Az Orbán-kabinet magával rántja a mélybe az egész társadalmat
Irta: Olvaso - Datum: 2011. June 13. 17:48:45
"Egyetlen ponton terjesztem ki a kétharmados törvények körét: a gazdasági törvények terén. És nem csinálok titkot abból, hogy ebben a vonatkozásban megkötöm a következõ kormány kezét. És nem csak a következõét, hanem a következõ tízét"- nyilatkozta az osztrák Kronen Zeitungnak Orbán Viktor. Közgazdászok, politológusok, publicisták a sajtóban megjelent kommentárjait gyûjtöttük össze a magyar miniszterelnök víziójáról.
Teljes hir
"Egyetlen ponton terjesztem ki a kétharmados törvények körét: a gazdasági törvények terén. És nem csinálok titkot abból, hogy ebben a vonatkozásban megkötöm a következõ kormány kezét. És nem csak a következõét, hanem a következõ tízét"- nyilatkozta az osztrák Kronen Zeitungnak Orbán Viktor. Közgazdászok, politológusok, publicisták a sajtóban megjelent kommentárjait gyûjtöttük össze a magyar miniszterelnök víziójáról.
Kapcsolódó cikkek
Orbán Viktor kõkeményen: "Megkötöm a következõ kormányok kezét"
"A világtörténelemben nem Orbán Viktor az elsõ politikus, aki a valóság alakulását meg akarja állítani. De a valóság ehhez nem járul hozzá. Akik ilyen kísérletet tesznek, azokat a történelem nagy ár és szenvedés árán ugyan, de el szokta söpörni" - ezt Róna Péter közgazdász nyilatkozta a Népszabadságnak ("Orbán 40 éves álma: az ilyen politikusokat elsöpri a történelem"), hozzátéve: alapvetõ tudományos tény, hogy minden szervezetegység alulról szervezõdik. - "Amit az Orbán-kormány csinál, felülrõl való társadalom szervezés. Ez alapvetõen halálra ítélt elképzelés." (...) "Ne arra törekedjen az Orbán-kabinet, hogy a következõ tíz kormányt mire kötelezi, hanem hogy holnap hogyan tud segíteni a nyomorban lévõk kétségbeesett helyzetén" - tette hozzá a közgazdász.
Az ATV-nek nyilatkozva ("Róna: halálra vannak ítélve Orbán elképzelései") Róna Péter ehhez még hozzáfûzte a Kronen Zeitung-interjú kapcsán, hogy "azok, akik ilyen célokat tûztek maguk elé, sajnos magukkal rántották a mélybe az általuk kormányzott társadalmakat is".
Juhász Attila politológus,, a Political Capital vezetõ elemzõje az ATV-nek azt mondta: az Orbán-kormány azzal, ahogyan a stabilitást el akarja érni, "több kárt csinál, mint hasznot." Szerinte amit célul tûzött, nemcsak kockázatos, de a folyamatosan változó gazdasági környezet miatt végrehajthatalan is. "Bizonytalanok ennek az egésznek a kilátásai, és nem teremt stabilitást" mondta, és kiemelte, hogy a politikai riválisok ezek után minden erejükkel arra törekszenek majd, hogy ezeket a döntéseket megváltoztassák.
Kiszelly Zoltán politológus a Népszabadságnak azt hangsúlyozta: Orbán feltehetõen arra gondolhatott, hogy a következõ kormányok kezét az adósságszint meghatározásában kívánja elõre megkötni."
Giró-Szász András politikai szakértõ, a Századvég Alapítvány igazgatója üdvözölte a kormányfõ által megfogalmazott irányt, és azt mondta: "bizonyos lépések evidens módon megkötik a következõ kormányok kezét abban, hogy akár az államadósság, vagy a szociális ellátás, akár a különbözõ alapok és kasszák terhére ne tudjanak olyan politikát folytatni, amely felborítja az államháztartást". Giró-Szász szerint ez a következõ választásokra is hatással van. "Nem az eredményre, hanem a választási ígéretekre. Mert, ha az alkotmányban vagy a sarkalatos törvényekben meg vannak határozva a számok, akkor ezektõl elrugaszkodott ígéreteket nem lehet majd tenni. Sem a nyugdíjak, sem a segélyezés, sem más területen" - tette hozzá lapunknak a szakértõ.
Balázs Zoltán közgazdász, politológus az ATV-nek elmondta: azonosulni tud az elvvel, hogy hosszabb idõszakra világos, kiszámítható viszonyokat teremtsünk", azzal viszont, hogy ezeket a kérdéseket ebben az évben véglegesen megválaszoljuk és a döntéseket meghozzuk, "vannak gondjai". Balázs Zoltán szerint hosszabb egyeztetésre van szükség ahhoz, hogy ésszerû döntések szülessenek.
"Végre egy õszinte mondat!" - így kommentálta a kormányfõ kijelentését Békesi László közgazdász a Népszabadságnak.. A volt pénzügyminiszter a lapnak úgy fogalmazott, "magyar fordításban ez azt is jelenti, hogy Orbán azt vizionálja: abban a rendszerben, amit most az új alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel bebetonoznak, jó darabig fenn fog maradni, mert Orbán nem látja esélyét sem annak, hogy bármilyen erõ, akár koalíciós is, kétharmados többséget tudjon szerezni a következõ negyven évben." Békesi hozzátette: de mindez azt is jelenti, hogy egy elrontott, a fiskális stabilitás hiányával küzdõ új adóstruktúra is bebetonozódik. (...) Ha így kerül rögzítésre egy torz adórendszer, akkor állandóan pluszforrásokat kell majd találni a rendszerben. De nem csak errõl van szó, hiszen ha ugyanígy a szociális ellátórendszereket is kétharmados törvényekhez kötik, akkor kiadási oldalon is hosszú távra determinálnak bizonyos kiadásokat. Ez pedig szintén komoly veszélyeket rejt magában" - fogalmazott a Népszabadságnak Békesi László.
Vasali Zoltán politológus a lapnak azt mondta: "A Fidesz most az alkotmányos és intézményes keretek átalakítása és bebetonozása után gazdasági kötöttségeket is elõre meg akar határozni. Ez nem korrekt, erre nem kapott felhatalmazást. Ha a következõ választásokon az emberek többsége más utat akar majd kijelölni, akkor biztosítani kell hozzá a lehetõséget. A Fidesznek is kötelessége újból felhatalmazást kérni és kapni, ha ezen az úton akar tovább menni" - fogalmazott lapunknak a politológus.
Csillag István közgazdász, volt SZDSZ-es gazdasági és közlekedési miniszter a Népszabadságnak így kommentálta Orbán szavait:
"nem ördögtõl való lett volna" korábban sem néhány ciklusra elõre rögzíteni azokat az intézményi cölöpöket, amelyek között illik és célszerû a különbözõ kormányoknak járni. "Például hogy az adósságráta ne legyen annyira fojtogató, vagy hogy jóléti intézkedéseket ne lehessen hitelbõl fizetni. Ezeket konszenzussal meg lehetett volna oldani. Volt ilyenre példa mondjuk a lengyeleknél. Ami itt most hiányzik, az épp a konszenzus. Csak egyoldalú, diktatórikus kijelentés van." Csillag István hozzátette: "demokratikus politikai rendszerben a pártok közötti verseny az adópolitikai és a költségvetés-politikai programok versenye. Ha erre - azok bebetonozottsága miatt nincs mód - akkor nincsenek szabad választások, akkor megszûnik a demokratikus politizálás elemi lehetõsége. Gondoljunk csak arra, hogy akár az amerikai forradalom, akár a francia forradalom adópolitikai kérdések miatt tört ki, mert az uralkodó nem adott módot arra, hogy alattvalók a Parlamentben vitassák az adóelképzeléseket" - mondta a volt miniszter.
Friss Róbert újságíró így kommentált "Orbán népe 40 évig bolyong a ridegtartásban" címû publicisztikájában:
" Ez volna hát a parlamentáris demokrácia? Ez nem bátorság, hanem vakság. A hatalom vaksága, amely mindent megtesz, amit megtehet, s amely mindenrõl úgy gondolja, hogy megteheti.
Tudjuk, hiszen a kormányfõ szája sarkában ismert szerény mosolyával maga közölte, saját magára szignálta ki a gazdasági törvénykezés rendszerének kidolgozását, amivel most éppen tíz következõ kormány kezét akarja megkötni, nyilván úgy, hogy kétharmadossá teszi e sarkalatos törvényeket.
A lényeg, hogy az IMF helyett a politikai követelményeket nélkülözõ szabad piacról finanszírozza az országot, kerül, amibe kerül. "Egy fûtött istállóból kimentünk, a szabadba, ahol hideg van és metszõ szél. De ilyen a szabadság" - jellemzi a helyzetet. Lassan felmerül bennünk: szerepel-e a kérdés - akar-e ridegtartást? -, a szociális konzultáció kérdõívén. Elegendõ felhatalmazás-e a parlamenti kétharmad mamelukjainak bólogatása arra, hogy tízmillió magyart ridegtartásra fogjon? Mert a kormányfõ szerint ilyen a szabadság.
Szerintünk meg nem ilyen."
Link