Lehetetlen elkapni Magyarországon a százmilliós csalókat
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 16. 07:04:38
(Éppen Debrecenben? Hiába, ha maguknak írják a törvényt, akkor miért is tartanák be??)
Hiába hatályos évek óta a szabály, amely eltiltja a cégbedöntõket az új társaságok alapításától vagy vezetésétõl. Egy debreceni csaló hálózat összesen 300 millió forintnyi elcsalt pénzt próbált tisztára mosni, miközben havi rendszerességgel döntöttek be és alapítottak cégeket.
Teljes hir
Hiába hatályos évek óta a szabály, amely eltiltja a cégbedöntõket az új társaságok alapításától vagy vezetésétõl. Egy debreceni csaló hálózat összesen 300 millió forintnyi elcsalt pénzt próbált tisztára mosni, miközben havi rendszerességgel döntöttek be és alapítottak cégeket.
Értelmetlen az a néhány évvel ezelõtt hatályba lépett törvény, amely eltiltja a cégalapítástól és cégvezetéstõl azokat, akik felszámolásba vittek társaságokat. Maga a rendelkezés is rossz, ezen túlmenõen azonban az eljárási szabályokat is könnyedén kijátszhatják a rutinosabb csalók.
Jó példája ennek az a debreceni pénzmosoda és csalóüzem, amelyet a napokban fülelt le a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV). Az egymással rokoni és baráti kapcsolatban álló elkövetõk több társaságot is alapítottak, majd pénzügyi trükkökkel − egymásnak adtak megbízásokat, jelentõs összegeket utalgattak egymásnak ide-oda −, papíron komoly bevételt és forgalmat feltüntetve hiteleket vettek fel bankoktól. A hiteleket rövid idõ után nem törlesztették, s mire a bank rájött, hogy nem likviditási probléma gátolja a fizetést, a cégeket már bedöntötték a tulajdonosok, akik egyébként újabb cégeket alapítottak, a hitelek egy részét is beforgatták, s elölrõl kezdték az egészet. A pénzt bonyolult, egymás közti tranzakciók sorozatával mosták tisztára. A cégcsoport havonta 10-15, összesen 300 millió forintot csalt el − mondta Sárközy Alexandra, a NAV bûnügyi szóvivõje a hatóság által rendezett konferencián.
Hiába lenne eltiltva a cégvezetõ újabb társaságok gründolásától, a gyakorlatban ez csak hosszú idõ után következhet be − mutattak rá szakértõk. Egy késedelmes fizetésbõl ugyanis viszonylag hosszú idõ után lesz felszámolási eljárás, ráadásul a tiltáshoz annak le is kell zárulnia. Ez alsó hangon egy év, az alatt pedig akár naponta újabb cégeket lehet alapítani.
A szabályozás másik problémája, hogy a cégvezetõk eltiltása nem automatikus, azt az ügyben kárt szenvedett hitelezõk indíthatják csak el. Könnyû belátni, hogy ez viszonylag hátul helyezkedik el a fontossági listán egy olyan cégnél, amely a fennmaradását jelentõ kintlévõségeiért küzd. A korábban lapunknak nyilatkozó szakértõk arról számoltak be, hogy próbáltak olyan személyeket keresni, akik a cégnyilvántartás szerint el vannak tiltva, ám nem jártak sikerrel. Ez nem azt jelenti, hogy nincs is ilyen − de hogy nem annyi, mint ahány kellene, az biztos.
5 milliárd dollárt moshatnak át évente
Nemzetközi kutatóintézetek szerint Magyarországon évente 15 milliárd dollárt tehet ki a pénzmosás volumene. Ehhez képest tavaly mindössze hétezer bejelentés érkezett a hatóságokhoz pénzmosás gyanújával, ezek java része pénzintézetektõl származott. Tavaly tucatnyi ilyen eljárás folyt a bíróságon, s az idén is csak húsz, 2010-ben egy elmarasztaló ítélet született. Ez mutatja a bíróságok hozzáállását is, vagyis nemcsak a NAV keretein belül kell közös stratégiát kidolgozni a pénzmosás ellen - mondta Sors László, a NAV bûnügyi elnökhelyettese.
Forrás