Se paripa, se fegyver, és jöhet a rendkívüli helyzet?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 20. 11:21:21
Szerdán kisebbfajta bombaként robbant a hír, miszerint a Honvédelmi Minisztérium a hadkötelezettség részleges visszaállítását kezdeményezi a 18-40 éves korosztály számára. Bár a HM csütörtökre már cáfolta az információt, megszokhattuk, hogy amit a kormány erõsen tagad, annak van valóságalapja.
Teljes hir
Szerdán kisebbfajta bombaként robbant a hír, miszerint a Honvédelmi Minisztérium a hadkötelezettség részleges visszaállítását kezdeményezi a 18-40 éves korosztály számára. Bár a HM csütörtökre már cáfolta az információt, megszokhattuk, hogy amit a kormány erõsen tagad, annak van valóságalapja.
Fegyveres vagy fegyver nélküli hadkötelezettséget tervez a honvédelmi tárca a felnõtt férfiak számára - adta hírül szerdán a Napi Gazdaság, a hírt számos hazai médium is átvette. Mint a lap írta, a HM munkatársai már a hadkötelezettség részbeni visszaállításáról szóló törvénytervezetet is elkészítették. A javaslat szerint rendkívüli helyzetben alkalmaznák az egészséges nagykorú férfiak behívására a törvényt.
Békeidõszakban továbbra sem terheli sem katonai szolgálati, sem megjelenési, sem adatszolgáltatási kötelezettség az állampolgárokat - olvasható a HM csütörtöki cáfolata. Mint a tárca közleményében áll, a katonai szolgálati kötelezettség szabályozása teljes mértékben megegyezik a 2004-ben elfogadottal. A döntést az akkori Országgyûlés kétharmada hozta.
A Fidesz az ellenzék vezetõ erejeként sokáig nem támogatta a sorkatonaság végleges eltörlését, bár egyetértett az elvvel, azt csak egy hosszabb, 2010-ig nyúló elõkészítõ folyamat lezárásaként tartotta megvalósíthatónak. Azt, hogy végül mégis hozzájárult a sorozás gyors eltörléséhez, a párt 2004-ben azzal indokolta: nem tartják elfogadhatónak, hogy a szocialista párt a fiatalokat azzal "riogassa", a Fidesz ártani akar nekik.
Mint a HM mai közleményében áll, a hadkötelezettségre az új szabályozásban is az eddigiek vonatkoznak, vagyis csak rendkívüli esetben lépne életbe az említett korosztályba tartozó hadkötelesek behívása, akár azt megelõzendõ, akár azt kivédendõ.
Kérdés, mi tekinthetõ rendkívüli helyzetnek? Klasszikus esetben például az, hogy egy másik ország megtámadja Magyarországot. Erre a pillanatnyi nemzetközi kapcsolataink és szövetségi elkötelezettségeink tükrében nem mutatkoznak intõ jelek. Hacsak azt nem vesszük ide, hogy az Orbán-kormány eddigi diplomáciai ténykedése jelentõs mértékben rontotta hazánk külföldi megítélését, nem utolsó sorban éppen a szomszédos országokban. Magyarán: a magyar diplomácia baklövései miatt haragszik ránk fél Európa, legalábbis nem szeret úgy igazán bennünket. Emiatt badarság háborús helyzetet vizionálni.
Rendkívüli helyzetnek minõsülhet még a természeti katasztrófa, mint amilyen a tavalyi iszapömlés vagy árvízhelyzet volt, de az ilyen csapások kivédésére, a mentésre vagy a keletkezett károk enyhítésére ott a katasztrófavédelem, a polgári védelem, a polgárõrség, a tûzoltóság, a honvédség önkéntes tartalékosai és még számos bevethetõ szervezet. Nemigen indokolt tehát a civilek újbóli kötelezõ mozgósítása.
Mint Juhász Ferenc, az MSZP volt szakminisztere a Klubrádióban elmondta, a hadkötelezettség visszaállítására vonatkozó hírek (és álhírek) arra valók, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét a HM költségvetésének jelentõs apadásáról. "Nincs ruha, nincs fegyver, de ha a sorkötelezettség visszaállítása uralja a közbeszédet, akkor errõl nem esik majd elég szó" - mondta a volt tárcavezetõ.
Forrás