Orbánék provokálják a szomszédokat
Irta: Olvaso - Datum: 2011. June 19. 08:25:17
Á, dehogy! Ezek békés zsidajok, ahogy a "szomszédok" vezetõseggei is az.
Heves reakciók kísérték a magyar kormánypárti politikusok határon túli látogatásait. Az egyre erõsödõ nemzetpolitikai retorikát ugyanis nem minden szomszéd díjazza.
Teljes hir
Á, dehogy! Ezek békés zsidajok, ahogy a "szomszédok" vezetõseggei is az.
Heves reakciók kísérték a magyar kormánypárti politikusok határon túli látogatásait. Az egyre erõsödõ nemzetpolitikai retorikát ugyanis nem minden szomszéd díjazza.
Az elmúlt hét során jó néhány - sok esetben - visszhangoktól sem mentes látogatáson vettek részt magyar kormánypárti politikusok a szomszédos országokban. Elsõsorban a magyar kisebbség helyzete volt a terítéken: az erre vonatkozó nyilatkozatokat erõteljes provokációként értékelték a szomszédok.
Szerbia: érdekekbõl jó szomszéd
Önnek mi a véleménye a kettõs állampolgársággal járó szavazati jogról? Ossza meg velünk!
Orbán Viktor belgrádi látogatását Deutsch Tamás néppárti európa parlamenti képviselõ és B. Nagy László kormánymegbízott horgosi és szabadkai látogatása elõzte meg. A hamarosan megépülõ horgosi ipari park bemutatása, valamint ezt követõen a szabadkai magyar konzulátuson lezajlott ünnepélyes állampolgársági eskütétel alkalmával B. Nagy megerõsítette a kormány azon álláspontját, miszerint a választójog az állampolgárság természetes velejárója - így már csupán a sarkallatos törvényeket kell megvárni, hogy a határon túli magyarok is élhessenek ezzel a joggal.
A Magyar Szó beszámolója alapján Deutsch Tamás emellett felhívta a figyelmet, hogy az õsszel meginduló Szeged Plusz program hatalmas lehetõségeket rejt Szerbia, és különösen a szerbiai magyarság számára. Az összesen hat millió eurós alap a magyar és a nyugat-balkáni országok kis- és középvállalkozásainak fejlesztését és együttmûködését fogja célozni, így nemzetpolitikai szempontból is óriási jelentõséggel bír majd.
Mint arról már beszámoltunk, Orbán Viktor a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, Pásztor Istvánnal is egyeztetett. Mindennek nagy szerepe volt a belgrádi tárgyalásokat megelõzõen, hiszen a két fél szerint a vajdasági magyarok oktatási és mûvelõdési ügye, amelyet a Vajdasági Autonómia elvileg biztosít, nagy szerepet játszik a szerb-magyar kapcsolatokban.
A magyar kormányfõ ezek után kedden (június 14.) érkezett Belgrádba, ahol a szerb miniszterelnökkel Mirko Cvetkoviccsal, valamint Borisz Tadics elnökkel folytatott megbeszéléseket - írja a Vajdaság MA. Ezek során az aktívabb gazdasági kapcsolatok, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerûsítése mellett a két fél elisméressel beszélt az egymás kisebbségeinek védelme és megbecsülése terén tett lépésekrõl. Mint azt minden magyar politikus, Orbán is megerõsítette, hogy Magyarország támogatja Szerbia uniós csatlakozási kérelmét, és hozzátette, hogy nem kíván beavatkozni Koszovó kérdésének rendezésébe.
Románia: kezd felébredni aléltságából
A csíksomlyói zarándoklattal kapcsolta össze a KDNP néhány politikusa az erdélyi magyar pártokkal és szervezetekkel történõ egyeztetést, elsõsorban a helyi magyar politikai helyzet és az állampolgársági ügyek áttekintése végett. A Magyar Polgári Párttal (MPP) és a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) folytatott tanácskozások után Semjén Zsolt delegációja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) is találkozott Székelyudvarhelyen.
A tárgyalások során a román aktuálpolitika terén természetesen a régiós átszervezés témája is szóba került, minek kapcsán a magyar miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy az RMDSZ javaslatától eltérõ megoldás - nevezetesen a PDL nyolc régiós verziója - az etnikai arányok tudatos megváltoztatásához fog hozzájárulni. A három székelyföldi megye egy régióvá szervezése így az ott élõ magyarság élet-halál kérdése.
Erre már - mint Gasparovics, szlovák államfõ fogalmazott - Románia is feléledt aléltságából, és ismét bekérette a bukaresti magyar nagykövetet - olvasható a Krónikában. Keleti szomszédunk szerint a területi átszervezés pusztán belpolitikai kérdés, így nem tûrnek el kioktatást magyar részrõl. Sõt, Teodor Baconchi román külügyér szerint egyre sokasodnak magyar részrõl a nem helyénvaló nyilatkozatok, amiket már nem tûrhetnek. Bár a román-magyar megbékélés mellett mindkét fél elkötelezett, Románia az effajta magyar hozzáállást nem hajlandó elfogadni.
A Kövér-nyilatkozat egész Szlovákiát felbõszítette
Jóval nagyobb port kavartak - érthetõ okokból - Kövér László magyar házelnök kijelentései a Hospodárske Novinyi gazdasági lapnak a magyarság szellemi és kulturális egységérõl, a bõs-nagymarosi vízerõmû határokat érintõ kérdésérõl, valamint arról, hogy minden szlovákban van egy kis Slota.
Erre a szlovák kormány kivételével szinte mindenki hevesen válaszolt, még Gasparovics elnök is, aki szerint Szlovákia nem dughatja homokba a fejét a külpolitika terén. Szerinte ugyanakkor a feszült viszony megoldása lehetne a szlovák-magyar vegyesbizottságok aktívabbá tétele és sûrûbb találkozása, ehhez azonban, mint mondta, mind a két félre szükség van. Megjegyzendõ, hogy általában nem a magyar félen múlik a dolog...
A fenti példák igen jól mutatják, hogy a magyar kormány egyre határozottab retorikája a nemzetpolitika terén nem mindenütt arat osztatlan sikert: azok az államok, ahol nem keletkeznek heves ellenreakciók, jól felfogott és reális érdekeikbõl teszik mindezt. A kérdés mindössze annyi, hogy meddig hallgatnak és bólogatnak?
Forrás: Link