Orbán: Magyarország visszaszerezte Mol-tulajdonrészét Oroszországtól
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 24. 16:26:25
(Valájában háttéralkuról lehet szó, amihez Orbánnak csak annyi köze van, hogy most mondhat valamit róla. Ennek elég komoly ára volt és nem a pénzre gondolok.)
Magyarország kedden visszaszerezte 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten.
Teljes hir
(Valájában háttéralkuról lehet szó, amihez Orbánnak csak annyi köze van, hogy most mondhat valamit róla. Ennek elég komoly ára volt és nem a pénzre gondolok.)
Magyarország kedden visszaszerezte 21,2 százalékos Mol-tulajdonrészét Oroszországtól - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten.
A kormányfõ úgy fogalmazott: ez több volt, mint vásárlás, ez egy nehéz küzdelem volt, egy év kemény tárgyalássorozat és egyeztetés után sikerült nyélbe ütni a megállapodást.
Fontos lépést tettünk az erõs Magyarország felé vezetõ úton, egy ország sem lehet erõs, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása - fogalmazott Orbán Viktor, aki kijelentette: "nemzetstratégiai szempontból egyik legjelentõsebb és közép-európai szinten is meghatározó nagyvállalatunkat most sikerült biztonságba helyeznünk".
A kormányfõ közölte: Magyarország és Közép-Európa megújításának egyik kulcsa az energiafüggõség csökkentése és a nemzeti ipar újjáélesztése. "Erõs magyar és erõs közép-európai vállalatokra van szükség, hogy a XXI. században versenyképes legyen a régió és Magyarország. A Mol ilyen vállalat" - mondta.
Rögzítette: a magyar kormánynak mindenkor ki kell állnia az ország és a magyar emberek érdekeiért. "Ezt tettük, ezt tettem én is a mai napon, és ezt fogjuk tenni a jövõben is" - zárta sajtónyilatkozatát Orbán Viktor.
Elõzmények
A Surgutneftegas 2009 elején vásárolta meg az osztrák OMV-tõl a Mol 21,2 százaléknyi részvényét 1,4 milliárd euróért. A 2009. március 30-án bejelentett ügylet meglepetést keltett ipari, illetve a magyar politikai körökben is, több elemzõ szerint ugyanis a Surgutneftegas a Kreml tanácsára vagy nyomására vett Mol-részvényeket.
A Financial Times az ügyletet követõen azt írta, hogy Magyarországon és Brüsszelben is "azonnal megszólaltak a vészcsengõk", s a magyar kormányt is "meglepte" a tranzakció.
Veres János akkori pénzügyminiszter úgy nyilatkozott a lapnak, hogy "ez a kereskedelmi tranzakció meglepetésként érte a magyar kormányt", a magyar kormányszóvivõ pedig közleményben tudatta, hogy a kormány az orosz partnerével folytatott megbeszélések során soha, még informálisan sem tárgyalt a Mol-ban történõ tulajdonszerzésrõl.
Az akkori magyar kormány álláspontja szerint "Magyarországnak az az érdeke, hogy a nemzeti olajipari vállalat megõrizze függetlenségét". Ennek folyományaként késõbb megszületett a "lex Mol"', az a törvény, amely korlátozza a külföldi tulajdonszerzést a magyar stratégiai, energetikai cégekben.
Az ügylettel foglalkozott a parlament külügyi bizottsága is, amelyen Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója kifejtette, az energiafüggõségi, -ellátási kérdéseket is felvetõ adás-vétel több szempontból is meglepõ, így például az általában többségi tulajdonra törekvõ oroszok kétszer annyit fizettek a részvényekért, mint a tõzsdei áruk. Meglepõnek tartotta azt is, hogy az oroszok anélkül vették meg a részvényeket, hogy errõl korábban egyeztettek volna a Mollal, ráadásul a vevõ cégnek eddig semmiféle külföldi aktivitása nem volt. Meglepõnek nevezte azt is, hogy az ügylet elõtt nem történt politikai egyeztetés, ami szokásos az oroszok részérõl hasonló esetekben.
A Surgutneftegas részvénykönyvi bejegyzése a vétel óta nem történt meg, s ezért az orosz energetikai cég egyetlen Mol-közgyûlésen sem vehetett részt szavazati joggal.
Az orosz cég több pert is indított azért, hogy részvényesként megjelenhessen a Mol közgyûlésein, ám ezeket rendre elvesztette.
A törvényi elõírások szerint ugyanis a részvénykönyvi bejegyzéshez a Magyar Energia Hivatal jóváhagyása szükséges. A hivatal azonban a Surgutneftegas erre irányuló kérelmének eljárását 2010-ben hozott végzéssel megszüntette, mert az orosz cég nem nyújtotta be a hivatal által kért, fõként a tulajdonosi körére vonatkozó információkat a megadott határidõig. A Surgutneftegas nem élt a felülvizsgálati lehetõséggel, amibõl az következik, hogy a részvénykönyvi bejegyzésnek nem volt meg a törvényi feltétele.
A Mol részesedésének megszerzése jelentõs lépés volt az oroszok szerint a Surgutneftegas stratégiájának teljesítésében, ami például a vertikális integráció erõsítését, továbbá a végsõ felhasználókhoz való közelebb kerülést tûzte ki célul.
Az OMV az eladáskor emlékeztetett: 2008 augusztusában visszavonta a Mol megszerzésére irányuló szándékát azután, hogy ez ellen kifogásokat emelt az Európai Unió és a Mol vezetése is. Logikus lépés volt ezek után a Mol papírok eladása - fejtette ki az osztrák cég.
Az eladást a JP Morgan befektetési bank végezte és "jó árat ért el". Az 1,4 milliárd eurós ár 19.212 forintos részvényenkénti árnak felelt meg akkor, szemben a Mol, az eladás bejelentését megelõzõ pénteki 9.940 forintos záróárfolyamával.
Igaz, a Mol árfolyama csaknem 15 százalékkal 11.430 forintra nõtt az eladás bejelentésekor, miután az bejelentés napjának reggeli felfüggesztése után újraindították a papír kereskedését.
A vétel hírére felszökött az orosz tõzsdén a Surgutneftegas árfolyama is, 5,4 százalékkal erõsödött, a bejelentés napján 22,68 rubelt ért. A tõzsde ugyanis derûlátással fogadta a hírt, hogy a cég külföldi akvizícióra határozta el magát.
A konszern az egyik legnagyobb társaság az orosz kõolaj- és földgáziparban, de mindaddig nem tûnt ki a piacon sem az átvételekben való részvétellel, sem magas osztalékokkal. Számláin tekintélyes összeget gyûjtött össze, amelynek rendeltetésérõl állandóan spekulálnak az elemzõk. A Mol-részvények vételét megelõzõ év harmadik negyedének végén a konszern hosszú és rövid távú befektetései és pénzeszközei 558 milliárd rubelt, avagy 22 milliárd dollárt tettek ki, így a Mol-részvények felvásárlása nem jelentett számára nagy megterhelést.
A Mol árfolyam azóta jelentõsen emelkedett, 2011. május 24-én kedden, az értékpapír kora délutáni felfüggesztésekor az ár 23.310 forint volt. A Surgutneftegas 21,2 százalékos tulajdoni hányadának piaci értéket kedden az elemzõk 500-513 milliárd forintra tették.
A Surgutneftegas Molból való kivásárlása többször is felvetõdött, amirõl tavaly októberben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta: a magyar kormány egy csomagban akar megállapodni az orosz vezetéssel a kétoldalú együttmûködés kérdéseirõl. Kifejtette, hogy a csomagról folyó egyeztetéseken szó van az energiapolitikáról, a Malévrõl, a késõbbi metróépítkezésbe való esetleges orosz bekapcsolódásról, a mezõgazdasági együttmûködésrõl, kutatói ösztöndíjakról, a széles nyomtávú vasúti pálya meghosszabbításáról, de cáfolta, hogy a kormány közvetlenül tárgyalna a Surgutneftegas-zal a Mol-ban való részesedésének megvásárlásáról.
November végén az orosz kormányfõ sajtótitkára már azt közölte: az orosz és a magyar kormányfõ tárgyalt a Surgutneftegas Mol-pakettjének kérdésérõl.
Az idén februárban Igor Szecsin, az energetikai iparral foglalkozó orosz elsõ miniszterelnök-helyettes pedig azt nyilatkozta, hogy a Surgutneftegas nem szándékozik megválni a magyar Molban szerzett részesedésétõl, és az egyik legjobb beszerzésének tartja azt.
Link
1,88 Mrd euró: IMF-pénzbõl vette meg az állam a Mol-pakettet
Az ügylet kapcsán módosítani kell a költségvetési törvényt a forrás átcsoportosítás miatt.
A korábban felvett IMF-hitelbõl finanszírozza az állam az orosz Surgutneftegas Mol részvénycsomagjának megvásárlását, a tranzakciót augusztus 31-ig kell lebonyolítani - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kedden Budapesten. Az 1,88 milliárd euróért megszerzett 21,2 százalékos Mol-tulajdonrész egy késõbb kijelölendõ állami vállalathoz kerül majd - jelezte.
A miniszter elmondta azt is: a kormány támogatja a Mol stratégiáját és menedzsmentjét. Az ügylet kapcsán módosítani kell a költségvetési törvényt a forrás átcsoportosítás miatt - tette hozzá a miniszter. A Surguttal aláírt megállapodást az Országgyûlésnek is jóvá kell hagynia.
Link