Miért csalódott Kelet-Európa Obamában?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 28. 15:04:31
Az USA kivonul.
Kelet-Európa aggodalommal figyeli, hogy a térség 2009 óta egyre kisebb figyelmet kap az amerikai külpolitikában. Ezen az érzésen a varsói csúcstalálkozó sem változtatott, amelyen Barack Obama európai körútjának a végén 20 kelet- és közép-európai vezetõvel találkozott.
Teljes hir
Az USA kivonul.
Kelet-Európa aggodalommal figyeli, hogy a térség 2009 óta egyre kisebb figyelmet kap az amerikai külpolitikában. Ezen az érzésen a varsói csúcstalálkozó sem változtatott, amelyen Barack Obama európai körútjának a végén 20 kelet- és közép-európai vezetõvel találkozott.
Michal Baranowski lengyel történész szerint Kelet-Európában méltánytalannak tartják azt, hogy Washington a kommunizmus elleni küzdelemhez hasonlítja az „arab tavasz” eseményeit, jóllehet ezekben az országokban a felkeléseket szinte semmilyen demokratikus folyamat nem elõzte meg és nem egyértelmû az sem, hogy a fordulat után demokratikusabb rendszerek jöttek-e létre.
Ennek ellenére az Egyesült Államok azt várja el európai szövetségeseitõl, hogy gazdasági és katonai segítséget nyújtsanak az arab felkelõknek. Frances Burwell, az Atlanti tanács alelnöke szerint a washingtoni kormány az elmúlt két évben azt kommunikálja Kelet-Európa felé, hogy a térség „elég érett ahhoz, hogy a problémáit maga oldja meg, miközben elvárja tõlük, hogy Amerika érdekében a világ különbözõ pontjain aktívan fellépjenek, mondván ez a kelet-európai országok érdekét is szolgálja” – mondta az elemzõ a Radio Free Europe angol nyelvû adásában.
Eszköznek tekintett régió
A térség egyre több vezetõje azonban ezt nem így látja. Úgy vélik, hogy Kelet-Európa sem a Szovjetunió elleni küzdelemben, sem a kommunizmus utáni új demokráciák felépítése során nem kapta meg azt a támogatást, amit most Washington elvár tõlük, vagy amit a közel-keleti és ázsiai országoknak megad. Ebbõl a szempontból szimbolikus volt a Szolidaritás hajdani vezetõjének, Lech Walesának a nyilatkozata. A volt lengyel elnök nem volt hajlandó találkozni Barack Obamával, mert úgy vélte, az eseményt az amerikai elnök „egyszerû propagandafogásnak akarja felhasználni”. Obama azzal sem aratott sikert Varsóban, hogy nem tett ígéretet a régóta kért vízummentesség megadására, pedig elõzetesen úgy hírlett, hogy ezt most bejelenti Lengyelországban.
További aggodalom forrása az, hogy az amerikai kormányzat Kelet-Európa rovására igyekszik „újrakalibrálni” kapcsolatait Moszkvával. Ennek jele volt az, hogy Barack Obama – a moszkvai tiltakozások hatására – visszavonta a George Bush által tett ígéretet a kelet-európai rakétapajzs telepítésrõl. Varsóban úgy értékelik, hogy Obama ezzel vásárolta meg Moszkva döntését, hogy mégsem adnak el orosz légvédelmi rakétákat Iránnak.
A Stratfor kutatóintézet értékelése szerint a bizalomvesztés miatt Lengyelország önálló katonai stratégiát kezdeményezett. Ennek keretében a Visegrádi Országokkal (V4) kezdeményezte, hogy a térség önálló regionális gyors reagálású katonai erõt állítson fel. A V4 Battlegroup elnevezésû harci csoport az európai haderõ keretében mûködne 2016-tól a térség védelmére. Ezt május közepén a V4-ek (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország) hadügyminiszterei szlovákiai találkozójukon jelentették be.
Lengyelország emellett megerõsítette stratégiai kapcsolatát Svédországgal, hogy visszaszorítsa az orosz befolyás erõsödését a szomszédos balti álalmokban és Fehéroroszországban. Varsót Németország gazdasági-katonai szerepének az erõsödése is nyugtalanítja, ezért új csatornákat nyitott Franciaország felé is.
Amerika új, hideg arca
Az Obama-idõszakot jellemzõ kelet-európai kiábrándulás éles ellentétben áll a szeptember 11-e utáni évek lelkesedésével. George W. Bush Kelet-Európát, mint a „készségesek koalíciójának” a támogatóit példaként emelte a „régi Európa” – elsõsorban Franciaország és Németország – elé.
Míg Nyugat-Európában Obama külpolitikáját a felmérések szerint az emberek több mint 85 százaléka támogatja, Bulgáriában, Romániában és Csehországban ez az arány alig több mint 60 százalék. A válaszokból kiderül, hogy egyre többen tartják Amerikát olyan arrogáns szuperhatalomnak, amelyet kizárólag a saját érekei vezérelnek. A csehek úgy vélték, hogy Obama 2009-es prágai beszéde sem a foglalkozott Kelet-Európával, ahogy a mostani varsói csúcs sem a térség érdekeit szolgálta.
„Ha egy országban nincs forradalom és nem jelent stratégiai fenyegetést, Washingtont nem érdekli, hogy mennyire boldogul a bajaival” – állította az AP hírügynökségnek Janusz Bugajski lengyel származású politikai elemzõ, aki szerint „ez Amerika új arca: elvárja, hogy mindenki saját jól felfogott érdekének tartsa azt, hogy jóban legyen Amerikával”.
Csalódottak a románok is. Trajan Basescu nem ment el Varsóba, ahogy az elmúlt években a Függetlenség Napi amerikai fogadásokat is kihagyja Bukarestben. Basescu a hírek szerint munkatársainak azt mondta, hogy az Obama-korszak hûvös viszonyai szemben állnak a Bush-érával, amikor „megszámlálhatatlan közös cél kapcsolt össze bennünket”.
Forrás: Link