Óriási hibát követhet el Orbán: Egész Európa ellen megy
Irta: Olvaso - Datum: 2011. June 28. 07:08:24
Sarkalatos tévedés
Nemcsak a jövõ nemzedékek veszítenék el szószólójukat, hanem jelentõs nemzetközi presztízsveszteséggel is járna, ha az ombudsmanról szóló törvényjavaslatot változtatás nélkül fogadná el a parlament - nyilatkozta a Heti Válasznak Fülöp Sándor, a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosa. Az ombudsman lapunknak kifejtette: alkotmányellenesnek tartja a jogszabálytervezetet, amelynek részletes vitája az elkövetkezõ napokban kerül a parlament napirendjére.
Teljes hir
Sarkalatos tévedés
Nemcsak a jövõ nemzedékek veszítenék el szószólójukat, hanem jelentõs nemzetközi presztízsveszteséggel is járna, ha az ombudsmanról szóló törvényjavaslatot változtatás nélkül fogadná el a parlament - nyilatkozta a Heti Válasznak Fülöp Sándor, a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosa. Az ombudsman lapunknak kifejtette: alkotmányellenesnek tartja a jogszabálytervezetet, amelynek részletes vitája az elkövetkezõ napokban kerül a parlament napirendjére.
Magyarországot eddig számos országban és az Európai Unióban a jövõ nemzedékek érdekeinek védelmében követendõ mintának tartották. S miközben itthon éppen felszámolják a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosának intézményét, az ENSZ a magyar megoldásban látja a kiutat, hogy eleget tegyen az egyre erõsödõ követelésnek unokáink és azok unokái életfeltételeinek garantálására.
A „zöldombudsman" eltörlése éppen olyan sajnálatos és káros lépés, mint a nemzeti kisebbségek biztosának megszüntetése, amely eddig kisebbségi kérdésekben az egyik ütõkártyánk volt a nemzetközi színtéren.
Ám ha az igazságügyi tárca parlament elé került elképzelései megvalósulnak, az hátraarcot jelent még a szorosan vett, hagyományos környezetvédelemben is. Ugyanis a törvényjavaslat nemhogy erõsítené és végrehajthatóvá tenné a jövõ nemzedékek érdekeit és a környezet védelmét az alaptörvénynek megfelelõen, hanem kifejezetten sérti az abban foglaltakat.
A javaslat ugyanis még a mai védelmet is megszüntetné. Mindennek azért is különös súlya van, mert ez az elsõ sarkalatos törvények egyike, és így nagyon rossz elõjelnek számít az alkotmányosság többi fontos törvénye szempontjából.
Fülöp Sándor a Heti Válasznak nyilatkozva felidézte: a nemzeti konzultáció keretében a lakosság túlnyomó része kérte, hogy az új alaptörvény vállaljon felelõsséget a jövõ nemzedékekért. Ezzel összhangban az Országgyûlés is felismerte, hogy a világ jelenlegi ökológiai helyzetében felelõsséggel tartozik a jövõ nemzedékeknek. Az új alaptörvény ezért erõs rendelkezéseket tartalmaz a természeti erõforrások megõrzésérõl és a nemzeti vagyonnal való hosszú távú érdekeket szolgáltató gazdálkodásról. Az elveket használható technikai szabályokra váltó rendelkezések azonban már kimaradtak az alkotmányból. Másutt a szövegbe illesztették az Alkotmánybíróság által kimondott tételeket - itt azonban az olyan alapelvek, mint az elért védelmi szinttõl való visszalépés tilalma legföljebb majd újabb alkotmánybírósági értelmezéssel válhatnak az alaptörvény tartalmává. Az alaptörvény rendelkezéseit - szintén alapelvi szinten - a sarkalatos törvényeknek kell kibontaniuk.
Ezek tehát nem állhatnak ellentétben az alaptörvénnyel, és nem is hagyhatják figyelmen kívül annak sem rendelkezéseit, sem szándékait. Azonban alig két hónap elteltével máris úgy tûnik, hogy a jövõ nemzedékekrõl az alaptörvényben kimondott elvek nem valósulnak meg, és a nemzeti konzultáció eredményét is figyelmen kívül hagyják a döntéshozók.
Fülöp Sándor lapunk kérdésére - lát-e reményt, hogy ellenzéki vagy kormánypárti módosító indítványokkal a jelenlegi szinten maradjon a zöldvédelem - kifejtette: összesen 64 módosító javaslat érkezett, de közöttük nincs kormánypárti. Az viszont kétségtelen, hogy az ellenzéki pártok ritkán tapasztalható egységben támadták az ombudsmantörvény tervezetét, és az érvelésük is hasonló volt. Igaz az is, hogy a parlamenti vitában a kormánypárti képviselõk is a jövõ nemzedékek érdekei képviseletének az erõsítését szorgalmazták - csakhogy ennek a törvény minden ízében ellene mond.
Az ombudsman kitért arra is, hogy az olyan környezeti ügyek, mint például az energiaellátás hosszú távú kérdései, a szélsõséges idõjárási jelenségekkel szembeni védekezés, a víz megóvása mindenkit egyre közvetlenebbül érintenek. A hosszú távú környezeti érdekek képviseletére hozta létre az Országgyûlés négy éve a jövõ nemzedékek országgyûlési biztosa (környezetvédelmi ombudsman) intézményét. Az alapvetõ jogok biztosáról szóló jelenlegi törvényjavaslat azonban ezt a hatékony képviseletet teljesen eltörölné. A környezetvédelmi ombudsmant az alapvetõ jogok biztosának súlytalan és eszköztelen helyettesévé tenné, akinek még vizsgálati joga sem lenne. A helyettes nem is nyilatkozhat önállóan. Ezen túlmenõen a javaslat visszavonja mindazon jogköröket és intézkedéseket is, amelyek alapján ma az ombudsman fellép egyrészt a környezeti problémák megoldásáért, másrészt a jövõt érintõ stratégiai döntésekben. Ezek a jogkörök a törvényjavaslat szerint az új alapjogi biztost sem illetnék meg - a védelem végleg elveszik.
Nem helytálló az az érvelés, hogy erõsebb és súlyosabb lesz az egyetlen ombudsman fellépése a nyilvánosságban, mint az eddig négy biztos között megoszló nyilatkozatoké. Ugyanis számos kérdésrõl az új alapjogi biztos nem is nyilatkozhat, és nem lesz a környezetvédelemnek és fenntarthatóságnak önálló arca a médiában. Fülöp Sándor szerint a törvényjavaslat nemcsak az alaptörvény betûjébe ütközik, hanem az abban foglalt környezetvédelmi elveket, az alkotmányozó szándékait is figyelmen kívül hagyja.
A Heti Válasz kérdésére - tudna-e konkrét rendelkezést említeni az alkotmánysértésre - Fülöp Sándor elmondta, az alaptörvény 30. cikk (3) bekezdés kimondja, hogy az érdekvédelmi feladatot, a természeti erõforrások védelmét az ombudsmanhelyettesnek kell ellátnia. Csakhogy az igazságügyi tárca tervezete ezt teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, mivel semmilyen érdemi szerepet nem hagy meg az önállótlanná, jogkör és apparátus nélkülivé tett helyetteseknek, akiknek a fõombudsman a munkáltatójuk - hiába választja õket is a parlament.
Fülöp Sándor elmondta azt is, hogy az igazságügyi tárca képviselõje az Országgyûlés elõtt azt hozta fel, hogy a jövõ nemzedékek érdekeit majd védik a környezetvédelmi hatóságok és az ügyészség. „De hát, mint tudjuk, sem függetlenség, sem szakmai kompetencia szempontjából ezek erre a feladatra nem alkalmasak, különben sem ezt mondja az alaptörvény. A visszalépés tilalma sérelmére pedig a minisztérium válasza az, hogy egyébként az alapjogi biztos erõsödik. Lehet, hogy más területeken erõsödik, de ez nem változtat azon, hogy a környezetvédelmi funkciók ellátására szolgáló sajátos jogi eszközök - tervek, programok észrevételezése, zöld perekben való részvétel, környezetpusztító tevékenységek ideiglenes leállítása, nemzetközi környezetpolitikai vélemény formálása - eddig voltak, eztán viszont nem lesznek. Errõl nagyon nehéz azt mondani, hogy nem visszalépés, és persze az is visszalépés, hogy megszûnik a zöld ombudsman szervezeti függetlensége."
Az igazságügyi tárca érvelése súlyos problémára hívja fel a figyelmet: A jogalkotó nem volt tisztában a szabályozás tárgyával. Úgy írt törvényjavaslatot a jövõ nemzedék országgyûlési biztosáról, hogy nem vette észre: ez a biztos nem (vagy nem elsõsorban) konkrét törvénysértésekkel, már bekövetkezett vagy konkrétan fenyegetõ környezetkárosításokkal foglalkozik. Ezek valóban a környezetvédelmi hatóságok és az ügyészség feladatkörébe (is) tartoznak. A jövõ nemzedékek biztosának lényege azonban az, ami ezen túl van: valóban a jövõ generációk érdekeit, választási lehetõségük meghagyását képviselni hosszú távú döntésekben. A konkrét alapjogi sérelmekkel foglalkozó egyetlen új biztosnak erre nem lesz joga. Az elsõ sarkalatos törvény sarkalatos tévedésen alapul; s hosszú, baljós árnyékot vet elõre.
Forrás: Link