Angela Merkel követi a miskolci rendõrkapitányt?
Irta: Olvaso - Datum: 2010. September 07. 11:34:55
A kapitány kijelentette: elítéli a faji és etnikai alapú megkülönböztetés minden formáját, és örül, hogy megértették: õ nem rasszista.
A német kancellár szerint nem lehet tabutéma muzulmán vallású fiataloknak az átlagosnál magasabb hajlama erõszakcselekmények elkövetésére, amit a bûnügyi statisztika is alátámaszt.
A Bild am Sonntag címû hetilapnak adott interjúban Angela Merkel leszögezte: az állam nem kapitulálhat a migránsok által lakott lakónegyedekben elharapózott erõszak elõtt. Egyúttal óva intett attól, hogy bárki is egy adott valláshoz kapcsolja az erõszakot. „Ez nem vezet sehová" - figyelmeztetett.
Teljes hir
Angela Merkel követi a miskolci rendõrkapitányt?
A kapitány kijelentette: elítéli a faji és etnikai alapú megkülönböztetés minden formáját, és örül, hogy megértették: õ nem rasszista.
A német kancellár szerint nem lehet tabutéma muzulmán vallású fiataloknak az átlagosnál magasabb hajlama erõszakcselekmények elkövetésére, amit a bûnügyi statisztika is alátámaszt.
A Bild am Sonntag címû hetilapnak adott interjúban Angela Merkel leszögezte: az állam nem kapitulálhat a migránsok által lakott lakónegyedekben elharapózott erõszak elõtt. Egyúttal óva intett attól, hogy bárki is egy adott valláshoz kapcsolja az erõszakot. „Ez nem vezet sehová" - figyelmeztetett.
A migráns fiatalok egy részének erõszakra való hajlama „nagy probléma, s errõl nyíltan lehet beszélni anélkül, hogy tápot adnánk az idegenellenesség gyanújának" - fogalmazott a kormányfõ.
Egy júliusban megjelent sikerkönyv szerint, amelynek írója fiatalkorúak bíróságán dolgozott két évtizeden át, Berlin egyik kerületében, Neuköllnben a 21 évnél fiatalabb „nehéz bûnözõk" csoportján belül 90 százalék a migránsok aránya. Ezen belül 45 százalékot képviselnek az arab és 34 százalékot a török fiatalok. „Nehéznek" a német rendõri statisztika szerint az egy éven belül legalább 30 bûncselekményt elkövetõk számítanak.
A hetilap értesülése szerint Duisburg egyik törökök lakta negyedében, Marxlohban a rendõrök már több ízben kénytelenek voltak kapitulálni erõszakos fiatalkorúak bandái elõtt. Ezt kommentálva Merkel leszögezte: Németországban nem létezhet egyetlen település vagy városnegyed, kerület sem, ahol a rendõrség nem képes érvényt szerezni a jognak.
A kancellár szerint fiatalok körében az erõszak sokszor annak a jele, hogy az illetõk nem látnak perspektívát maguk elõtt. Ezen pedig csak egy dolog segít: a tanulás. „Államunk sokféle lehetõséget kínál erre, ám a felelõsség döntõ része a szülõket terheli, s ezt sem az iskola, sem a társadalom nem vállalhatja át tõlük" - hangsúlyozta Merkel.
Az interjúban síkraszállt azért, hogy közhivatalokban - rendõrség, önkormányzatok ifjúsági ügyosztályai és hasonlók - minél több migrációs hátterû dolgozót alkalmazzanak. Ezek egyrészt jobban szót tudnak érteni a problémás bevándorlókkal, másrészt egyben ösztönzõ példát jelentenek nekik: tanulás, képzés révén õk is hasznos tagjai lehetnek a német társadalomnak.
Emlékezetes: Pásztor Albert miskolci rendõrkapitány ellen 2009 januárjában, a bûnözési statisztika tényeinek - a német kancellárhoz mostani mondataihoz hasonló - közlése miatt vizsgálat indult, és elvezényelték szolgálati helyérõl.
Pásztor egy 2009. január 30-i miskolci sajtótájékoztatón kijelentette: Miskolc a rablások tekintetében a legfertõzöttebb az országban, a 2008 december - 2009 januári idõszakban pedig valamennyi (ilyen típusú) „bûncselekmény elkövetõje cigány származású volt".
Az adott idõszakban elkövetett rablások, betöréses lopások - összességében mintegy száz bûnügy - felderítésének részletei kapcsán a rendõrkapitány úgy fogalmazott, hogy Miskolcon nem a rablások száma nõtt, hanem az eldurvulás, a kegyetlenség a jellemzõ változás. A rablók a megtámadott sértetteket - amellett, hogy elvették értékeiket - általában bántalmazták. Elõfordult, hogy bottal ütötték le az áldozatot, mert ellenállt támadóinak - tette hozzá.
Újságírói kérésére azt mondta: miskolci kapitányként nem tiszte cigánybûnözésrõl beszélni, mindösszesen a tényeket sorolja fel.
Az elkövetõk között 12-13 éves fiúk is akadtak, a legtöbbjük fiatal, tizen-, illetve huszonéves. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2008-ban ismertté vált bûncselekmények közel felét (46,4 százalékát) a miskolci rendõrkapitányság illetékességi területén követték el. A borsodi megyeszékhely kapitányságához egyébként 37 település tartozik, de a bûncselekmények 85 százalékát a nagyvárosban követték el - mondta Pásztor Albert.
Hozzátette: az adott idõszakban több betöréses lopás és rablás elkövetõit sikerült elfogniuk a miskolci rendõröknek. Volt közöttük több rendbeli pincefeltörés, de van olyan elkövetõ (18 éves, büntetett elõéletû), aki egyedül 14 panellakást fosztott ki.
A rendõrkapitány kitért a Miskolcon mûködõ városõrség munkájára is. Véleménye szerint az avasi városrészben, ahol egyébként alacsony a bûncselekmények száma, a helyiek hangulata azért romlott, mert „nehezen alkalmazkodó emberek költöztek be a lakásokba", akik nincsenek tekintettel környezetükre.
A sajtótájékoztató után Pásztor ellen vizsgálat indult, és elvezényelték szolgálati helyérõl, majd az általános közfelháborodás miatt Bencze József országos rendõrkapitány - Draskovics Tibor rendészeti miniszter jóváhagyásával - egy nap múlva megszüntette az átvezénylést.
Draskovics az ügy kapcsán hangsúlyozta: senki nem beszélhet úgy, hogy abból bármelyik magyarországi nemzetiségre alaptalan áltanosítások következzenek. A miniszter szerint Miskolc rendõrkapitánya jól felkészült, sikeres, eredményes rendõri vezetõ, aki azonban ebben az ügyben hibázott, mert szavaiból olyan következtetéseket lehetett levonni, amelyeket reméli, Pásztor Albert sem gondolt.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként egyetértett azzal, hogy vizsgálat indult a miskolci rendõrkapitány romákra vonatkozó kijelentése miatt, és tudomásul vette, hogy az országos rendõrfõkapitányt felügyelõ miniszter elfogadta a vizsgálat eredményét, ugyanakkor kijelentette: magánemberként ezen a területen „jelentõs érzékenységgel rendelkezik".
Hangsúlyozta: kormányfõként védeni fogja az alkotmányos rendet, hogy ilyen esetben megvan az, akinek felelõssége lefolytatni a vizsgálatot, és felelõssége dönteni, õt pedig a végén tájékoztatják a végeredményrõl.
Hozzátette, véleménye szerint ha egyetlen olyan cigány ember is van, akire nem illik rá, ami elhangzott, akkor a kijelentés oktalanul és indokolatlanul megbánthat valakit. (Bár Pásztor konkrét bûnesetekrõl, nem pedig általában cigányokról beszélt, tehát fogalmilag kizárt olyan cigány ember, akit „oktalanul és indokolatlanul" megbánthatott volna - ha csak nem a a 2008 december - 2009 januári idõszakban Miskolcon elkövetett rablások, betöréses lopások cigány származású elkövetõire gondolt az egykori miniszterelnök, mint megbántott személyekre.)
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta azt is, szeretné, ha a történtek után az maradna meg az emberekben, hogy a vizsgálat elmarasztalta a miskolci rendõrkapitányt, és nem az, hogy a helyén maradt. Akkori megfogalmazása szerint ez a kérdés nehéz és bonyolult dolog.
A kormányfõ úgy látta, az a helyes, ha a bûnelkövetõket származásuk, vallásuk és kisebbségi helyzetük miatt nem minõsítik, mert a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a magyar bûnüldözés a bûnön kívül bármi mást figyelembe vesz. Ezért kell nagyon pontosan fogalmazni - vélekedett.
Kitért arra, hogy a történetnek másik fele is van, amelyrõl nagyon nehéz politikailag korrektül beszélni. Vannak olyan helyek, ahol elmúlt években folyamatosan nõtt a konfliktusok száma, a falvakban sok a hétköznapi életet irritáló bûncselekmény, nõ a feszültség, nem érzik biztonságban magukat az emberek - mondta. A kormányfõ szerint akkori értékelése szerint: ma Magyarországon vita van abban, hogyan kell ezt a valóságos társadalmi konfliktust kezelni: a kormány által követett módon vagy indulattal és megfélemlítéssel.
Pásztor ugyanakkor kijelentette: elítéli a faji és etnikai alapú megkülönböztetés minden formáját, és örül, hogy megértették: õ nem rasszista.
http://hetivalasz.hu/itthon/angela-merkel-koveti-a-miskolci-rendorkapitanyt-31682