"A piros lámpánál fegyvert fognak a fejedhez" - megfojtja Mexikót a drogháború
Irta: Olvaso - Datum: 2011. May 29. 12:28:10
Elnéptelenedett játszóterek, váratlanul felbukkanó útblokádok, kirabolt és halálosan megfenyegetett rokonok, mindenki életébe behatoló, portyázó bûnözõk - egy, az [origo]-nak nyilatkozó, Monterreyben élõ nõ szerint sivár lett az élet Mexikóban a négy éve dúló drogháború miatt. A mindennapok részévé váló brutális gyilkosságsorozatokkal és a drogkartellek egyre nyíltabb agressziójával egyelõre semmit nem tud kezdeni a mexikói kormány.
Teljes hir
Elnéptelenedett játszóterek, váratlanul felbukkanó útblokádok, kirabolt és halálosan megfenyegetett rokonok, mindenki életébe behatoló, portyázó bûnözõk - egy, az [origo]-nak nyilatkozó, Monterreyben élõ nõ szerint sivár lett az élet Mexikóban a négy éve dúló drogháború miatt. A mindennapok részévé váló brutális gyilkosságsorozatokkal és a drogkartellek egyre nyíltabb agressziójával egyelõre semmit nem tud kezdeni a mexikói kormány.
"Ma reggel az egyik rendõrõrs elé dobtak egy nõi holttestet, és a fejet az egyik rendõrautóra rakták... Egyszerûen nem tudtam felfogni, hogy ezt mégis miért csinálják" - írta múlt pénteken az [origo]-nak egy, a mexikói Monterreyben élõ magyar nõ. A nõ néhány éve költözött ki Mexikóba, azt kérte, hogy nevét ne hozzuk nyilvánosságra.
A mexikói kormány Felipe Calderón jelenlegi elnök 2006. decemberi hivatalba lépése után hirdetett nyílt harcot az országot behálózó drogkartellek ellen. Megkezdték a rendõrség megtisztítását a korrupciótól, és ahova csak tudtak, kivezényelték a hadsereget vagy a szövetségi rendõralakulatokat. A kormány elõszeretettel emlegeti, hogy a 35 legkeresettebb drogbáró közül 2010 végéig 17-et sikerült kiiktatni - volt, akit letartóztattak, és volt, aki életét vesztette valamelyik rajtaütésben.
A kemény fellépésnek azonban számos hátulütõje volt. A fegyveres harc nemcsak a kormányerõk és a bûnszervezetek között indult el, de a lefejezett drogkartelleken belül is kitört a küzdelem az irányításért, vagy a drogkartellek között egy-egy meggyengített szervezet piaci részesedésének megszerzéséért. A fegyveres küzdelem lényegében megfékezhetetlen mészárlássá vált, amelyben mindennapos epizódok a tömeggyilkosságok, tömegsírok, lefejezések. Csak áprilisban több száz holttestet hantoltak ki különbözõ helyszíneken Durango és Chihuahua államokban Mexikó északi részén, és számos magasabb rangú politikai, rendõri vagy katonai vezetõt is meggyilkoltak.
Leszoktak a házibulikról
"Monterrey mindig is totál nyugis volt, nyugodtan mehettél bulizni éjjel, én is simán leintettem taxikat az utcán, mehettem bárhova egyedül, de... most már ott tartunk, hogy szó szerint be vagy zárva a házadba vagy a munkahelyedre" - írta a férjéhez pár éve kiköltözött nõ, aki szerint lõttek a kutyasétáltatásnak, étterembe járásnak, gyerekekkel a parkban játszásnak. Már senki nem megy ki az utcára, este 8 és reggel 8 között fõleg nem. A házibulikról is leszoktak, miután egyszer a bûnözõk - meghallva a zenét - felmentek a sógora lakására, és minden bulizót kiraboltak.
További képekért kattintson a fotóra - Megrázó képek, csak erõs idegzetûeknek
Még autóval sem érdemes kimozdulni, jóllehet szinte "minden utcasarkon vannak ellenõrzõ pontok". Ennek ellenére gyakori, hogy "a piros lámpánál fegyvert fognak a fejedhez, és elviszik a kocsit" - írta a nõ, aki szerint korábban sokat jártak át a határ amerikai oldalára, az autópályák tömve voltak, de mára kiürültek az utak. "Az autópályák annyira veszélyesek, hogy nem éri meg kockáztatni. Ezt úgy képzeld el, hogy mész az autópályán a családoddal, egyszer csak két autó elállja az utad, titeket kiszállítanak, rossz esetben az apuka lábába belelõnek a gyerekek szeme elõtt, elviszik a kocsit, titeket meg otthagynak a pálya szélén. És ez nem olyan, hogy hallottam az ismerõs ismerõsének az ismerõsétõl, mindenkinek, nekünk is megtörtént a családunkban valakivel" - írta.
Forrásunk a Twitteren tájékozódik az aktuális helyzetrõl, "állandóan csekkolom az olyan hashtag-eket, amik a lövöldözésekrõl, blokádokról, bármilyen incidensrõl írnak... Tehát reggel csak úgy hagyom el a házat, hogy leellenõrzöm, hogy nincs-e hír veszélyrõl a környékünkön."
2010-ben legalább 12 polgármestert gyilkoltak meg, 2011 elsõ két hetében további kettõvel végeztek a drogbandák. Legutóbb a mexikói hadsereg éppen nyugdíjba vonult harmadik legmagasabb rangú vezetõjét, Jorge Juarez Loera tábornokot ölték meg a BBC hétfõ reggeli híradása szerint. Az még nem világos, hogy lelövése - egy baleset miatt állt meg, és szállt ki az autójából Mexikóvárosban, amikor a halálos lövés érte - szándékos volt-e, illetve kapcsolatban állt-e korábbi tevékenységével, 2008-ig ugyanis a hadsereg Chihuahua államban zajló drogellenes akcióit irányította.
Nem csak a drog
A drogellenes háború kezdete óta 2010 végéig összesen több mint 35 ezer ember vesztette életét drogügyekkel összefüggésben az elérhetõ hivatalos adatok szerint. A számok évrõl évre meredekebben emelkednek: 2007 és 2008 között például több mint kétszeresére nõtt a halálesetek száma, de a legsúlyosabb év a tavalyi volt, amikor összesen 15 273 ember halt meg (idei hivatalos adatok egyelõre nincsenek).
További képekért kattintson a fotóra - Megrázó képek, csak erõs idegzetûeknek
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a drogbandák nemcsak saját fegyvereseiket, de a megvásárolt vagy megfélemlített helyi rendõröket is bevetik a véres küzdelembe egymás és a kormány ellen. "Plata o plomo?" (ezüst vagy ólom) - így szól a kérdés, amit feltesznek nekik, amikor együttmûködésre bírják õket. A péntekre lefejezett nõ is a megfélemlítés része lehetett, talán egy üzenet egy nem engedelmeskedõ rendõrnek.
A bandák a drogkereskedelmen kívül más bûncselekményekkel is rettegésben tartják Mexikót: emberrablás, autólopások, védelmi pénz szedése, zsarolás, mindennel próbálkoznak. Forrásunk azt írta, rendszeres, hogy a bûnözõk a nagy fõutakon két-három lerabolt buszból blokádokat állítanak fel, amelyek "bármikor és bárhol felbukkannak" a városban. Van, hogy csak a fennakadó autósokat fosztják ki, néha bankrablás idejére állják el így a rendõrök vagy a katonák útját.
Üti a turizmust
A mexikói drogkartellek évi több milliárd dolláros üzletet bonyolítanak le, több pénz forog a drogpiacon, mint a mexikói gazdaság egyik legsikeresebb ágazatában, a turizmusban. Egy tavaly nyári tanulmány szerint az USA-ból évente 19-29 milliárd dollár drogbevételt csempésznek be az országba készpénzben a kartellek, míg a turisták 2009-ben 11,3 milliárd dollárt költöttek az országban. A drogbevétel java a Dél-Amerikában megtermelt kokain USA-felé közvetítésébõl jön, de a drogtermelés is jelentõs: a mexikói kartellek állítják elõ az USA-ban forgalomba kerülõ metamfetamin 80 százalékát, a heroin 14 százalékát és szinte az összes marihuánát.
A mexikói drogkartellek fõ tevékenysége a drog USA-ba csemészése és az ottani terjesztés. Már 230 amerikai városában jelentek meg a kartellek, amelyek a tiltás és a helyenként kemény drogellenes fellépés ellenére is egyre bõvülõ piacot igyekeznek kiszolgálni. A drogcsempészet az USA-ba tartó illegális menekültekkel együtt komoly feszültségeket okoz a határon. Az USA ezeknek a jelenségeknek a hatására megszigorította a határok õrizetét, egyes határszakaszokon - több mint ezer kilométer hosszan - falakat is emeltek, amelyek néhol egyszerû drótkerítések, másutt csúcstechnológiával megfigyelt, erõdszerû betonfalak. Az USA érintett déli államaiban választások idején rendszeresen azzal kampányolnak jelöltek, hogy megígérik: befejezik a falat a Csendes-óceántól a Mexikói-öbölig.
További képekért kattintson a fotóra - Megrázó képek, csak erõs idegzetûeknek
Monterreyi forrásunk szerint a városban elsõsorban a Los Zetas miatt rossz a helyzet. A dezertált mexikói drogellenes kommandósokból alakult szervezet, amely eleinte más kartellek számára végzett piszkos munkát, illetve saját szakállára követett el rablásokat, emberrablásokat, autólopásokat, hamar részt követelt magának a jövedelmezõ drogüzletbõl, és jelenleg a térséget hagyományosan ellenõrzõ Gulf Kartellel folytat véres küzdelmet, tagjai pedig mellette különbözõ egyéb bûncselekményeket is elkövetnek. (A közép- és dél-amerikai drogkartellekrõl bõvebben korábbi cikkünkben olvashat.)
1800 százalék
A Monterreyben folyó küzdelmet jól jellemzik a bûnügyi statisztikák: a városban 2006 és 2010 között 484-rõl 954-re - 97 százalékkal - emelkedett a gyilkosságok száma. A város azonban még így is csak a drogháború egyik mellékfrontjának számít, sokkal rosszabb a helyzet például az USA-val határos Chihuahua államban, ahol 2007-ben 244 droggal kapcsolatos haláleset volt, míg 2010-ben 4427, ami 1800 százalékos emelkedés.
A mexikói kormány a sok halottal járó konfliktus miatt õt ért kritikákat elõszeretettel védi ki azzal, hogy az áldozatok legalább 89 százaléka bandatag, aki a bandák közötti leszámolások során vesztette életét, illetve hogy a gyilkosságok 70 százaléka a 2500 mexikói önkormányzat közül 85-nek a területén összpontosul. Az emberek biztonságérzetén azonban ez nem segít. A mexikói statisztikai hivatalnak a BBC által idézett egyik felmérése szerint a megkérdezett mexikóiak 70 százaléka úgy véli, hogy 2010-ben romlott a biztonsági helyzet, 30 százalékuk szerint 2011-ben még rosszabb lesz. A 112 milliós országban az emberek 41 százaléka fél egyedül az utcára menni lakóhelyén délután négy és hét között.
A félelem mindennapos. "A munkában, a barátokkal, a családdal szinte csak errõl beszélünk, mindenki reménykedik, hogy amilyen hirtelen betört ide az erõszak, olyan gyorsan el is fog tûnni" - írta a fiatal nõ.
Link