Véres békeévek - patakvér Európában
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 08. 06:53:56
(Hja, a történelem ösmétli önmagát, mert ezek a zsidó-nácik nem férnek a kremába. A cím sugallja, hogy jön még kutyára villamos.)
Május 8-án ünneplik Európa legtöbb országában a gyõzelem napját, ugyanis 1945-ben e napon kapitulált a náci Németország a szövetségesek elõtt, míg az egykori szovjet utódállamokban és Szerbiában május 9-én emlékeznek a gyõzelemre. Az elmúlt 66 évben azért nem volt teljesen békés a kontinens.
Teljes hir
(Hja, a történelem ösmétli önmagát, mert ezek a zsidó-nácik nem férnek a kremába. A cím sugallja, hogy jön még kutyára villamos.)
Május 8-án ünneplik Európa legtöbb országában a gyõzelem napját, ugyanis 1945-ben e napon kapitulált a náci Németország a szövetségesek elõtt, míg az egykori szovjet utódállamokban és Szerbiában május 9-én emlékeznek a gyõzelemre. Az elmúlt 66 évben azért nem volt teljesen békés a kontinens.
A békétlenséget már eleve megalapozta Európa második világháború utáni megosztottsága, vagyis a nyugati országok és a Szovjetunió érdekszférájába tartozó úgynevezett szocialista berendezkedésû államok közti politikai-gazdasági szakadék megléte. Ez a szembenállás indította el nagyjából 1946-tól, Winston Churchill brit miniszterelnök fultoni beszédével az úgynevezett hidegháborút, mikor is elõször hangzott el a kontinenst megosztó vasfüggöny kifejezés.
A hidegháború egészen 1989-ig, a keleti blokk országainak demokratikus rendszerváltoztatásáig terjedt, más értelmezések szerint a Szovjetunió megszûnése, a Független Államok Közössége megalakulásának 1991-es dátuma zárta le a fegyverkezési versenybe torkolló hidegháborút. A háborúskodás azonban nem volt mindenhol jegelve.
A görög polgárháború például egészen 1949-ig tartott, mintegy 150 ezer áldozatot szedett, több tízezren emigráltak, közülük 65 ezren Magyarországra. Görögország azonban nem tudott tartós békére berendezkedni, 1967 és 1974 között államcsínnyel induló katonai diktatúra zajlott az országban, és a görögök mind a mai napig konfliktusban állnak Törökországgal Ciprus kapcsán.
A térségnél maradva, a kronológiát viszont fölborítva muszáj felidézni a 20. század legvéresebb európai történését, az összességében tíz évig tartó délszláv háborút. Az 1991-es tíznapos szlovéniai háború csak felvezetése volt Jugoszlávia szétesésének. A horvátországi, a boszniai, majd a koszovói háború, illetve a hadmûveleteket betetõzõ és lezáró jugoszláviai NATO-bombázások (1999) során legalább 300 ezer ember esett áldozatul, több mint egymillióan voltak kénytelenek elhagyni szülõ- és lakóhelyüket. Koszovó szerb elismerése mindmáig várat magára.
A nacionalista törekvések nemcsak a volt Jugoszlávia népeit hajtották véres küzdelmekbe. Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) Nagy-Britannia-szerte hajtott végre számos gyilkos merényletet, elsõsorban az északír Belfastban, hogy elérje Észak-Írország Egyesült Királyságtól történõ teljes elszakadását. Bár az IRA törekvései nem vezettek sikerre, a szervezet 2005-ben bejelentette, hogy felhagy a fegyveres akciókkal, és a továbbiakban békés módszerekkel kíván küzdeni céljai eléréséért.
1958-ban alakult az ETA nevû baszk szeparatista mozgalom Spanyolországban. A szervezet nevét jelzõ mozaikszó a Baszkföld és Szabadság szavakat takarja, célja Baszkföld Spanyolországtól való teljes különválása. A szeparatista terrorszervezet fõként robbantásos merényletek sorával igyekezett nyomatékot adni követelésének, mára azonban sokat szelídült a mozgalom, csupán Baszkföld autonómiáját kívánják kiharcolni parlamentáris eszközökkel.
Mindenképpen fontos megemlíteni a szocialista blokk országaiban zajló függetlenedési törekvéseket, elsõként az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. A statisztikák szerint a háborús eseményekben kevéssel több, mint 3 ezer ember vesztette életét, viszont legalább negyedmillió honfitársunk döntött úgy, hogy a szovjet és a vele kollaboráns magyar megtorlások elõl elhagyja az országot. E sorba illeszkedik Csehszlovákia 1968-as megszállása, a prágai tavasz Varsói Szerzõdés tagállamai általi vérbe fojtása. Románia ugyan kivonta magát az akcióból, de Ceauºescu országa sem volt mentes az öldökléstõl, elég, ha az 1987-es brassói munkáslázadás brutális leverését említjük.
Európában béke van, amely békét idõrõl idõre megzavarják a nacionalista, soviniszta és irredenta, helyenként vallási köntösbe bújtatott törekvések. Válogatásunk esetleges, számos lokális konfliktus említése gazdagíthatná a 66 békeév árnyoldalát.
Link