Kemény dolgok derültek ki: Fordulat jöhet Gyöngyöspatán
Irta: Olvaso - Datum: 2011. June 06. 09:54:00
Na errõl van szó! Elõször ráirányítjuk a figyelmet, majd leleplezzük, hogy a az állami hazudozásban mégiscsak a bûnözõ cigány a kakukkfészek! Erre már Eszes Tamás is le meri írni, hogy a cigányállam miért is volna zseniális a zsidajnak. De korán tetszenek ébredezni. Meglepõ, hogy egyáltalán valaki kezdi érteni a dolgokat ebben a szellemi sötétségben.
Gyöngyöspata - visszaesõ bûnözõk a támadók között
Teljes hir
Na errõl van szó! Elõször ráirányítjuk a figyelmet, majd leleplezzük, hogy a az állami hazudozásban mégiscsak a bûnözõ cigány a kakukkfészek! Erre már Eszes Tamás is le meri írni, hogy a cigányállam miért is volna zseniális a zsidajnak. De korán tetszenek ébredezni. Meglepõ, hogy egyáltalán valaki kezdi érteni a dolgokat ebben a szellemi sötétségben.
Gyöngyöspata - visszaesõ bûnözõk a támadók között
Fordulatot hozhat a gyöngyöspatai helyzet megítélésében, hogy lapunk áttekintette az elõzõ öt év bírósági ítéleteit, amelyekbõl kitûnik: a rasszista támadásoktól rettegõ roma közösség tagjai többször is csoportosan bántalmazták a helyieket. Az áprilisi támadás két gyanúsítottja is visszaesõ bûnözõ, egyikük tavaly társaival rontott rá a helyi rendõrre.
A jogerõs ítéletek hûvösen tárgyilagos világából tekintünk rá az elmúlt öt év legforróbb pillanataira, megszólaltatjuk az áldozatokat, és közben az a benyomásunk: olyan folytatásos krimibe csöppentünk, melynek epizódjai végén elfogják az elkövetõt, ám az a következõ részben megint csak visszatér.
1. A hegybíró esete a szelepsapkákkal
Öt hónappal vagyunk az olaszliszkai lincselés elõtt. 2006. május 11-én Soós Jánosné, a hegybíró felesége észreveszi, hogy három gyermek éppen lopja az utcán parkoló autójának szelepsapkáit. Rájuk rivall, a lurkók megijednek és elszaladnak. Az ítélet szerint az egyik fiúcska véres pólóban, a nagymamájával tér vissza. Csemer Jánosné felelõsségre vonja a hegybíróékat, azt állítva, hogy Soós János bántalmazta a gyermeket, és verést ígér.
Nem telik bele egy óra, a ház elõtt 30-40 fõs roma csoport gyülekezik botokkal felszerelkezve, a hegybírót családja kiirtásával, házuk felgyújtásával fenyegetik meg. Mindezt hallja Soós szomszédja, az akkor 61 esztendõs Sinka Sándor (képünkön kertésznadrágban). Kimegy a ház elé nyugtatgatni a romákat, azt tanácsolva, menjenek haza. A cigányok hallgatnak rá, ám egyikük (a most áprilisi verekedés egyik fõszereplõje), az Ördög ragadványnevû Baranyi Roland megfordul, és a jogerõs ítélet szerint ököllel megüti az idõs embert. (Farkas János roma önkormányzati vezetõ [képünkön csíkos pólóban], a helyi vajda szerint elõször Sinka bántalmazza az Ördögöt.)
Ekkor érkezik a hegybíró sógora, Maka Attila; õ eredetileg békíteni akarta a romákat, ám amikor az idõs férfi az ütéstõl a földre kerül, Maka Attila védeni próbálja. Õt egy léccel arcon ütik, összeesik. A két férfi úgy védekezik, ahogy tud a rendõrség megérkezéséig. (Maka Attila szerint elõször azt mondták, nem tudnak kijönni, mire közölték velük: akkor rendeljék meg a koporsójukat, mert õket itt megölik.)
A faluban futótûzként terjed a hír, hogy támadás érte a hegybírót, a képviselõ-testületi tag Makát (egy multinacionális cég programozóját) és Sinka Sándort. Két-háromszáz nem roma (Farkas János szerint több ezer) érkezik a helyszínre, szemben velük ott áll a település szinte összes cigány férfija. A feszültség akkora, hogy mozgósítják az egri készenléti rendõrséget is. Éjszakába nyúlóan néznek farkasszemet egymással. (Végül a gyöngyösi rendõrkapitány oldja meg a helyzetet.)
Tettlegesség volt már korábban is: 2002-ben Csemer Jánosné (képünkön), a már idézett nagymama nekiment a rendõrnek (ezért felfüggesztett börtönre ítélték), ám lincselésközeli állapotba addig sosem jutottak. Az okokat már kívülrõl tudja az ország: a romák a munkanélküliséggel indokolják a feszültséget, a többiek pedig azzal, ami a cigánysor feletti, Kecskekõ nevû hegyen lévõ, 1986-ban kapott kertjeikkel történt. A falusiak pincéket építettek, szõlõt, gyümölcsösöket telepítettek, a nagybani piacra vitték a termést. Most Sinka Sándor mutatja meg nekünk a mára elvadult hegyre vezetõ utat. Birtokáról lélegzetelállító a kilátás, csak éppen gerendákig elhordva a ház, a diófák, az õszibarackos derékmagasságban lefûrészelve - korcs ágak nõnek ki a csonkokból.
Sinka feljelentést tett, s mutatja a nyomozást megszüntetõ határozatot is: a tettes ismeretlen. (A vajda szerint a kárpótláson kapott birtokaikkal foglalkoztak inkább a gazdák, azért hanyagolták el a Kecskekövet, nem lopott ott senki.) Esztelen pusztítás mindenütt, az épületek omladoznak, a pincék meg nem voltak tízévesek, amikor "megkezdték" õket. A néhány száz forintos alumínium oromlemezért tépték le a tetõket, így haladtak, mígnem már csak a falak maradtak.
A hegybíró házánál történtek sokkolják, de ki is józanítják a feleket. Mindkét oldal belátta, hogy ez így nem mehet tovább. Romák és nem romák ülnek asztalhoz, megoldást keresnek, földprogramba kezdenek. ("Nagy a siker" - mondja a vajda. "Teljes kudarc" - értékelnek a falusiak.) A legproblémásabbnak tartott, a környékrõl odatelepített romáknak házat vesznek egy másik faluban, mert a cigányok szerint õk okozzák a bajokat. Miért szenvedjenek mindannyian néhány család miatt?
Mégsem változik semmi.
2. Kétszeres áldozat - elütve, megverve
2007 decemberében Sinka Sándor öccse a kocsija mellett áll, amikor egy piros Lada elsodorja. Sinka Benedek (képünkön) a földre kerül, az autó segítségnyújtás nélkül továbbhajt. ("Öcsém, miért nem álltál meg?" - kérdezte késõbb a tulajdonosától a vajda. "Féltem, hogy meglincselnek.") Sinka Benedek fia a kocsi után szalad, hogy felírja a rendszámot. Csakhogy a járgány a cigánysor felé halad. ("Megrémültem - meséli az apja -, este volt, veszélyes ott egyedül, feltápászkodtam, és a fiam után futottam.") Ahogy a sarkon befordul, leütik. A felesége hallja a kiabálást, azonnal hívja a rendõrséget, és megy utánuk. ("A férjem dzsekijét láttam a földön, de már vagy harmincan rajtuk voltak, köztük egy fekete férfi egy vascsõvel, könyörögtem, ne bántsák õket. "Ez a mi területünk, ha átlépi a határt, megbánja"" - emlékszik Sinkáné az elhangzottakra.)
Az ügyészségi iratok szerint az apának eltörik a karját, két fogát kiverik, a fiú szem alatti horzsolásokkal megússza. ("Kétségbeesésemben azt ordítottam: jönnek a kommandósok - mondja a nõ -, bár hazudtam, de a romák szétszaladtak ijedtükben.") A rendõrség három személyt gyanúsít, az ügyészség bizonyítottság hiányában menti fel õket, mert az áldozatok - ezt nekünk is megerõsítik - nem ismerik fel a támadókat. A cserbenhagyó gázolót (bár a vajda ismeri) nem sikerül azonosítani.
Gyöngyöspata felzúdul, ez már a második csoportos támadás. ("A cigányok is kaptak, de az soha nincs benne a jegyzõkönyvben" - mondja a vajda.) Mi az, hogy nem mehetnek keresztül a cigánysoron, hogy az a romáké? Az út közterület, ráadásul a Kecskekõre, a birtokaikhoz a cigányok házai között lehet felmenni. ("Miért, magát bántották most?" - bizonyítja a cigánysor veszélyességérõl szóló hírek megalapozatlanságát a vajda felesége, miközben végigsétálunk vele az utcán.) A falusiak demonstrációt szerveznek, "Gyöngyöspata mindannyiunké" - áll a romák által lakott utcákon végigvitt transzparensen, a vajda is beáll közéjük, hogy ne legyen verekedés.
Utoljára még képesek összefogni, amikor hírét veszik, hogy Gyöngyös városa városrehabilitáció címén szabadulna meg a romáktól. Közösen tiltakoznak, ne telepíthessenek "problémás" oláh cigányokat a helyi romungrók közé, ne tetézzék a bajt.
3. Fojtogatni a tanárt
Nincs nyugalom. 2009. június 4-én a hegybíró házánál megismert egyik kisgyermek rendetlenkedik az órán, a pad tetején ül, trágár módon kiabál, a pedagógus - a hegybíró házánál megvert képviselõ felesége, Maka Attiláné - megpróbálja a helyére tuszkolni. A gyerek azt állítja, hogy eközben megütötte a tanárnõ; az ítélet nem szól szándékosságról. Ekkor érkezik a már jól ismert nagymama, aki egyszer a rendõrre támadt, egyszer a hegybíró házánál felbujtóként lépett fel, és rátámad a tanárra (szerinte kétszer mellbe csapta a pedagógus). A bíróság ítéletében viszont az áll: a cigány asszony kezdte fojtogatni a tanárnõt, arcon ütötte, a hajánál fogva rángatta. Az eset felháborítja a településen élõket.
4. Az Ördög visszatér - hárman a rendõr ellen
2010. április utolsó estéjén hangos mulatozás miatt többször is kihívják a körzeti megbízottat, a romák ilyenkor lehalkítják a zenét, s ahogy a rendõr elmegy, újra felerõsítik. Egyik alkalommal körbeállják, az egyik támadó székkel megdobja a rendõrautót, 350 ezer forint kárt okozva. Megjelenik régi ismerõsünk, a hegybíró házánál Sinka Sándort megütõ Ördög, a tömegbõl kiválva megfenyegeti a rendõrt, megpróbálja megütni. Közben egy harmadik férfi is támad, mire védekezésül a rendõr elereszti Hóhér nevû szolgálati kutyáját. Ez segít, amíg szirénázó autókkal megérkeznek a megtámadott rendõr kollégái. ("Kommandósok jöttek ránk, kimentem hozzájuk, mit akartok csinálni?" - mondja a vajda, aki szerint nem történt semmi komoly. "Ha valaki megütötte volna a rendõrt, eltörtem volna a kezét, lábát" - indokol.) Az Ördög szabadlábon várja az ügy kimenetelét.
5. Ájulásig verve az iskolában
Idén március végén újabb feljelentés érkezett, eszerint a helyi Jobbik-vezetõ fiát három roma gyermek olyan súlyosan bántalmazta az iskolában, hogy kórházba került. Mindhárom elkövetõ 14 éven aluli, nem büntethetõ. ("Hogyan lehetséges ez, miért voltak akkor ott a pedagógusok? Cigarettáztak?" - mondja a vajda.)
Gyöngyöspatán azt mondták, történhet bármi, náluk semminek sincs büntetõjogi következménye. A faluban érzékelhetõ módon legalábbis nem, miközben a gyöngyösi városi bíróságon aktahegyek magasodnak, tele a patai bûncselekményekkel. Egy ország nézte április 26-án, hogyan verték meg a romák az õket provokáló idegeneket. Az egyik gyanúsított korábbi ismerõsünk, az Ördög ragadványnevû férfi. A bírósági iratok szerint Baranyi Roland 2006-ban okirathamisítást követett el, ezért jogerõsen 30 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, ugyanebben az évben lopás, garázdaság, könnyû testi sértés miatt (a hegybíró háza elõtti támadásért) egy év börtönt kapott, két év próbaidõre felfüggesztve. 2007 februárjában lopáson érték, emiatt figyelmeztetésben részesítették. Szeptemberben súlyos testi sértést követett el, amiért egy év - három évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték. 2008-ban falopásért és garázdaságért is elítélték, és lopásért 30 nap közmunkára kötelezték jogerõsen. Majd rátámadt a rendõrre - ebben az ügyben még folyamatban van a nyomozás.
Felsorolni is sok, idén április 26-án mégis fõszereplõje lehetett a gyöngyöspatai támadásnak: az ügyészség szerint az egyik menekülõ felé futott, õ pedig ököllel ütötte meg. Akkor elõzetes letartóztatásba helyezték, május 17-e óta ismét szabadlábon van.
Gyöngyöspata az utóbbi hónapokban gerjesztett indulatok nélkül sem állít ki jó bizonyítványt a jogállamiságról. Az iskolában továbbra is együtt tanul a megvert és a megverõ (igaz, õket védelem alá helyezték), az iskolaigazgató szerint van olyan 11 éves gyermek, akinek már 17 rendõrségi ügye volt. Mindez elintézve azzal, hogy kiskorúként nem büntethetõ. Az egyetlen változás: rövidesen börtönbe kell vonulnia a verekedõs nagymamának, az általa nevelt két gyermeket a napokban állami gondoskodásba vették. Csemer Jánosnét a tanárverésért jogerõsen letöltendõ börtönbüntetésre ítélték, s a hegybíró háza elõtt 2006-ban történtek miatt felbujtóként rárótt nyolc hónapot is le kell ülnie.
A módszer
Cikkünket a gyöngyöspatai erõszakos bûncselekményekrõl szóló jogerõs ítéletekre építettük. A rendõrrel szembeni támadás, illetve az április 26-i események ismertetése során az ügyészség tájékoztatására alapoztunk. A hivatalos iratokban nem szereplõ, illetve azokkal ellentétes véleményeket zárójelben közöljük.
Forrás: Link