"Guruló milliárdok": EU-s pályázati csalások
Irta: Olvaso - Datum: 2011. June 11. 12:54:03
Ráfeküdtek az európai uniós csalások felderítésére az adó- és vámhivatali nyomozók, az igazán nagy ügyek egyelõre mégis rejtve maradnak.
Teljes hir
Ráfeküdtek az európai uniós csalások felderítésére az adó- és vámhivatali nyomozók, az igazán nagy ügyek egyelõre mégis rejtve maradnak.
Máig nem világos teljesen, mit követtek el a Nestlé Hungária Kft. alkalmazottai, akiket idestova másfél éve azzal vádolnak, hogy 2005–2007 között jogosulatlanul juttatták a céget 220 millió forintnyi európai uniós támogatáshoz. Az ominózus szubvenciót olyan exportra lehetett igénybe venni, amelyhez az unió területérõl származó cukrot használt fel a gyártó.
A Nestlé az említett 3 évben 22 ezer tonna unión belüli cukrot vásárolt és mindössze 1800 tonna után igényelt támogatást; a baj valószínûleg onnan eredt, hogy az unión belülrõl és kívülrõl érkezõ nyersanyag összekeveredett – súgta meg a HVG-nek a történet egyik ismerõje. Az ügyben még elsõfokú ítélet sincs, a Fõvárosi Bíróság azonban annyit megtett, hogy felszabadította a feltételezett kárral egyenértékû vagyoni zárlatot.
Az édesipari multi számára anyagilag nem különösebben megterhelõ, viszont igencsak kínos történetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozó részlege derítette fel. Õk többek között a bûncselekmények egy sajátos ágával, az „Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértésével”, elsõsorban az uniós pályázati csalásokkal foglalkoznak. Ez a deliktum önálló paragrafusként (a 314-esként) szerepel a büntetõ törvénykönyvben, hasonlóképpen, mint a többi tagállamban. A külön szabályozást az indokolta, hogy rengeteg pénz sorsa forog kockán: az Új Magyarország programban például a 2007-es indulás óta több mint 58 ezren pályáztak, közel 4,5 ezermilliárd forintot nyertek el az uniós kasszából, amibõl 1,7 ezermilliárdot már ki is fizettek – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nyilvántartásából. A NAV nyomozói csak tavaly 2,6 milliárd forintnyi visszaélésre derítettek fényt, ám ebbe a bûnös szándék leleplezése miatt a meghiúsult pályázatok nem tartoznak bele.
„Guruló milliárdok vannak, efelõl nincsenek illúzióink. Szervezett elkövetést azonban nem lehet feltárni, a korrupció pedig nem a mi hatáskörünk” – adott rövid értékelést az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos visszaélések felderítésérõl a minap Sors László, a NAV bûnügyi elnökhelyettese. Miközben a nyomozók feltételezik, hogy Magyarországon az elmúlt években „pályázatíró maffia” nõtt fel, ezt nem tudják bizonyítani, és zömmel egymástól elszigetelt, egy- és ötvenmillió forint közötti, „pitiáner” bûnesetekben nyomoznak.
A jéghegynek csak a csúcsa lehet még az a tavaly lebukott, 354 millió forintos csalásikísérlet-sorozat is, amelynél ugyanaz a szakértõ cég adta be több tucat vállalkozó száznál is több fiktív pályázatát. Ügyesebb volt az a Bács-Kiskun megyei repülõgépgyártó, amelynek sikerült 132 millió forint uniós támogatást szereznie nem létezõ fejlesztéséhez, sõt az ahhoz gyártott hamis számlákkal még közel 230 millió forintnyi adót is elcsalt. Kisebb tételben játszott egy kerékpárgyártó, amely saját tervezésû biciklijeinek korszerûsítésére nyert el 160 millió forintot, a tizedét meg is kapta, ám egy helyszíni vizsgálat során kiderült, nincsenek meg a dokumentációban feltüntetett kétkerekûk.
„A fiktív uniós pályázatokat beadók vagy maguknak és bûntársaiknak akarnak könnyen pénzt szerezni, vagy adósságcsapdába kerültek. Volt olyan esetünk, amikor az elnyert támogatás azonnal a pályázót finanszírozó bankban landolt, amely vélhetõen benne volt a turpisságban, de még egyetlen hitelintézetet sem sikerült lebuktatnunk emiatt” – fejtegette Sors. Akkor sem lehetnek biztosak a „fogásban”, ha lezártak egy ügyet, mert az ügyészség és a bíróság sokszor másképpen ítéli meg az uniós kasszát érintõ visszásságokat. A HVG birtokába került egyik bírói ítélet például mindössze néhány havi, próbaidõre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki két vádlottra, akik hamis – saját tulajdonú földjeiket a valósnál nagyobbnak feltüntetõ – bizonylatok alapján igényeltek támogatást mezõgazdasági gépekre. A nyomozók nehézségeit tükrözi, hogy tavaly 49 csalásgyanús ügyet fejeztek be, ám mindössze kilencben tettek vádemelési javaslatot, míg az idén eddig 29 esetbõl tízben jutottak el odáig.
A büntetõeljárások anomáliái részben abból fakadnak – mondják jogi szakértõk –, hogy a magyar büntetõjogba nem sikerült jól beilleszteni az említett 314-es paragrafust. Egyrészt a hatóságok gyakran elfeledkeznek arról, hogy a közös kasszát nemcsak a kiadási oldalon (pályázati pénzek), hanem a bevételi oldalon is meg lehet rövidíteni, adócsalások révén. Az utóbbiakat azonban kizárólag a saját államkassza megcsapolásaként szokták értelmezni a hatóságok. Másrészt, legyen szó akár a kiadási, akár a bevételi oldalról, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértéséért maximum ötéves börtönbüntetést lehet kapni, miközben a hasonló ügyekben bevethetõ egyéb paragrafusok – adócsalás, csalás, vesztegetés stb. – következménye ennek akár a duplája is lehet. Nem véletlen, hogy a Nestlé ügyét például csalássá minõsítette át az ezt az esetet komolyan vevõ vádhatóság. A HVG információi szerint ez az esetlegesség megszûnhet, mivel a honi jogba 2002-ben átültetett paragrafust hamarosan átírják. Kijavítják benne például azokat a fordítási hibákat, amelyek miatt még azzal a – Magyarország által paradox módon csak 2009-ben ratifikált – uniós egyezménnyel sincs összhangban, amelynek alapján született.
Forrás: Link