Posta Imre weboldala

Malina Hedvig-ügy: politikai utasításra készített szakértõi jelentés
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 12. 13:22:18

Teljes hir

Ez is elképzelhetetlen hazugság. Még, hogy ilyet! Á, dehogy!
Másfél év után sikerült újraírnia a Comenius Egyetem Orvostudományi Kar dékánjának, vagyis elméletileg a szlovák orvostudomány egyik legmagasabb tisztségét betöltõ Peter Laba¹nak, a Malina Hedvigrõl készített szakértõi véleményt. Az elsõ jelentésben arra a megállapításra jut, hogy Hedvig ajaksérülése és a combjain észlelt kék foltok a támadás napjától régebbi eredetûek, másfajta sérülést nem szenvedett, ajkát is maga harapta meg. Az újraírt dokumentumban sem változtat álláspontján, pedig irománya számos ponton kikezdhetõ. Ezeket vesszük sorra Vrabec Mária: Hedvig címû könyvének útmutatása alapján.

Malina Hedvig ügye rendkívül szerteágazó, nehéz áttekinteni a rendõrség, ügyvéd, pszichiáter, orvosok, politikusok, fõügyészség, sajtó, közvélemény és a titkosszolgálat által is befolyásolt eseményeket. Portálunkon is rengeteget foglalkoztunk a témával, ezért jelen cikkben nem is bocsátkozunk az ügy minden részletét átfogó elemzésre, csupán a napirenden lévõ orvosszakértõi véleményt szedjük ízekre.

Malina Hedvig ellen hamis tanúzással és hamis eskü vádjával indult büntetõeljárás annak alapján, hogy Hedvig a rendõrségi kihallgatás során nem tudta felidézni pontosan a támadás részleteit. 2008 szeptemberében (a székébõl nehezen eltávolítható) Dobroslav Trnka bejelentette, hogy a fõügyészségi vizsgálócsoport befejezte a munkáját, már csak az orvosszakértõi jelentésekre várnak. Ekkor még várhattak is, hiszen az elsõ jelentés, a bevezetõben említett Laba¹ professzor által csupán 2009 szeptemberére készült el, s az is számos hiányossággal bírt.

Mi a baj Peter Laba¹sal?
Már az is számos kérdést vet fel, hogy miért tartott olyan sokáig a jelentés elkészítése? Feltehetõen nem azért, mert minden részletre kiterjedõ jelentést és alapos munkát kívántak végezni, hanem sokkal inkább valószínû, hogy a megfelelõ ember megválasztása, majd a annak kigondolása tartott majd egy évig, hogy mindezt, hogyan tálalják a közvélemény elõtt. Természetesen a személyválasztás is problematikus.
Mivel a Comenius Egyetem Orvostudományi Kara nem rendelkezik jogalanyisággal – mondja Roman Kvasnica, Hedvig ügyvédje –, a fõügyészségnek az egyetemet kellett volna megjelölni szakértõi intézményként, s így a rektor feladata lett volna kijelölni az egyes szakértõket. Ezt a fõügyészség szándékosan megkerülte, hogy ez a feladat Laba¹ professzor hatáskörébe kerüljön. Laba¹t a szakértõk jegyzékében sebészként tartják nyilván, szakvéleményében azonban bátran alkot véleményt fogászati, pszichiátriai, ideggyógyászati, vagy gyógyszerészeti kérdésekben is.

Peter Laba¹ - orvosszakértõ?
A professzor elõzetes nyilatkozataiból, minthogy „egyedül fogja aláírni a jelentést”, vagy hogy „a nyitrai kórház azóta elhunyt igazgatója nyomást gyakorolt beosztottaira”, már sejteni lehetett a készülõ iromány minõségét, így Kvasnica ügyvéd tiltakozást nyújtott be a fõügyészségre Laba¹ elfogultsága miatt. Itt kiemelendõ a beadványban is hangsúlyozott tény, hogy a professzor Ivan Gasparovic elnöki kampányának is aktív résztvevõje volt. (Errõl a panaszról pedig a mai napig sem született döntés)

Mi volt a baj a jelentéssel?
A jelentésben arra a megállapításra jut, hogy Hedvig ajaksérülése és a combjain észlelt kék foltok a támadás napjától régebbi eredetûek, másfajta sérülést nem szenvedett, ajkát is maga harapta meg. A szakvélemény tehát nem félt szembemenni mind a nyitrai, mind dunaszerdahelyi orvosok véleményével. Nyitrán a neurológus poszttraumás sokkot diagnosztizált, ami részleges emlékezetkieséssel járhat. Viktor Zák kórházigazgató pedig a támadás napján úgy nyilatkozott, hogy Malina Hedviget egyértelmûen bántalmazták, s pszichológus segítségére szorul. Dunaszerdahelyen ugyanazokra az eredményekre jutottak: agyrázkódás és zúzódás az arc baloldalán, az orron, az állkapcson és hastájékon. A kezelõorvos pedig azt írta a jelentésbe, hogy a zúzódásokat egyértelmûen kézzel és ököllel rámért ütések okozták. A pszichiáter depresszió és félelem tüneteit állapította meg a támadással és a manipulatív rendõri eljárással kapcsolatban.
A támadás után a nyitrai kórházban készített CT-felvételbõl továbbá kiderül az is, hogy Malina Hedvigrõl nem egész testet érintõ CT-felvétel készült, mint azt Laba¹ a jelentésében állítja, hanem a koponyát, az agyat, a mellkast, a hasat és a kismedencét vizsgálták. A CT-vizsgálatot a traumatológus kérte, és a törésekre, belsõ vérzésekre volt kíváncsi, nem pedig a zúzódásokra és véraláfutásokra. A CT-vizsgálat célja nem az arc lágy szöveteinek vizsgálata, mert nincs értelme CT-vel vizsgálni azt, ami szabad szemmel is jól látható. Ezeket a sérüléseket a traumatológus látás és tapintás útján állapította meg, és leírásuk bele is került a látleletbe.
Mindezeken túlmenõen a tartalom hitelességét vonja kétségbe, hogy Laba¹ professzor a fõügyészség által feltett kérdések egyharmadára sem adott választ, s egyetlen szakértõi véleményt sem idézett. A jelentés végén tizenkét konzultánst sorolt fel, de csak egyedül írta alá a dokumentumot. A munkatársként feltüntetett orvosok közül hárman is nyilvánosan elhatárolódtak a jelentéstõl, míg a többiek nem kívántak nyilatkozni ezzel kapcsolatban:
• Diazepám
Malina Hedviget ezzel a gyógyszerrel kezelték: szorongásoldó, antiepileptikus, nyugtató, izomrelaxáns és amnéziaokozó hatásai vannak. A nyitrai nyomozók úgy hallgatták ki Hedviget, hogy Diazepám hatása alatt állt.
Viera Koøínková pszichiáter azt mondta, nem tudta, hogy szerepel az állítólagos szakértõk névsorában, mert az együttmûködésre vonatkozó felkérést még 2008 nyarán visszautasította. Peter Laba¹ egyáltalán nem konzultált vele Malina Hedvig állapotáról, csak azt kérte tõle, jellemezze a Diazepám hatásmechanizmusát, különös tekintettel az ítélõképességre gyakorolt hatására.
• Peter Stanko fogsebész, egyetemi docens sem értett egyet a jelentés azon részével, melyben Laba¹ professzor azt állítja: Malina Hedvig ajaksérülése nem keletkezhetett ütéstõl. Mint elmondta, Laba¹ professzor kérésére csak az ajaksérülés általános mechanizmusát írta le és valószínûsítette, hogy az alsó ajkat a felsõ fogsor sértette meg. Nem állította, hogy a sérült személy szándékosan maga harapott az ajkába, ez csupán értelmi fogyatékos, alkohol, vagy drog hatása alatt álló egyénekre jellemzõ.
• Ludìk Vrtík sebész közjegyzõ által hitelesített nyilatkozatban hozta nyilvánosságra, hogy neve a tudomása és beleegyezése nélkül került a dokumentumba, a Comenius Egyetem égisze alatt soha nem végzett szakértõi tevékenységet, és Malina Hedvig állapotáról nem konzultált vele senki.
Reloaded
Mindezek után 2009 novemberében Dobroslav Trnka a közvélemény nyomására a jelentés kiegészítését kérte Peter Laba¹tól, aki kezdetben fennhangon nyilatkozta, hogy az eredeti jelentéssel minden rendben van, és annak kiegészítése nem szükséges. Aztán arra hivatkozott, hogy nem állnak rendelkezésére a szükséges orvosi anyagok, s ezért késik az újabb változat. Feltételezhetõ azonban, hogy korábban is birtokában volt minden dokumentumnak, de ha mégsem, akkor az eredeti jelentéshez miért nem volt rá szüksége? – tehetjük fel a kérdést.

Végül mégis nekifogott a várt kiegészítésnek köszönhetõen annak, hogy a fõügyészség – állítólag ekkor – rendelkezésre bocsátotta Hedvig egészségügyi dokumentációját. A munkát 2011 májusára sikerült befejezni; az új szakvéleményt a fõügyészségen még nem kapták meg, maga Laba¹ pedig nem nyilatkozik a részletekrõl. Korábban viszont azt nyilatkozta, hogy csak formális hiányosságok miatt kellett továbbfejleszteni irományát.
Roman Kvasnica 2010 õszén elhangzott szavaival zárhatjuk (egyelõre) a történetet:
Nem tudom mit fog tartalmazni az új jelentés, de abban biztos vagyok, hogy semmi olyan nem lesz benne, ami arra késztetné a fõügyészséget, hogy megszüntesse a Malina Hedvig elleni bûnvádi eljárást. Ezt nem engedheti meg magának, mert beismerné, hogy mostanáig törvényt sértett.
A cikk Vrabec Mária: Hedvig címû könyve alapján készült. Malina Hedvig története a Loire könyvkiadó gondozásában két nyelven: szlovákul és magyarul jelent meg 2010. decemberében.

Forrás: Link