Még a választás elõtt kitörhet a mindent elsöprõ vihar?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 14. 06:49:40
(Lázadnak mert túl jól megy nekik??)
Súlyos aránytalanságokkal és a gazdaság túlhevülésével kénytelen szembenézni Törökország, ahol júniusban tartanak parlamenti választást. Az országban az egyik legfõbb probléma az alacsony foglalkoztatottság és a felpörgõ infláció, valamint hogy az arab világban lezajlott változások miatt jelentõs kintlévõségei maradtak a török cégeknek.
Teljes hir
(Lázadnak mert túl jól megy nekik??)
Súlyos aránytalanságokkal és a gazdaság túlhevülésével kénytelen szembenézni Törökország, ahol júniusban tartanak parlamenti választást. Az országban az egyik legfõbb probléma az alacsony foglalkoztatottság és a felpörgõ infláció, valamint hogy az arab világban lezajlott változások miatt jelentõs kintlévõségei maradtak a török cégeknek.
Várhatóan harmadik ciklusát kezdheti meg a kormányzó Igazság és Haladás Párt (AKP) a júniusi törökországi parlamenti választást követõen, annak ellenére, hogy sokakat zavar a párt autokratikus hatalmi stílusa. Az AKP népszerûségének egyik legfõbb oka, hogy sikeresen kezelik a gazdasági kérdéseket. A mostani kormánypárt 2002-es hatalomra kerülése óta rendkívül eredményes korszakot tudhat maga mögött Törökország, míg az ellenzékre a korábbi idõszakok krízisének az árnya vetül.
A számok tényleg meggyõzõek, mivel a 2009-es visszaesést követõen Törökország a G20-ak államai közül a harmadik legnagyobb bõvülést tudhatta magáénak. Egyetlen török bank sem omlott össze a világgazdasági válság során és az infláció sem szabadult el az elmúlt években az erõs lírának köszönhetõen. „Az én életemben most elõször történt meg az, hogy ugyanakkora az infláció a hazánkban, mint Nagy-Britanniában” – dicsekedett Erdem Basci, a török központi bank új vezetõje. Hozzátette, hogy a török gazdaság hajója stabil, azonban a tengerek változékonyak, míg egy vihar vélhetõen bármikor kitörhet.
Fenntarthatatlan számok
Ahmet Akarli, a Goldman Sachs (GS) egyik közgazdásza úgy fogalmazott, hogy a gazdasági egyensúlytalanságok egyre jobban felhalmozódnak, míg a pénzügyi sérülékenység egyre növekszik. Rámutatott arra is, hogy a fiskális és monetáris ösztönzõk fönntartása túl hosszú ideje tart. Akarli úgy számolt, hogy a bérek 18 százalékkal, a belföldi kereslet 25 százalékkal és a hitelek 30-40 százalékkal növekedhetnek idén, amely számok fenntarthatatlanok.
A két legsúlyosabb gondot az infláció és a folyó fizetési mérleg hiánya okozhatja. A GS számításai szerint az infláció az év végére 7,5 százalékra növekedhet, míg a folyó fizetési mérleg hiánya márciusban az éves GDP 8 százalékát is elérhette. A választásokat követõen a kormányra egyre nagyobb nyomás fog helyezõdni, hogy szigorítsa fiskális politikáját, valamint hogy a központi bank emelje az alapkamatot.
Itt mélyebb problémák is vannak
Egyelõre nem tûnik könnyû feladatnak a felforrósodott török gazdaságot lehûteni. A központi bank tavaly csökkentette a kamatlábakat és növelte a kötelezõ tartalékrátákat a hazai és külföldi bankok számára. Úgy tûnik, ez nem nagyon vált be, és a központi bank kamatemelésbe kezd majd. Törökországba mégis folyamatosan érkezik a tõke, amely túlzottan lazává teszi a monetáris kondíciókat. A tartalékolási kötelezettségek további emelésének nem biztos, hogy elég hatása lesz a lassú fogyasztói hitelezésre. Ha a kamatlábak világszerte elkezdenek emelkedni, fõként az Egyesült Államokban, akkor a külsõ finanszírozás kiszáradásával lesz kénytelen szembenézni Törökország.
Az igazság az, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya mélyebb gazdasági problémákat mutat. Az államháztartás helyzete stabilnak tekinthetõ, mivel az államadósság aránya csupán a GDP 40 százalékára tehetõ. A kormány azonban nem rendelkezett elég bátorsággal ahhoz, hogy többek között csökkentse a minimálbér összegét, visszaszorítsa a feketegazdaság arányát és növelje a versenyt az energia és egyéb árak csökkentésével. A 44 százalékos foglalkoztatottsági ráta a legalacsonyabb az OECD országai közül és Törökország rendelkezik a legrosszabb termékpiac-szabályozással. Ezek a hiányosságok még inkább kirívóak egy olyan országban, ahol a népesség gyors növekedése miatt legalább évi 5 százalékos bõvülés szükséges a munkanélküliség szinten tartásához.
A júniusi választás azonban nem csupán az egyik forrása a politikai bizonytalanságnak. Az „arab tavasz” sok fontos török céget hozott nehéz helyzetbe. Líbiában 14 milliárd dollárnyi kintlévõség fagyott be, míg több szíriai beruházást el kellett halasztani. Ezen okokból kifolyólag a következõ kormánynak mindenképpen javítani kell Törökországnak az Európai Unióval megkopott kapcsolatain, mivel még mindig az az ország legnagyobb exportpiaca.
(The Economist)