Felsõosztálybeli rajongóitól várhatja Orbán a pénzt
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 04. 12:17:55
A felsõosztály fanatikus Orbán-hívõ tagjai adakozhatnak a nemrégiben felállított, Összefogás az államadósság ellen nevet viselõ alapba, a többieket a politikai hovatartozás mellett adózási akadályok is meggondolásra késztethetik.
Teljes hir
A felsõosztály fanatikus Orbán-hívõ tagjai adakozhatnak a nemrégiben felállított, Összefogás az államadósság ellen nevet viselõ alapba, a többieket a politikai hovatartozás mellett adózási akadályok is meggondolásra késztethetik.
A kormány önkéntes adakozásra szólította fel a magyar polgárokat, hogy együttes erõvel nyessenek valamennyit az államadósság 21 ezer milliárdos – kétségtelenül nagy terhet jelentõ – összegén, ám pénzügyekben és kormányzati politikában egyaránt jártas szakemberek szkeptikusak a tekintetben, hogy szemmel észlelhetõ mértékben lehet így csökkenteni az adósságot. – Talán néhány 100 millió forint összejöhet a számlára, ennél lényegesen többre biztos nem lehet számítani – ebben nagyjából megegyeznek a vélemények. Hírek azért jönnek felajánlásokról, egy lipóti vállalkozó egymaga 12 millió forintot adna az alapba.
Befizetést elsõsorban a közép- és a felsõ osztályhoz tartozó fanatikus Fidesz-, sõt szûkebben véve az Orbán-hívõktõl lehet várni – állítják forrásaink, akik szerint szimbolikus politikai tettnek megjárja, de a célját nem fogja beteljesíteni az államadósság elleni alap.
A politikai hovatartozásnál gyakorlatiasabb akadályok is nehezítik az adakozást. A parlament elõtt hever egy törvényjavaslat, amely szerint az alapba fizetõk az összeget levonhatják az szja-alapjukból (a cégek pedig az adózás elõtti nyereségbõl, s az evások és ekhósok is élhetnek ezzel a lehetõséggel). Igen ám, de ebben az esetben már nem ruházhatják át másra az adóbevallásuk elkészítését. Ahogy az a törvényjavaslat szövegébõl kiderül, azok, akik eddig kényelmi okokból, vagy mert nem tudtak megbirkózni a bevallással, a munkáltatójukra, vagy az adóhivatalra bízták a bevallásuk összeállítását, eztán már csak magukra számíthatnak – vagyis önbevallást kell benyújtaniuk – ha az alapba fizetnek. Potenciálisan több mint 900 ezer alkalmazottat érint e rendelkezés, ennyien bízzák a munkaadójukra vagy a hatóságra a bevallásuk elkészítését. Persze nem lehetett arra számítani, hogy õk amúgy is tömegesen utalnak majd az alap – OTP-nél vezetett – számlájára, de az biztos, hogy ez a technikai akadály még inkább visszafogja az adakozó kedvet – állítják szakemberek. Ezen az sem segít, hogy a következõ évtõl már az 1 százalékos szja-felajánlásra jogosult intézmények közé kerül az alap.
Nem tûnik ösztönzõnek az sem, hogy nem a fizetendõ adóból, hanem az adóalapból lehet levonni a befizetett összeget: a 16 százalékos szja-kulcs és 100 ezer forint befizetése mellett ez azt jelenti, hogy az évi 4 millió forint adóalappal rendelkezõ adakozó 640 ezer forint adó helyett 624 ezer forintot fog fizetni (figyelmen kívül hagyva az egyéb, adócsökkentõ tételeket), vagyis az adója 16 ezer forinttal csökken, miközben az alaphoz való hozzájárulása 100 ezer forint. Persze ha az adóból lehetne csökkenteni a befizetett összeget, akkor az állam szempontjából nullszaldós lenne a vállalkozás, így pedig nem lenne mit az adósság csökkentésére fordítani.
Elõfordulhat, hogy az adakozónak nincs is annyi adóalapja, mint amennyit befizet. Elég életszerûtlen persze, de ne zárjuk ki ezt a lehetõséget. Ebben az esetben a javaslat szerint a megmaradt összeget további legfeljebb négy évig el lehet számolni kedvezményként.
A szakértõk úgy látják, az alap mûködtetése több pénzt vihet el, mint amennyi oda bekerül, ezért nem lenne meglepõ, ha néhány hónap után elhalna a kezdeményezés. Egy útját látják a fennmaradásának: ha a kormány és a Fidesz teljes mellszélességgel kiáll az alap mellett, és a miniszterek, képviselõk is adakozni kezdenek néhány milliót. Ebben az esetben fenn lehet tartani az érdeklõdést, egyébként halálra van ítélve a kezdeményezés. Lapunk ez ügyben múlt héten kérdéssel fordult a kormányszóvivõi irodához, de választ eddig nem kaptunk. Azonban jelzésértékû, hogy tegnap a parlamentben Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára internetes hírlapok szerint arról beszélt: „Egy ilyen kezdeményezés mellé állni kötelessége a magyar kormánynak és a parlamentnek is.”
A honlap még nem mûködik
Az alap egy április 28-i kormányrendelet alapján már megkezdte mûködését, felállt az irányító testülete, de – szemben a rendeletben foglaltakkal – még nem érhetõ el a honlapja, ahol folyamatosan nyomon lehetne követni, mennyi pénz érkezik a számlára. Ahonnan a befizetett összeg majd továbbfolyik a Nyugdíjreform és Államadósság Alapba, ám ennek jogszabályi háttere még rendezetlen.
Link