Posta Imre weboldala

Erdélyi zsidó térhódítás
Irta: Olvaso - Datum: 2011. June 02. 12:12:10

Teljes hir

Megnyílt Székelyföld képviselete Brüsszelben

A Székelyföld Brüsszeli Képviseletének nyitó ünnepségsorozatára – tekintettel a nagy érdeklõdésre – két egymást követõ napon, különbözõ helyszínen kerül sor Brüsszelben.
Folyó év május 31-én az Európai Parlamentben (EP), a három erdélyi magyar EP képviselõ – Tõkés László alelnök, Winkler Gyula és Sógor Csaba – közös védnöksége alatt, június 1-én pedig a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének székhelyén.
Az esemény okán az utóbbi napokban román intézményes támadások kereszttüzébe kerültek nemcsak maguk az érdekeltek, hanem támogatóik is.

Tõkés László a megnyitón (MTI Fotó: Veres Béla)
Az EP-ben a Székelyföldet ismertetõ óriás-pannók és élõ népi táncjelenet fogadta a közönséget. Tõkés László alelnök és Sógor Csaba RMDSZ-es képviselõ köszöntõ szavai után Tamás Sándor, Kovászna megyei, és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök üdvözölte az egybegyûlteket.
Sógor Csaba beszédében katonanemzetként emlegette a székelységet, évszázados határvédõ és kapcsolattartó hagyományaikra utalt, majd a Székelyföld Brüsszeli Képviseletének szerepét több vonatkozásban is hídként említette Románia és Magyarország, Európa és a székelység, Európa és Ázsia, illetve a civil szféra és a politikum között. A képviselõ kitért az iroda tevékenységében rejlõ potenciál elemzésére. Hangsúlyozta, hogy jelentõségét abban látja, hogy a Székelyföld Erdély és egyben Románia szívében van, majd szabadon idézte Charles herceg szavait, aki nemrég látogatást tett a helyszínen, és aki szerint a vidék több vonatkozásban motorja lehetne az egész ország fejlõdésének, azaz gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt kulcsfontosságú szerepet játszhatna.
A képviselõ végezetül közvetítette Kelemen Hunor Kulturális és Örökségvédelmi miniszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes üzenetét, akik az RMDSZ nevében üdvözölték, és támogatásukról biztosították a kezdeményezést.
http://kitekinto.hu/karpat-medence/2011/06/02/megnyilt_szekelyfold_kepviselete_brusszelben

Exportált Széchenyi? - Fejlesztési terv Erdélynek
Politikai szempontok keverednek gazdaságiakkal az erdélyi vállalkozóknak nyújtott magyarországi támogatásoknál.

A magyar kormány a jelek szerint a közelmúltban még az RMDSZ-t szolgáló, ma már a Tõkés László irányította Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szekerét toló politikusokra bízza az erdélyi magyar kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére szánt pénzek szétosztását. A várható hiteltámogatások, pályázati pénzek két csatornán juthatnak el az érintettekhez: a Bethlen Gábor Alapítvány 99,9 százalékos tulajdonában lévõ BGA Microcredit IFN részvénytársaság és a kettõs állampolgársággal kapcsolatos ügyekben is eljáró EMNT révén. Utóbbi, a Széchenyi- és a Széll Kálmán-terv mintájára, nagyszabású gazdasági programot készül meghirdetni, amit Erdély „Széchenyijérõl”, egykori fõkormányzójáról, Magyarország 1867 és 1870 közötti közmunka- és közlekedési miniszterérõl, Mikó Imrérõl neveztek el.

Fotó: Mihály László
A Bethlen Gábor Alapítványt 2000-ben az Erdélyi Vállalkozók Szövetségének Egyesülete hozta létre azzal a céllal, hogy a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány által rendelkezésre bocsátott, mikrohitelezésre szánt összegeket megpályáztassa és elossza. Ám késõbb Romániában szigorodott a törvény a mikrohitelezésrõl, amivel így csak úgynevezett nem banki tevékenységet folytató részvénytársaság foglalkozhatott. Így 2010 májusában Csíkszeredában bejegyezték a BGA Microcreditet, amelybe a Bethlen Gábor Alapítvány 899 ezer lejt tett (1 lej = 57 forint). A másik részvényes az alapítvány elnöke, az 2009-es EP-választásokon az RMDSZ listáján negyedik László János vállalkozó, aki a gépjármû-kereskedelemtõl a médián át az ingatlanüzletig számos ágazatban érdekelt Arkum cégcsoport tulajdonosa.
A BGA Microcredit vezetõi, akik korábban több szállal is kötõdtek az RMDSZ-hez – Mátis Jenõ például 2008-ig a szövetség parlamenti képviselõje volt –, ma már mind az EMNT színeiben tevékenykednek, mely közvetve maga is részt vesz a hitelezés népszerûsítésében. Mátis az elnöke annak a kolozsvári Easy Alapítványnak is, amelyik az elsõ Orbán-kormány leköszönését megelõzõen 80 millió forintot kapott a budapesti Illyés Közalapítvány stratégiai alapjából. A pénzbõl – amelynek útját az Állami Számvevõszék is kifogásolta 2005-ben – 60 millió forintot kapott a Fidesz-közeli kolozsvári Krónika címû napilap kiadója, 20 milliót pedig az RMDSZ akkori „fideszes” belsõ ellenzéke, a Reform Tömörülés egyik vezetõjének könyvkiadója. A tömörülés alelnöke Mátis volt, akinek szerteágazó kapcsolatrendszerét mutatja, hogy a Postabank Zrt. értékpapírcégében is fb-tagságot töltött be még a hanyag kezelés miatt 2009-ben elítélt Princz Gábor bankelnöksége idején. Mátis jelenleg kuratóriumi tagja az Erdélyi Gondolat Egyesületnek, amely a budapesti, kormányalapítású Bethlen Gábor Alap oktatási kollégiumának erdélyi pályázatait koordinálja.
Az alap – amely nem tévesztendõ össze az erdélyi alapítvánnyal – az Orbán-kormány döntése alapján a Szülõföld Alap felváltására jött létre. A támogatásokkal kapcsolatos konkrét feladatokat a közigazgatási tárca alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelõ Nonprofit Zrt. végzi. Ezt kifogásolta nemrég a budapesti parlamentben Dorosz Dávid (LMP) országgyûlési képviselõ; szerinte ugyanis sérti az államháztartási törvényt, ha egy állami alapot nem költségvetési szerv vagy köztestület kezel.
Egy május közepén hozott kormányrendeletbõl annyi tudható, hogy az alap kasszájából eddig összesen 470 millió forint magyar közpénz került a határon túlra, egy-egy célra átlagosan néhány millió. Kiemelkedõ – 20 millió forint feletti – összeget öten kaptak: a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Pannónia Alapítványa által felügyelt, Kasza József volt szabadkai polgármester felesége, Árpási Ildikó által szerkesztett Pannon Rádió és Televízió mûködtetésére 25 milliót szavaztak meg; ugyanennyi ment a kárpátaljai református egyház líceumának mûködtetésére; a szlovákiai Selye János Egyetem 30 milliót kapott; a Budapesten ügyesen lobbizó Moldvai Csángómagyarok Szövetsége mindössze háromhavi mûködési költségre nyert el ugyanekkora támogatást; a legtöbbet – három tételben összesen 75 millió forintot – a szintén MNT-alapítású szabadkai Szekeres László Alapítvány nyerte el. A BGA Microcredit eddig nem szerepelt a támogatottak között; hitelezési forrásai növelésére azonban (ez jelenleg 500 ezer euróra rúg) szándékában áll pályázni a budapesti alaphoz – mondták el a HVG-nek az erdélyi cégnél, hozzátéve, hogy emellett magyarországi kereskedelmi bankokkal is felveszik a kapcsolatot.
Egyelõre titok övezi a budapesti alapkezelõ zrt igazgatósági tagjainak díjazását. Bár Dorosz a parlamentben erre is rákérdezett, a felvetésekre válaszoló Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csak annyit közölt, hogy annak „mértékét az alapító fogja megállapítani”. A zrt menedzsmentjének zöme egyébként az egykori Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott: Ulicsák Szilárd vezérigazgató például a – nem éppen átlátható gazdálkodásáról híres – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dolgaiért volt felelõs, fõosztályvezetõi beosztásban.
A Fidesz erdélyi gazdaságpolitikai irányvonaláról amúgy egy minapi, csíkszeredai konferencián már értesülhettek a határon túliak. Az eseményre autóbusznyi szakember érkezett Budapestrõl. Köztük volt a patrióta gazdaságpolitikát sürgetõ Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Szakáli István Loránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium fõosztályvezetõje, aki a Széchenyi-kártya típusú kamat- és garanciarendszer erdélyi meghonosítása mellett az Erdélyi Magyar Gazdasági Kamara létrehozásáról is beszélt. Ugyanakkor a Mikó Imre-terv – amelynek fõ koordinátora Jakabos Janka, az EMNT háromszéki szervezetének elnöke – egyelõre késik. Jakabos, aki a magyar EU-elnökség gazdasági programjaiban is részt vett, és januárban még azt ígérte, két hónap alatt elkészül a Mikó-terv, nemrégiben már azt mondta, hogy a programot majd a júliusi tusványosi találkozón mutatják be.
http://hvg.hu/hvgfriss/2011.22/201122_fejlesztesi_terv_erdelynek_exportalt_szeche#rss

Ragaszkodnak az autonómiához

Kelemen Hunor kifejtette, nem kommentálja Teodor Baconschi külügyminiszter nyilatkozatait, amelyek szerint Románia elfogadja a kulturális autonómiát, de nem az etnikai alapút, kiemelte, az RMDSZ programja ismert és a szövetség nem mond le az ebben szereplõ célkitûzésekrõl, még akkor sem, ha elérésükhöz hosszabb idõre lesz szükség. Teodor Baconschi pénteken Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy Románia elfogadja a kulturális autonómiát, de nem az etnikai alapút.

(paprikaradio.ro)

http://www.mno.hu/portal/772730