Etnikai nyilvántartást javasol a kormánynak az ENSZ megbízottja
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 27. 17:15:37
Ez a sok zsidaj és vegyes cigány (Orbán-Sárközy) saláta közt nem is csoda, hogy az ENSZ is el van héberesedve.
Az elmúlt húsz évben nem javult a romák helyzete Magyarországon, a társadalom pedig mind megengedõbb a szélsõséges véleményekkel szemben, véli az ENSZ rasszizmusügyi megbízottja. A megfigyelõ többnapos országjárása után azt javasolta a kormánynak, hogy készítsenek etnikai nyilvántartást - például a bûncselekmények elkövetõirõl -, hogy reális képet kapjanak a problémákról.
Teljes hir
Ez a sok zsidaj és vegyes cigány (Orbán-Sárközy) saláta közt nem is csoda, hogy az ENSZ is el van héberesedve.
Az elmúlt húsz évben nem javult a romák helyzete Magyarországon, a társadalom pedig mind megengedõbb a szélsõséges véleményekkel szemben, véli az ENSZ rasszizmusügyi megbízottja. A megfigyelõ többnapos országjárása után azt javasolta a kormánynak, hogy készítsenek etnikai nyilvántartást - például a bûncselekmények elkövetõirõl -, hogy reális képet kapjanak a problémákról.
A magyar közbeszédben jelen van egy lopakodó folyamat, amely egyre nagyobb teret ad az etnikai sztereotípiáknak, és a társadalom mind megengedõbb a provokatív véleményekkel - mondta Githu Muigai, az ENSZ rasszizmusügyi megbízottja pénteken Budapesten. A raportõr azt mondta, számos etnikai konfliktust látott már a világban, és a legsúlyosabbakat mindig ez a jelenség elõzte meg.
A megbízott a kormány kérésére érkezett Magyarországra, és négynapos körútján meglátogatta többek között Ózdot, Pécset, Mohácsot és Gyöngyöspatát. Találkozott politikusokkal, jogászokkal, akadémikusokkal és civilekkel is, és azokat a problémákat vizsgálta, amelyek szerinte hatással lehetnek a rasszizmusra. Elõdje 1999-ben járt legutóbb Magyarországon hasonló céllal. Muigai pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Magyarország azóta jelentõs elõrelépéseket tett, de szerinte az országnak még számos kihívásnak kell megfelelnie. Úgy vélte, nagyon fontos idõszak áll a magyar társadalom elõtt, és ha most nem cselekszünk, akkor holnap már nem lesz mit tenni.
A magyar kormány nemzetközi fórumokon tett vállalásai nincsenek összhangban azzal a gyakorlattal, amelyet megyei, önkormányzati szinten tapasztalt - mondta Muigai. Példaként azt mondta, Magyarország nem tanúsít nyitott, baráti hozzáállást a menekültekkel kapcsolatban, ezért felhívta a kormány figyelmét arra, hogy vizsgálja felül ezeket a szabályokat. A megbízott szerint a romák helyzete nem javult az elõzõ raportõr látogatása óta, és a magyar társadalom megosztottabbá vált, mint húsz évvel ezelõtt volt. A megfigyelõ szerint beszélgetõpartnerei azt is mondták, hogy az antiszemitizmus is megtalálható a magyar társadalomban.
Muigai helytelennek tartja, hogy Magyarországon a törvények nem engedélyezik az etnikai kisebbségekrõl szóló adatgyûjtést, mert ennek hiányában nem volt lehetõsége megalapozott véleményt hallani errõl. Arra kérte a kormányt, gondolja át az ezzel kapcsolatos álláspontot és törvényeket, mert ha nincsenek tisztában a tényekkel, nehezebb megoldást találni a problémákra. Utalt arra, hogy a bûncselekmények esetén is rögzíteni kellene az elkövetõk etnikai adatait.
A gyöngyöspatai konfliktussal kapcsolatban azt mondta, örült annak, hogy törvénymódosítások révén újra biztonságban élhetnek az emberek, de szerinte politikai akarat is szükséges az igazi változáshoz, nem csak törvénymódosítások. A világszervezet jelentéstevõje hangsúlyozta: a roma kisebbség is felelõsséggel tartozik saját sorsa alakulásáért. Példaként említette, hogy a szülõknek gondoskodniuk kell gyerekeik iskoláztatásáról, mivel a kormányzat ezt nem tudja megtenni helyettük.
Forrás: Link