyanilyen hatásosan erõsíti föl a kétségeket a kormány jelenlegi kommunikációja, amelyben elhatárolódik az IMF-tõl.

Az IMF-fel kötött készenléti hitelmegállapodás fonák módon éppen azzal segítené a befektetõk hitelnyújtási kedvét, hogy szükségtelenné tenné azt, egybevágva azzal a hétköznapi tapasztalattal, hogy a bankok legszívesebben azoknak hiteleznek, akik jó anyagi helyzetben vannak, és semmi szükségük hitelre (ahogy Mark Twain mondta: a bankár kölcsönadja neked az esernyõt, amikor süt a nap, de visszakéri, amikor elered az esõ).

http://www.fn.hu/makro/20100831/orban_adta_pofont/