Éhséglázadás a cigánytelepen: Katonákat is be kellett vetni
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 05. 14:26:38
Lesz-e éhséglázadás Magyarországon?
A gyöngyöspatai konfliktus kezelésében, feltárásában a titkosszolgálatoktól a rendõrségen át a közigazgatásig szinte az összes fontos államirendészeti szerv részt vesz. Ennek ellenére a teljes kudarc réme fenyeget: zilált és rosszkedvû testületeknek kellene megoldaniuk a közbiztonsági vészhelyzeteket.
Teljes hir
Lesz-e éhséglázadás Magyarországon?
A gyöngyöspatai konfliktus kezelésében, feltárásában a titkosszolgálatoktól a rendõrségen át a közigazgatásig szinte az összes fontos államirendészeti szerv részt vesz. Ennek ellenére a teljes kudarc réme fenyeget: zilált és rosszkedvû testületeknek kellene megoldaniuk a közbiztonsági vészhelyzeteket.
"Én sem vagyok aranyhal" - mondta az ingerültség és a humor határán egyensúlyozva Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken az Országos Polgárõr Szövetség közgyûlésén a több költségvetési támogatást kérõ felszólalásokra. A tárcavezetõ most az ország elsõ számú tûzoltójaként próbálja megfékezni a Gyöngyöspatától Hajdúhadházig kialakult közbiztonsági vészhelyzetet. Ez szinte lehetetlen küldetés: a Fidesz 2010-es, két hét alatti rendcsinálásra vonatkozó - mára nyilván sokszor elátkozott - kampányígérete miatt fogyóban a polgárok türelme. Ráadásul a rendõrség berkein belül nõ a rosszkedv a korkedvezményes nyugdíj eltörlésének tervezete és a ramaty pénzügyi helyzet miatt - év elején a testületnél harmincmilliárd forintot zároltak. A Heti Válasz ezért politikusokkal, a titkosszolgálatok világát ismerõkkel, rendõrtisztekkel beszélgetett, hogy felmérje: milyen állapotban találja a jelenlegi helyzet a magyar államot.
A szlovák modell
Képesek lennének-e a közigazgatási és rendészeti szervek például a Szlovákiában 2004-ben kialakult zavargásokhoz hasonló esetek megelõzésére, vagy a baj bekövetkezte esetén a hatékony intézkedésre?
A szaporodó konfliktusokból kiindulva a szociális rendszer tervezett szigorításával indokolják sokan, miért számolhatunk a Szlovákiában 2004-ben megvalósult forgatókönyvvel. Szomszédunknál hét éve, az uniós csatlakozás elõtt törtek ki zavargások a cigány közösségek körében, miután az akkori Dzurinda-kabinet a most idehaza tervezetthez hasonlító intézkedéseket vezetett be. Például a - csökkentett összegû - segélyek kifizetését közmunkákban való részvételhez kötötte, és szigorított a rokkantsági nyugdíj odaítélésének feltételein is. A tiltakozás a kelet-szlovákiai Garanyban kezdõdött: a romák megtagadták, hogy gyerekeiket iskolába küldjék; az üzletfosztogatások pedig a szepességi Lõcsén indultak, amit tiszacsernyõi és tõketerebesi akciók követtek. A szlovák médiában megszólaló romák éhséget és diszkriminációt emlegettek az elégedetlenség kirobbanásának okaként. E jelenség méreteire jellemzõ, hogy 600 katonával kellett megerõsíteni a lázadók megfékezésére kiküldött rendõröket.
Kérdés, hogy hasonló eset lehet-e Magyarországon. Kutatók kimutatták, hogy a magyarországi cigányság jobban integrálódott, mint a szlovákiai, de a honi szociális rendszer beígért átalakítása szinte bizonyosan feszültségeket kelt majd. Ráadásul - a szomszédos példából kiindulva - nem csupán népi elégedetlenséggel kell számolni. A szlovák rendõrség szerint a tüntetésekre rátelepültek a szervezett alvilággal összeérõ uzsorási körök, akiknek bevételkiesést jelentett, hogy "ügyfeleik" a korábbinál akár felével kevesebb pénzt kaptak; azt is szigorúbb feltételekkel.
De vissza Magyarországra: az egyenruhás szervezetek félelemkeltõ vonulását, a közrend önkényes fenntartását szankcionáló, hétfõn elfogadott törvénymódosítás nem oldja meg az alapproblémákat. A szociális rendszer Széll Kálmán-tervben bejelentett szigorítása pedig veszélyforrás. Ez a legrosszabb hír, amikor számos faluban a többségiek antiszociális kisebbségiektõl rettegnek, a romák jelentõs része pedig a fekete és egyéb egyenruhásokban a cigánygyilkosságokkal vádolt halálbrigád eszmei rokonait véli felfedezni. Kevéssé biztató fejlemény, hogy nõhet a cigányság körében az önvédelmet erõszakkal elképzelõk befolyása. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) már 2008-as évkönyvében fontosnak tartotta megjegyezni: "az önvédelmi jelleget hangsúlyozva jelentõs erõszakkészségû, több száz fõs "kisebbségvédõ " csoportok váltak mobilizálhatóvá. Ezek megjelenése, konfrontációkeresése eddig a verbalitás szintjéig jutott."
A fazék lyukai
Ha már titkosszolgálat: a kormány komoly szerepet szán a hírszerzésnek és elhárításnak a gyöngyöspatai események hátterének felderítésében. A Magyar Nemzet múlt héten azt írta, a szervek feladata annak tisztázása, hogy ellenérdekelt titkosszolgálatok és üzleti körök játszottak-e szerepet a történetben. Gyöngyöspata kapcsán felrémlett Zámoly: 2001-ben Fejér megyei romák Franciaországban kértek menedékjogot üldöztetésre hivatkozva. (Közülük többet a magyar bíróság börtönbüntetésre ítélt egy 1999-es gyilkosság miatt.) Egy brit hírszerzési szaklap, a Jane's Intelligence Digest tíz éve azt állította, hogy Moszkva áll a romák kivándorlása mögött, s az orosz titkosszolgálat ezzel igyekezett hitelteleníteni az uniós csatlakozáson dolgozó Magyarországot. Az újság akkor megjegyezte, a cigánykérdés ilyesfajta kiaknázását az orosz biztonsági szervek Csehországban próbálták ki, és Magyarországra csak adaptálták.
Noha Zámoly esetében a titkosszolgálati manõverre bizonyítékokat senki nem szolgáltatott, figyelemre méltó, hogy Vladimír Meèiar szlovák kormányfõ 1998-as bukása után kiderült: az Ivan Lexa által vezetett szlovák titkosszolgálat De¾o (Dezsõ) fedõnevû akciót hajtott végre Csehországban. Ennek célja a cigányellenesség szítása, kisebbségellenes bûnügyek provokálása volt. Szlovákia azonban ezzel csak a nagy testvérnek maszekolt. Jan Ruml, Csehország 1992 és 1997 közötti belügyminisztere a Mladá Fronta Dnes címû prágai napilapnak anno azt nyilatkozta: mivel a pozsonyi társszervek összejátszanak az oroszokkal, hazája titkosszolgálata semmilyen kapcsolatot nem ápol velük. Ladislav Pittner, a pozsonyi nemzetbiztonság akkori vezetõje pedig 2002-ben közölte: Lexa szökésében oroszlánrésze volt a Szemjon Mogiljevics nevével fémjelzett, a KGB utódszerveihez is bekötött orosz-ukrán maffiának.
Mindebbõl nem következik automatikusan, hogy Gyöngyöspata kapcsán a kelet-európai titkosszolgálatok esküdtek össze ellenünk. Életszerû magyarázat lehet, hogy a szélsõjobboldal köreiben van elég, a cigányok megfegyelmezését magától is feladatának érzõ ember. Akár még olyan filantróp mágnás is akadhat, aki a kisebbségieket külsõ ráhatás nélkül, merõ emberbarátságból "menekíti". Ettõl még kérdés, mennyire tartja ellenõrzése alatt ezeket a destabilizáló helyzeteket a magyar elhárítás.
A jelek nem biztatóak. Jelenleg két, a titkosszolgálat mûködési zavarait napvilágra hozó eljárás folyik; az UD-ügyet és a cigánygyilkosságok perét tárgyalják a bíróságok. Utóbbi esetben már egy parlamenti vizsgálóbizottság is leszögezte 2009-ben: titkosszolgálati vezetõk mulasztása áll amögött, hogy a tervezett fegyverbeszerzés elõtt leállították az elsõrendû vádlott, K. Árpád telefonjának figyelését. A politikai ide-oda cibálás miatt elfásult NBH-t a tavalyi kormányváltás után Alkotmányvédelmi Hivatallá nevezték át; a terrorizmussal foglalkozó szakembereket elvitte az új Terrorelhárító Központ, a megmaradt szervezet pedig nem pezseg a tenni akarástól. Ennek egyik jele, hogy egy év nem volt elegendõ a már megszûnt NBH honlapjának lecserélésére.
Demográfiai katasztrófa
De ez csak a kisebb gond: információink szerint kormánytagok gyakorlatilag a sajtóból tudták meg, hogy egy külföldi üzletember romákat buszoztat Gyöngyöspatáról Csillebércre - pedig az ilyen esetek elkerülése végett költ egy állam titkosszolgálatokra. "Nincs annyi ujjunk, ahány lyuk van a fazék falán" - ismeri el lapunknak egy elhárítási vezetõ. Tudható az is, hogy a gombamód szaporodó szélsõjobboldali, nyilas csoportok szemmel tartása szintén gondot okoz.
Ráadásul a titkosszolgálati állomány a kormány nyugdíjreformtervei miatt morózus, csakúgy, mint a rendõrök - pedig most utóbbiak állnak a frontvonalban. Rendõrségi forrásaink csalódottságról, kiábrándultságról beszélnek; péntekre újabb tüntetést jelentettek be az elégedetlen rendvédelmi dolgozók. A probléma már olyan mértékû, hogy megyei kapitányoknak beosztottjaik Facebookoldalakon megjelenõ kritikáit kell kezelniük. Hiába érezhetõ társadalmi igény, hogy rendõrök a negyvenes éveik elején ne menjenek nyugdíjba, az egyenruhások arculcsapásként élik meg a történteket. Szerintük az utolsó olyan kedvezményeiket vonják el, amelyek megkülönböztetik õket egy átlag munkavállalótól, s ellensúlyozzák a sokszor méltatlan munkakörülményeket.
A "cigánybûnözés" ellen vonuló polgárõrök"
A furcsa helyzetet jól jelképezi, hogy a különlegesen képzett rendõri egységek tavaly novemberi amerikai világbajnokságát olyan (43 éves) magyar rendõr nyerte meg, aki már nyugdíjban van. Azaz elvileg nemhogy ilyen magas fokú igénybevételre, de a hétköznapi szolgálatra sem alkalmas. A reform támogatói azt is mondják: a megengedõ nyugdíjazási szabályok kisebbfajta demográfiai katasztrófához vezettek. Jelenleg 36 ezer hivatásosból 370 olyan rendõr van, aki 50 év fölötti, és 25 év szolgálati viszonnyal rendelkezik. Nem egy olyan budapesti kerületi kapitányság akad, ahol a kapitány és a három alosztályvezetõ kivételével mindenki 35 év alatti - pedig a terepmunka minõsége a tapasztalattól is függ. A konfliktusos vidékeken rendszeresen felpanaszolt rendõrhiányt a kormány feszített ütemben kiképzett fiatalokkal pótolná: március elején 1800 próbaidõs rendõrt avattak a Hõsök terén, õket jövõ tavaszig még 2400 egyenruhás követi.
Kérdés, hogy a növekmény alkalmas lesz-e a Hajdúhadháztól Gyöngyöspatáig számos helyen fellobbanó feszültség kezelésére. Igaz, másutt történt elõrelépés: a korábban a hírekben sokszor szereplõ, Miskolc melletti Lyukóvölgy törvénytisztelõ polgárai az év elején köszönõlevelet írtak a rendõrségnek. A rendszeres egyenruhás jelenlét ugyanis érezhetõ változást hozott életükben: hetven körözött bûnözõt fogott el például a hatóság az elmúlt idõszakban az egykori bányásztelepen.
Gyöngyöspata bizonyos szempontból premier is volt. Többször szerepelt a sajtóban egy új poszt, a kormánymegbízotté: Horváth László, a Heves megyei kormányhivatal vezetõje a faluból hadakozott a politikai turbósítás ellen. "Arra kérem Gyurcsány Ferencet nagyon határozottan, hogy ne dobálózzon a milliókkal. Az emberek közé dobott egymillió forint tovább növeli a feszültséget, csak elmélyíti a bajt" - fogalmazott a volt miniszterelnöknek a helyi cigányok javára felajánlott adományával kapcsolatban. Az év elején felállt kormányhivatalokba szervezték-szervezik a központi közigazgatás területi szerveit a munkaügyi központoktól a szociális és gyámhivatalig - csupa olyan intézményt, melyekre a szegényedõ térségekben kiemelt feladat hárul.
Csakhogy a rendszer még távolról sem mûködik teljes fordulatszámon, nem egy helyen az összevont szervek még helyüket és irodáikat keresik. Hevesben például az egy irányítás alá vont 15 szakigazgatási szerv közül tizenkettõt jelenleg is megbízott vezetõ irányít. A megyei kormányhivatal elsõ embere az állam helyi képviselõje, akinek ezentúl a munkaköri leírásában szerepelhet, hogy közvetítsen a kritikus helyzetekben. Így történt már Hajdúhadházon is, ahol Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott jogászokkal és konfliktuskezeléshez értõ szakemberekkel próbálta csitítani az indulatokat.
Éhséglázadás a cigánytelepen: Katonákat is be kellett vetni
Link