Ezek a megszorítások már kiverik a biztosítékot?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 09. 13:12:20
A kormány munkavállalókat érintõ elképzelései várhatóan negatívan csapódnak majd le az érintettek között, azonban nem szabad azt elfelejteni, hogy egy konzervatív kormány készül most jobboldali foglalkoztatáspolitikai célokat megvalósítani - mondta Gyömöre Máté a Magyar progresszív Intézet elemzõje.
Teljes hir
A kormány munkavállalókat érintõ elképzelései várhatóan negatívan csapódnak majd le az érintettek között, azonban nem szabad azt elfelejteni, hogy egy konzervatív kormány készül most jobboldali foglalkoztatáspolitikai célokat megvalósítani - mondta Gyömöre Máté a Magyar progresszív Intézet elemzõje.
Az Orbán-kormány megszorításai a munkavállalókat közvetlenül érintik majd. Szinte biztos például, hogy hozzányúlnak a jelenlegi szabadságolási rendhez is. Errõl konkrétumot nem akartak elárulni, de Nagy Anna kormányszóvivõ arra felvetésre, miszerint csökkenhet-e az alapszabadság, úgy válaszolt: "tarthatatlan az a helyzet, hogy csak azért ne vegyenek fel egy idõsebb munkavállalót egy kisvállalkozáshoz, mert az adott dolgozónak 47 nap szabadság is járhat". Április 30-tól a korábbi felére csökken a táppénz felsõ határa: míg korábban a minimálbér legfeljebb 400, úgy mostantól csak 200 százaléka lehet, vagyis nem haladhatja meg a napi 5200 Ft-ot.
Hat hónapra növelik a versenyszférában is az eddig három hónapos próbaidõt, ami alatt indoklás nélkül és azonnali hatállyal lehet elbocsátani a munkavállalót. A tapasztalatok szerint a munkáltatók eddig is maximálisan kihasználták a próbaidõben rejlõ egyoldalú elõnyöket, és ott is próbaidõt alkalmaztak, ahol az teljesen indokolatlan volt.
A folyamatos üzemû vállalkozásoknál bevezetik az 5,5 munkanapos munkahetet. A Brüsszelbe kiküldött konvergencia program szerint véglegessé teszik azt a szabályt, amelyet még a Gyurcsány-kormány fogadott el - akkor még hangsúlyozottan ideiglenes megoldásként. Ha a válság, például a megrendelések visszaesése miatt csökkentették a dolgozók munkaidejét, akkor az élénkülés idején ennek mintegy ellentételezéseként megemelhetik a heti munkaidejüket 44 órára, miközben csak annyit fizetnek, mintha 40-et dolgoznának.
Akkor sem lesz kötelezõ kifizetni a túlórát, ha a rugalmas munkaidõvel nem lehet teljesen elkerülni a rendkívüli munkavégzést. A munkaadó megválthatja majd szabadnapokkal. A mostani munkatörvénykönyve szerint túlmunkáért bérpótlék jár, vagyis 50 százalékkal magasabb órabér. Ha pihenõnapon kell dolgozni, akkor az órabér a duplájára emelkedik. Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot is, de errõl még nem tudni részleteket. Mindenesetre a hétvégi pótlék megnyirbálása új megvilágításba helyezheti a vasárnapi nyitva tartás tervezett tilalmát is, hiszen alacsony pótlék mellett a munkavállalónak sem éri majd meg vasárnap dolgozni.
A kormány munkavállalókat érintõ elképzelései várhatóan negatívan csapódnak majd le az érintettek között, azonban nem szabad azt elfelejteni, hogy egy konzervatív kormány készül most jobboldali foglalkoztatáspolitikai célokat megvalósítani - mondta Gyömöre Máté a Magyar progresszív Intézet elemzõje. Ez persze ellentétben áll a Fidesz ellenzékben hangoztatott, alapvetõen baloldali gazdaságpolitikára építõ, a szakszervezeteket támogató retorikájával, így a szerzett jogok csökkentése mellett ez is a legnagyobb kormánypárt népszerûségének csökkenéséhez vezethet.
Gyömöre Máté szerint ugyanakkor ennek mértéke kérdéses, miután az ismertetett tervek szerint elsõsorban az idõsebbek munkához jutását akarja a kabinet segíteni, hiszen jelenleg a szabadságra kivehetõ napok magas száma sokszor akadályt jelent munkába állásukhoz. Márpedig a Fidesz a fiatalok körében lényegesen népszerûbb, mint az idõsebb korosztálynál, így az intézkedés hatása is alacsonyabb lehet akkor, ha nem a teljes társadalmat érinti.
A Magyar Progresszív Intézet elemzõje azonban úgy vélte, kétségtelen tény, hogy kommunikációs szempontból nehéz helyzetbe kerülhet a kormány, hiszen az ellenzék könnyen a nyugdíjrendszer átalakítása, a kedvezményes nyugdíjazási lehetõségek tervezett megvonása után egy újabb "idõsellenes" lépésnek aposztrofálja a döntést, ami így kvázi rendszerbe helyezve már nehezebben védhetõ.
A próbaidõ tervezett növelése pedig "kétélû fegyver", mivel bár a munkaadó hat hónapig anyagi következmények nélkül elbocsáthatja a munkavállalót, ugyanúgy a dolgozó is bármikor felmondhat. Ezektõl az intézkedésektõl azonban nem lesz számottevõen nagyobb a foglalkoztatottság, de a tervezet célja nem is ez, hanem, hogy ösztönözze a vállalatokat az idõsebbek munkába állítására.
Ugyanakkor ezektõl a lépésektõl érdemben nem lesz olcsóbb a munkaerõ, ráadásul egy fiatalabb munkavállaló vélhetõen mindig kevesebb szabadsággal rendelkezik majd a jövõben is - fûzte hozzá Gyömöre Máté.
nepszava.hu
Link