Makovecz a zsidó "nemzet" szabadkõmûvese?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. June 28. 07:04:08
Vita Orbán barátjáról - Kedden bocsátja részletes vitára a parlament a Magyar Mûvészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslatot. Nem kétséges, hamarosan passzus születik: az a Makovecz Imre lesz az ország fõmûvésze, aki szíve szerint kormányzóvá emelné Orbán Viktort.
Teljes hir
Vita Orbán barátjáról - Kedden bocsátja részletes vitára a parlament a Magyar Mûvészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslatot. Nem kétséges, hamarosan passzus születik: az a Makovecz Imre lesz az ország fõmûvésze, aki szíve szerint kormányzóvá emelné Orbán Viktort.
Az már áprilisban eldõlt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott és társszervezeteként az írókat, mûvészeket közel húsz éve képviselõ Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia (SZIMA) eddigi civil „ellenszervezete”, a Makovecz Imre vezette, határozottan jobbos Magyar Mûvészeti Akadémia bekerül az új alkotmányba.
Az elõd, az egykori MTA-elnök, Kosáry Domokos által életre hívott, amúgy úgymond jobbos, balos és liberális alkotókat tömörítõ Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia (SZIMA) ezzel eljelentéktelenedett, helyét a Magyar Mûvészeti Akadémia vette át.
A döntést tiltakozások követték. Az ellenzõk fölvetették, hogy SZIMA közmegelégedésre végezte munkáját, és azt is szóvá tették, hogy az amúgy az organikus építészet apostolaként ismertté vált Makovecz Imre Orbán Viktor baráti köréhez tartozik, sõt a miniszterelnök elkötelezett híve.
Makovecz még tavaly márciusban adott emlékezetes interjút a Heti Válasznak, idézünk a cikkbõl.
„Én tehát nem a Fideszre, hanem Orbán Viktorra esküszöm föl. Ha engem kérdeznének, azt mondanám: kormányzói jogokat kell adni neki - különben nem lehet fölemelni az országot… A Cinege utca és a Csipke utca sarkán látsz egy kalotaszegi kaput. Megnyomod a csengõt, bemész. Öt gyereket találsz, egy kedves asszonyt, szerény villát. Ha csak ezt látnám, a személyes környezetet, nekem elég lenne, hogy lássam azt is, lakója mit gondol az életrõl, a jövõrõl. Például: gyerekeket hoznak a világra. Ez a legfontosabb. Nekem csak három van, és most, amikor már nem lehet, azt mondom: több kellett volna. Persze van más személyes tapasztalatom is Orbán Viktorról. A szemembe néz, figyel, világosan, tisztán lehet vele beszélni.”
SZIMA – kuka?
A lényeg tehát eldõlt az új alaptörvény elfogadásával: Makovecz lett Magyarország fõmûvésze.
A felzúdulást követõen Pálinkás József, az MTA elnöke, a SZIMA "fõnöke" az Akadémia május eleji közgyûlésén azt ígérte: „megfelelõen gondoskodni fog” a Széchenyi Akadémia fenntartásáról. Az ülésen hangzott el, hogy a SZIMA-nak 88 rendes tagja van, közülük negyvenkilencen hetven évnél idõsebbek.
Június 10-én Réthelyi Miklós nemzeti erõforrás miniszter a friss alkotmányban foglaltaknak megfelelõen törvényjavaslatot nyújtott be az immár "hivatalosan" is életre hívandó Magyar Mûvészeti Akadémiáról. Az indoklás szerint a szervezet létrehozását „a kulturális értékek védelme, a nemzet mûvészeti hagyományainak megõrzése, átörökítése és bemutatása, az új alkotások létrehozásának ösztönzése, a magas színvonalú mûvészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerõsítése” indokolja.
Az üggyel kapcsolatban a Mozgó Világ júniusi száma kérdezte Pálinkás Józsefet. Alább az interjú erre vonatkozó részét olvashatják.
„Mit érez, ha azt hallja, Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia?
Vegyesek az érzéseim.
Fogalmazhatna keményebben is, hiszen Orbán Viktor az õ barátja, Makovecz Imre kedvéért kilõtt ön alól egy intézményt. Történt ugyanis, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott és társszervezeteként az írókat közel két évtizede képviselõ Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia eddigi civil „ellenszervezete”, a Makovecz Imre vezette, határozottan jobbos Magyar Mûvészeti Akadémia bekerült az új alkotmányba. A kormány ezzel gyakorlatilag lehúzta a vécén a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémiát.
Vissza kell mennünk kicsit az idõben. A rendszerváltás után felvetõdött, mi történjen a tudomány és a mûvészet határán létezõ, hajdanán az akadémia széptudományi osztályának tagjaként, többségükben íróként tevékenykedõ alkotókkal. Kosáry Domokos állt elõ azzal, hogy alapítsunk számukra egy mûvészeti akadémiát.
Konkrétan a Magyar Mûvészeti Akadémiát. Csakhogy mire az MTA komótos közgyûlése bejegyeztette volna a szervezetet, Makoveczék a nevet lenyúlva puccsszerûen beelõztek. A mindig is úriember Kosáry Domokos ekkor ahelyett, hogy perelt volna, csöndesen választott egy másik nevet: Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia. Ez se rossz.
Régen, 1992-ben történt mindez, akkor én még nem vettem részt az események szervezésében. Annyit tudok, hogy vita volt Makovecz Imréék és az akadémia között.
Az viszont bizonyos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia azóta is a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémiával mûködik együtt.
Valóban, az akadémia költségvetésében minden évben szerepel egy 15 millió forint körüli támogatás, plusz a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia rendezvényeihez is a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja a helyszínt.
A Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia balos csapat?
Nem hinném. Tagjai között találni nyíltan baloldali és nyíltan jobboldali mûvészeket is. Miért kérdi?
Mert akkor legalább lenne valami „emelkedett” logika a lecserélésükben: „Mostanáig a komcsik képviselték az írókat, mostantól mi, nemzetiek fogjuk.” De még ez sincs. Csak a haverság.
Bár az MTA hozta létre a szervezet, nincs jelentõs befolyásom a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia mûködésére; õk maguk fogadják el az alapszabályukat, maguk választanak elnököt, vezetõket. Nem sok dolgom volt velük, így nincs módom megítélni szakmai teljesítményüket.
Ha baja lett volna a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémiával, bizonyára megválik tõle, visszaveszi a társult szervezeti státust, és nem ad több tizenötmilliót.
Ilyen kérdésekben a közgyûlés szavaz.
A közgyûlés elzavarhatta volna a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémiát?
Persze.
Nem ez történt.
Nem. Végül is kiemelkedõ mûvészembereket tudhat a tagjai sorában, köztük magát Kocsis Zoltánt.
Miért kell hát kirúgni õket? A haverért?
Ön leegyszerûsíti a kérdést. A mûvészvilág törésvonalai nem mindig esnek egybe a politikai törésvonalakkal. Sokan mindkét szervezetben tagok. És hadd tegyek még egy pontosítást: a Makovecz Imre vezette Magyar Mûvészeti Akadémia jogilag nem múlt
A Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia társult, mûvészetekért felelõs intézmény létrejöttét még Kosáry Domokos, az MTA két cikluson át (1990-1996) megválasztott elnöke szorgalmazta, mivel 1949 elõtt az MTA szerves része volt a Széptudományok Alosztálya, ám azt akkori szovjet mintára megszüntették.
Az MTA közgyûlése 1992. május 4-én szavazta meg a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia létrejöttét, mint az MTA társult, de önálló alapszabállyal rendelkezõ szervezetét.
Miután eldõlt, hogy a SZIMA neve nem szerepel az új alaptörvényben, április 20-i hatállyal lemondott tisztségérõl a szervezet elnöke, Dobszay László és ügyvezetõ elnöke, Ferencz Gyõzõ.
Az új alkotmány az 1992. január 31-én, alapítványi formában megalakult, Makovecz Imre vezette Magyar Mûvészeti Akadémiát említi a mûvészetekért felelõs, akadémiai szintû intézményként. A 2011-ben köztestületté váló MMA õsztõl a felújított Pesti Vigadóban kap helyet.
azonos az alkotmányban szerepelõ Magyar Mûvészeti Akadémiával. Utóbbira külön törvényt hoz majd az Országgyûlés.
Ez csupán formaság, hiszen a „személyi állomány” ugyanaz mindkettõben.
Természetesen nem szeretnék naivnak látszani, én is gyanítom, hogy a törvény által létrehozandó Magyar Mûvészeti Akadémia tagsága zömmel Makovecz Imre akadémiájának tagságából verbuválódik. De azért legyünk tényszerûek.
Önt mint értelmiségit nem zavarja, hogy egy Orbán közeli mûvészekbõl álló magáncég bekerült az alkotmányba?
Még egyszer mondom: a név azonos. Azt nem állíthatjuk, hogy a cég is.
Ugye azt mondta az elõbb, hogy nem akar naivnak látszódni?
Igen.
Pedig most annak látszódik. Vagy inkább diplomatikusnak?
Igen, valóban kicsi a különbség, de létezik: nem egy magánegyesület került be az alkotmányba, hanem egy törvénnyel létrehozandó mûvészeti akadémia. Hogy ez nagymértékben átfed a korábban létrehozott magánegyesülettel, azt ki-ki ízlése szerint minõsítheti.
Ön nem?
Én nem.
Olvasta pár hónapja a Heti Válaszban a Makovecz Imrével készült interjút?
Elkerülte a figyelmemet.
Makovecz szerint kormányzóvá kéne emelni Orbánt.
Sajátos gondolat.
Ha ön elé tennék egy listát errõl a csereberérõl az alábbi jelzõkkel: pompás, korrekt, nem elegáns, vérforraló, tenne valamelyik mellé egy ikszet?
Tudnék hová ikszelni. Ne kérdezze, kérem, hogy hová.”
Véleményt kell formálnia az új köztestületnek
A Magyar Mûvészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslat bõ két héttel ezelõtti expozéjában Réthelyi Miklós azzal érvelt, hogy az új köztestület
lehetõséget adhat arra, hogy a jelenleginél erõsebben jelenjenek meg azok az erõfeszítések, amelyek a nemzet mûvészeti hagyományainak megõrzését, fejlesztését és bemutatását szolgálják. A miniszter szerint "a felvilágosodás korában gyökerezõ akadémiai eszme, párosulva a 21. század technológiai adottságaival, óriási esélyt nyújt a mûvészet társadalomformáló erejének bizonyítására". Az új köztestületnek jelentõs véleményformáló erõvé kell válnia - tette hozzá.
Verseny, adósság vagy veszély
Az általános vitában L. Simon László (Fidesz) azt mondta, az Országgyûlésnek két évtizedes adóssága, hogy köztestületi státusszal rendelkezõ mûvészeti testületet hozzon létre. Kukorelly Endre (LMP) viszont a vitában rémisztõnek nevezte, ahogy eddig a Magyar Mûvészeti Akadémia ügye alakult. A képviselõ azt támogathatónak tartotta volna, ha a törvény újra megengedné, hogy az MTA a tagjai sorába fogad mûvészeket, de a javaslatot veszélyesnek nevezte. Mint mondta, az nagyon hasonlít arra, amikor szovjet mintára egyetlen "mega írószövetségbe" terelték az írókat, "aztán kipakolták onnan az ellenségeket". Szõcs Géza kulturális államtitkár a vitában elhangzottakra válaszul azt mondta, minél nagyobb a komolyan vehetõ akadémiák száma, annál jobb a helyzet, mert a verseny mindenkinek jó. Ezt azzal indokolta, hogy megszûnik az MTA illetve "bizonyos kánongyártó mûhelyek" monopóliuma.
Szûk körben a szûkített körrõl
Hétfõn az Országgyûlés Kulturális és sajtóbizottságának ülésén csak a kormánypárti képviselõi voltak jelen, így õk döntöttek a Magyar Mûvészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvényjavaslat módosító indítványairól is. Az elfogadott módosítások között szerepel Gulyás Dénes fideszes képviselõ indítványa, mely szerint "az elnököt miniszteri, a fõtitkárt közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos mértékû javadalmazás, valamint évente 40 munkanap szabadság illeti meg". Nem fogadták el a képviselõk Karácsony Gergely és Kukorelly Endre LMP-s képviselõk módosító javaslatát, amelyben a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia tagjainak is lehetõvé tették volna az MMA alakuló közgyûlésén való részvételt. A javaslatot nyolc tartózkodás mellett, négy nem szavazattal utasították el.
Forrás: Link