Orbán ma Frankfurtban varázsol: eltüntetné a magas hozamokat
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 06. 11:04:34
(A látszat mindig csal?)
Orbán Viktor ma Frankfurban befektetõkkel és más üzletemberekkel találkozik, s minden bizonnyal megpróbálja meggyõzni õket, hogy a magyar gazdaság a felemelkedés útját járja. A miniszterelnöknek ezen a napon keményen meg kell dolgoznia a fizetéséért. Ha sikeres lesz, sokat takaríthat meg az államkasszának, de ha nem lesz elég hihetõ az üzenete, az sokba kerülhet mindannyiunknak.

Teljes hir
(A látszat mindig csal?)
Orbán Viktor ma Frankfurban befektetõkkel és más üzletemberekkel találkozik, s minden bizonnyal megpróbálja meggyõzni õket, hogy a magyar gazdaság a felemelkedés útját járja. A miniszterelnöknek ezen a napon keményen meg kell dolgoznia a fizetéséért. Ha sikeres lesz, sokat takaríthat meg az államkasszának, de ha nem lesz elég hihetõ az üzenete, az sokba kerülhet mindannyiunknak.

Környezete még a választások elõtt azt ígérte, hogy Orbán Viktor hatalomra kerülése esetén az állam finanszírozása sokkal könnyebb lesz, mert akkor olcsóbban fogunk hitelt kapni. Kiderült – amit persze mindenki tudott –, hogy ebbõl semmi sem igaz, hiszen olcsó hitelt nem arcra, hanem teljesítmény után adnak. Márpedig az Orbán-kormány teljesítménye meglehetõsen hosszú ideig kétségeket ébresztett a piacokon. Sõt, a kamatfelárakban megmutatkozó kétségek mind a mai napig kísértenek. Akárhogy is, a külsõ finanszírozás megoldása lassan a körmünkre égett, így a gazdasági szabadságharc meglehetõsen kontraproduktív gyakorlata (a fedezet nélküli adócsökkentéstõl az egymillió munkahely populista ígérgetésén át a jegybank függetlenségének támadásáig) mindinkább csak szavakban él.


Orbán Viktor német publikum elõtt beszél. Bizalomért és pénzért ment
Fotó: AP
Tavaly júliusban, az IMF-fel való szakítás idején Orbán Viktor még azt mondta, hogy „az elmúlt hároméves együttmûködést az IMF-fel Magyarország mindig is nagyra fogja értékelni”. Matolcsy György a minap errõl már megfeledkezett, amikor az IMF kipaterolásának helyességét ecsetelte egy elõadásában. A gazdaságpolitika azonban a „nem konvencionális eszközöktõl” kénytelen volt a már bevált takarékossági és hatékonysági intézkedések felé fordulni. A piac ezért máris hálás, amit a márciusi dollár- és a szerdai eurókötvény-kibocsátás sikere is bizonyít.
A siker azonban relatív, hiszen a legolcsóbb hiteleket a nemzetközi szervezetek (például az IMF vagy az EU) adják, de a legkeményebb feltételeket is õk támasztják. Azok a politikusoknak viszont, akiknek ez a szigorú ellenõrzés nem tetszik – márpedig Orbán és Matolcsy ilyen – jobban szeretik a szabadpiacról származó finanszírozást, még ha az drágább is. Az EU-tól, az IMF-tõl és a Világbanktól felvett hitelek kamata 5-6 százalékos volt, amit most ennél összességükben valamivel drágábbakra váltottunk. A márciusban kibocsátott 30 éves futamidejû dollárkötvény és áprilisi ráemelésének kamata fix 7,625 százalékos, a szerdán kibocsátott és 2019 januárjában lejáró eurókötvényé pedig fix 6 százalékos. A különbség azonban Orbánnak és Matolcsynak megéri. Hogy ezt az országról is elmondhassuk, ahhoz a beígért reformokat, sõt, talán még több versenyképességet javító intézkedést végig kell vinni. Matolcsy György mindenesetre a már idézett elõadásában azt mondta, hogy 2013-ban ma még elképzelhetetlen makrogazdasági számok várhatóak.
A szerdán bemutatott eurókötvény sikere után feleslegesnek látszik, hogy a miniszterelnök a befektetõket gyõzködje, hiszen idén már több devizakötvényt nem bocsát ki a magyar állam. Ugyanakkor erre az évre mintegy 800 milliárd értékû forintalapú kötvény piacra vitele van hátra. Hogy ezeknél mekkora hozamok alakulnak ki, az cseppet sem mellékes. Orbán Viktor sokat tehet azért, hogy a befektetõk higgyenek a gazdaságpolitika utóbbi hónapokban kialakult, és az eddigi tapasztalatok szerint számukra elfogadható irányvonalának tartósságában. Hogy ez mennyire fontos, arról nemrégiben a Portfoliónak adott interjúban Aymar De Liedekerke Beaufort, a márciusi dollárkötvény-kibocsátást szervezõ egyik pénzintézet, a BNP Paribas magyarországi vezetõje beszélt. Kiemelte, hogy „a kormány kifelé, a befektetõi közösség felé jól strukturált módon kommunikált a szerkezeti reformokról, és ez hozta meg a sikert".
Link