Jeruzsálem: a békéhez partnerre van szükség
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 20. 11:19:13
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hamarosan beszédet fog mondani Washingtonban. Az üzenetérõl egyelõre csak találgatások vannak, de vélhetõen fel fogja hívni arra a figyelmet, hogy Izrael soha sem fog kapitulálni, ahogy Csehszlovákia tette azért, hogy hozzájáruljon a „békéhez”. Izraeli politikai elemzõk szerint lehetséges, hogy Netanjahu diplomáciai ellentámadást indít azok ellen, akik Izrael biztonsága árán szeretnének "kiegyezni" az iszlamista világgal.
Teljes hir
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hamarosan beszédet fog mondani Washingtonban. Az üzenetérõl egyelõre csak találgatások vannak, de vélhetõen fel fogja hívni arra a figyelmet, hogy Izrael soha sem fog kapitulálni, ahogy Csehszlovákia tette azért, hogy hozzájáruljon a „békéhez”. Izraeli politikai elemzõk szerint lehetséges, hogy Netanjahu diplomáciai ellentámadást indít azok ellen, akik Izrael biztonsága árán szeretnének "kiegyezni" az iszlamista világgal.
Az Arab Tavasz során megerõsödõ iszlamista mozgalmak, valamint a tömeggyilkos eszméket nyíltan vállaló Hamasz és Fatah kiegyezése két lábbal csúszott be annak az elképzelésnek, hogy rövid idõn Izrael ki tud egyezni a palesztinai arabokkal. A reális helyzetértékelést követõen az izraeli miniszterelnök ahelyett, hogy behódolt volna Barack Obama elnöknek és az egyoldalú engedményeket követelõ lobbi-csoportoknak, hétfõn a jeruzsálemi parlamentben azt sejtette, hogy úgy döntött: diplomáciai ellentámadást indít azok ellen, akik a zsidó államot áldozatként szeretnék felajánlani, hogy ezzel megnyerjék az iszlám világ „jóindulatát”.
"Tárgyalmi sem hajlandóak"
Szükséges volna, ha Netanjahu jelezné az amerikai embereknek, hogy Izrael nem szándékozik uralkodni az arabok fölött, valamint továbbra is tiszteletben tartja az ENSZ 242-es számú határozatát – de az is szükséges, hogy felhívja a figyelmet: a zsidó állam nem tehet további kedvezményeket, a palesztin fél ugyanis, amely elvetette a korábbi izraeli miniszterelnök, Ehud Olmert által – a jelenlegi feltételeknél jóval bõkezûbben – tett javaslatát, tárgyalni sem hajlandó.
Netanjahu, Obama. 2010-ben az amerikai elnök kijelentette, hogy egy éven belül meg szeretné oldani a palesztin-izraeli konfliktust.
Precedens nélküli követelés
Nincs a történelemben még egy példa egy olyan államra, amely békéért könyörög azon szomszédjainál, amelyek újra és újra háborút indítottak a megsemmisítésére. Jelen esetben különösen hangsúlyos ez, ugyanis a palesztinok vezetõk között vannak olyanok, akik azzal dicsekednek, hogy hajlandóak ismét megkísérelni (Izrael megsemmisítését). Fontos lenne, ha az izraeli miniszterelnök leleplezze a morális értelemben visszataszító, Jeruzsálemmel szembeni kettõs mércét.
Bin Laden versus Jasszin sejk
Netanjahunak szembe kellene állítani Oszama bin Laden kivégzését, és a nemzetközi közösség dicséretét azzal a hisztériával, amely Izrael ellen irányult, amikor Jeruzsálem 2004-ben hasonló módon, katonai akcióval likvidálta a Hamasz terrorvezérét, Jasszin sejket. Akkoriban az ENSZ, az EU és számtalan kormányzat úgy vélte, hogy a terrorvezér likvidálása ellentmondott a nemzetközi jogi normáknak, és az izraeli akció igazságtalan volt. Az Egyesült Államok jelenlegi – liberális – elnökét vélhetõen nem fogják beidézni az ENSZ nyomozó bizottsága, vagy pedig a hágai Nemzetközi Törvényszék elé, hogy képmutató vádak miatt vizsgálják ki.
A szálkát túrják Izrael szemében
Az izraeli miniszterelnöknek arra is fel kellene hívni a figyelmet, hogy az izraeli hadsereget, egyedülállóan szigorú etikai kódexe, valamint folyamatos, a civil áldozatok számát minimalizálására vonatkozó törekvése ellenére háborús bûnökkel vádolják – mindezt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa teszi. Hozzá kell tenni, hogy a tanácsban számos iszlamista és lator állam is szerepet vállalhat – olyan szélsõséges rezsimek, mint például Irán, Szíria, Szaúd-Arábia, Kína.
Nincs mérsékelt békepartner
Még akkor is, ha figyelmen kívül hagyjuk a Palesztin Hatóság és vezetõje, Mahmúd Abbász ellentmondásos viselkedését – a Hamasszal történõ egyesülése óta Netanjahu le tudja leplezni azt a téves vélekedést, hogy a palesztinok „mérsékelt békepartnerek” lennének. A jeruzsálemi kormányfõnek kötelessége lenne felrázni azokat, akik vonakodnak elítélni a Fatah egyesülését a Hamasszal – egy olyan terrorszervezettel, amelynek alkotmánya kifejezetten felszólít minden zsidó meggyilkolására. A Hamasz ismét megerõsítette, hogy soha sem fogja elismerni Izraelt, és nem fogja elítélni a terrorizmust. Fontos lenne, ha az izraeli politikus rámutatna, hogy a Hamasz vezetõje, Iszmail Hánije, anyaszervezetével, az egyiptomi Muzulmán Testvériséggel elítélte az Egyesült Államokat Oszama bin Laden meggyilkolásáért, aki egy „arab szent harcos”. Az iszlamista szervezetek azzal indokolták az ítéletüket, hogy Washington lépése annak az „amerikai politikának a kiterjesztése volt, amely az elnyomáson alapul, valamint a muzulmán és arab vér kiontásán”. Ami még ennél is riasztóbb az az, hogy miközben Mahmúd Abbász üdvözölte bin Laden likvidálását, a saját pártjának a fegyveres szárnya, az Al-Aksza Mártírjai Brigádok terrorszervezet katasztrófaként jellemezte azt, amelyet a „hitetlenek bandája” követett el.
Bin Laden szelleme kísérthet, nyugati támogatással
A legutóbbi hírek szerint Barack Obama amerikai elnök az AIPAC elõtt mondott beszéde kapcsán nem fogadta meg tanácsadói véleményét, és nem fogja egy, a védhetetlen 1949-es fegyverszüneti vonalak alapján meghozott határozattal sürgetni Netanjahut. Ennek ellenére az izraeli kormányfõnek ki kell tartania az álláspontja mellett. Amellett, hogy az idegengyûlölõ és nukleáris Irán által képviselt veszélyeket hangoztatja, arra is koncentrálnia kell, hogy felhívja a világ figyelmét arra, olyan palesztin államot támogat, amelynek vezetõinek a világképe sokban egyezik bin Ladenével. El kell magyaráznia, hogy egy ilyen lépésnek katasztrofális következményei lehetnek nem csak Izraelre, de az iszlamista terror elleni világméretû küzdelemre is.
Az izraeli kormányfõ látogatása az ország biztonsága szempontjából stratégiai fontosságú Jordán-völgyben.
Partner kell a békéhez
A nemzetközi közösségnek el kellene magyarázni, hogy csak akkor ismerheti el a teljes jogú palesztin államot, amikor az valódi partner lesz a békében, szintén elismeri a zsidó államot, betölti a hosszú távú biztonság számára szükséges követelményeket, valamint lemond az arabok „visszatérési jogának” a hangoztatásáról. Az izraeli kormányfõnek fel kellene arra is hívni a figyelmet, hogy amennyiben a palesztinok egyoldalúan kikiáltják az államukat az 1949-es tûszüneti vonalak mentén, azt Izrael az Oslói Egyezmény megszegésének venné, és azonnali hatállyal Washington támogatását kérné a – korábbi amerikai kormányokkal kötött megállapodások értelmében – Júdeában és Szamáriában található telepek Izraelhez csatolásában.
A Hamasz vezetõje, Kaled Mesál. Mögötte a szervezet logója: a muzulmánok által uralt iszlamista Nagy-Palesztina. Nincs Izrael.
Obama szavaival élve...
A jelenlegi politikai helyzetben megvan az esély arra, hogy az izraeli kormányfõ sikeresen megnyerje az amerikaiakat azzal, hogy bebizonyítja: Izrael nem fog meghátrálni, ahogy Csehszlovákia tette, hogy „megõrizze a békét”. Vélhetõen arra is rá fog világítani, hogy Jeruzsálem nem fogadhatja el azt a nyugati álláspontot, hogy Izrael áldozatával kibékíthetõk az iszlamista szélsõségesek. Netanjahunak kötelessége azt is hangsúlyozni, amit Barack Obama is elmondott bin Laden likvidálását követõen: „országunk sohasem fogja tolerálni, hogy biztonsága kockáztatva legyen, és nem fogunk ölbe tett kézzel állni akkor, amikor a polgárainkat gyilkolják. Ha a polgáraink védelmérõl van szó, hajthatatlanok leszünk”.
(atv.hu / jpost / Molnár L.)
Forrás