Félelem és reszketés a közmédiában
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 17. 12:20:11
Létszámleépítés lesz a közmédiában. A fõszerkesztõknek május 16-ig kell kijelölniük, hogy kiknek a munkájára nem tartanak igényt a jövõben. A szakszervezetek értetlenül állnak mindez elõtt, mert hosszú távú mûsorterv, sõt, koncepció sincs, viszont leépítés, az lesz.
Teljes hir
Létszámleépítés lesz a közmédiában. A fõszerkesztõknek május 16-ig kell kijelölniük, hogy kiknek a munkájára nem tartanak igényt a jövõben. A szakszervezetek értetlenül állnak mindez elõtt, mert hosszú távú mûsorterv, sõt, koncepció sincs, viszont leépítés, az lesz.
„Mindenki retteg, félti az állását” – jelentette ki a jelenlegi helyzetrõl a hvg.hu-nak Virág Péter, a Duna Televízió Üzemi Szakszervezetének (DTV ÜSZ) elnöke, amikor arról faggattuk, milyen a hangulat most a közmédiában. A kollégák azért tartanak a kirúgásoktól, mert azok az év elején, újonnan kinevezett vezetõk döntenek majd sorsukról, akik nemhogy eddig elért eredményeiket, munkájukat, de még személyiségüket sem ismerik, ezért elképzelésük sincs döntésük alapjairól – vázolta a tényeket az elnök, majd folytatta: az egyes területek vezetõi elbeszélgettek az alkalmazottakkal, de volt olyanra is példa, hogy a felsõbb vezetõ az alatta levõ irányítóval konzultált arról, kit lenne érdemes elbocsátani, ez azonban nem nyugtatott meg senkit. A kérdés itt csupán az, a végleges döntésben ezek a megállapítások mennyit nyomnak a latba.
Varga Júlia, a Független Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ) elnöke hangsúlyozta, súlyos hiba lenne, ha elõbb a kirúgásokat vinnék véghez, és csak utána terveznék meg a mûsorokat és határoznák meg a koncepciót. Így is „fordítva ülnek a lovon”. „A június 1-jén munkába álló Rockenbauer Zoltán (a Fidesz volt politikusa - a szerk.) honnan tudná, hogy milyen kollégák dolgoznak például a rádió kulturális szerkesztõségében, ezért milyen mûsorhoz kire van szükség? A rádióban nem tudunk tájékozódó beszélgetésekrõl sem, így aggódunk, hogy a többségükben tévébõl kinevezett vezetõk hogyan mérlegelnek majd a rádiósok sorsáról.”
A sajtóban ellentétes adatok és „tények” jelentek meg arról, hogy a fõszerkesztõknek meddig, hányszor és hány emberre kell összeírniuk az elbocsátottak nevét. A legelterjedtebb verzió szerint május 16-ig kell leadniuk az elsõ listát, ami 500 fõ „kirúgását” jelenti, majd lesz egy második kör is, ahol szintén ugyanennyi munkavállalót bocsátanak el. Szabó László, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) kommunikációs igazgatója a divíziókkal történõ konzultáció során cáfolta ezeket a „híreszteléseket”. Kizárólag azt határozta meg, hogy a fõszerkesztõk május 16-ig gyûjtsék össze azok nevét, akiktõl a jövõben megválnának, azt azonban nem kötötte ki, a listán mennyi névnek kell szerepelnie. Az igazgató állítása szerint az összeírt nevek nem lesznek véglegesek, a döntésrõl további megbeszéléseket folytatnak majd a fõszerkesztõkkel.
Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója korábban a sajtóban azzal próbálta megnyugtatni a közvéleményt, hogy a létszámleépítés során az emberi és egzisztenciális szempontokat legalább annyira figyelembe veszi, mint a gazdálkodási és szakmai megfontolásokat. Az integrációval, az intézmények egy helyre költöztetésével, a párhuzamosságok megszüntetésével és a létszámleépítéssel felszabaduló forrásokat minõségi produkciók készítésére fordítja majd. Mint azt az MTVA Kommunikációs Igazgatóságától megtudtuk, a létszámleépítéssel akár milliárdokat is megspórolhatnak, amit tartalomkészítésre fordítanak majd, ám az új struktúra elfogadása még folyamatban van, és a gyártási igazgatóság egyelõre a megvalósítás lehetõségén dolgozik.
Ahhoz, hogy véglegesen kialakuljon a Fidesz kétharmados többségével megalkotott közmédia, ki kell alakítani az MTVA egységes szerkezetét. Ehhez meg kell szüntetni az eddigi rádiós-televíziós struktúrát (mai elnevezéssel: divíziókat), ezért az a közelmúltban nemcsak átvilágításon, hanem kollektív átszervezésen esett át, amikor elkezdték megszüntetni a munkaköri párhuzamosságokat. Így a négy pénzügyi osztály, a négy kommunikációs igazgatóság és a négy HR helyett egyet hoztak létre. Ám nemcsak összevonták a szervezeti egységeket, hanem újakat is létrehoztak. A szakszervezetek tudomásul vették az egységesítési folyamatot, mégis kifogásolják, hogy nincs tisztázva, a közmédiának milyen alapelveket szánnak, továbbá a létszámleépítés valójában kinek vagy kiknek az érdekében áll.
Annyi azonban biztos, hogy a változással dupla vezetõi gárdát hoztak létre. Böröczék szerint a létszámleépítésre azért is van szükség, mert ráfizetéssel mûködik a közmédia, éppen ezért megszüntetnék az egyeseknek évek óta járó milliós fizetéseket és a 6-8 hónapos végkielégítéseket. Szerintük a 64 milliárd forintos költségvetés nem bírja el a 3463 munkavállaló idei bér- és járulékköltségeit, ami 20 milliárd forintot tesz ki. Erre a FRÁSZ elnökasszonya a következõképpen reagált: „Senki nem akadályozta meg a vezetõket abban, hogy a milliós fizetéssekkel 'nem dolgozókat' kirúgják. Az is kérdés persze, hogy miért nem foglalkoztatták õket, mégis, ettõl még nem kell egy egész szakmát félelemben tartani” – majd hozzátette: a múltbeli eseményeket tekintve a rádiós szakma túl van egy nagy átvilágításon, háromlépcsõs létszámleépítésen, ezzel, amennyire lehetett, lecsupaszították õket.
Varga Júlia szerint a tisztázatlan irányvonal miatt nyitott kérdés maradt, a rádiósoknak kevés létszámmal kell kizárólag telefonos interjúkat, stúdióbeszélgetéseket készíteniük, vagy míves rádiójátékokat, riport- és dokumentummûsorokat várnak több, felkészült kollégával. Emellett az sem tudható, hogy az újonnan megválasztott fõszerkesztõk hogyan fogják a speciális mûsorokhoz kiválasztani a szakembereket, ha még a mûsorok kitalálása elõtt elbocsátják õket. A nonprofit zrt.-k – amelyeknek kizárólag a mûsorok megálmodása, megrendelése és átvétele a feladata – az elmúlt fél év alatt még nem dolgoztak ki új mûsortervet, vagy ha kidolgoztak is, nem tájékoztatták róla a munkatársakat. A mûsorokkal kapcsolatos kérdõjelek mellett számos más tisztázatlan körülmény is van – állítja. Szerinte többek között nem tudni, hogy milyen az együttmûködési-hatásköri viszony a nonprofit zrt.-k, a munkavállalókat tömörítõ MTVA divíziói és az új fõszerkesztõségek között. Ki kit utasíthat, ellenõrizhet. Ez az együttmûködési rendszer a most véleményezés alatt álló új szervezeti és mûködési szabályzat tervezetébõl sem derül ki egyértelmûen.
Május 6-án a változások tisztázása miatt a szakszervezetek közösen meghívták az MTVA vezérigazgatóját, hogy érdemben tárgyaljanak a létszámleépítésrõl és a strukturális változásokról, mert korábban ígéretet tett arra, hogy a végleges döntések elõtt tárgyalásokat folytat velük. Ám a találkozás nem járt sikerrel. „Az igazgató nem tudta részletesen megmondani, hogy mire készül pontosan" – adott felháborodásának hangot Lázár András, a közmédiumok szakszervezeteinek ágazati elnöke. Hozzátette: elkeserítõ, hogy régen Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke megígérte, nem lesz leépítés, sõt, akkoriban minõségi mûsorgyártó televízióról és rádió létrehozásáról is beszélt. Ennek ellenére most pontosan az ellenkezõje történik: nem tudni, kit, miért, milyen cél érdekében küldenek el vagy tartanak meg, és azt sem tudni, a jövõben lesz-e igény arra, hogy a munkavállalókkal és velük együtt a szakszervezetekkel érdemi tárgyalásokat folytassanak – mondta.
Link