Durván csökkenhetnek a nyugdíjak
Irta: Olvaso - Datum: 2011. June 29. 14:06:54
Az induló nyugdíjak átlagos szintjének jelentõs csökkenésére készülhetnek az aktív korúak, amennyiben helytállóak a kormány terveirõl kiszivárgott információk. Az eddigi hírek egy legális munkavállalást ösztönzõ, de szociálisan érzéketlen rendszert vetítenek elõre.
Teljes hir
Az induló nyugdíjak átlagos szintjének jelentõs csökkenésére készülhetnek az aktív korúak, amennyiben helytállóak a kormány terveirõl kiszivárgott információk. Az eddigi hírek egy legális munkavállalást ösztönzõ, de szociálisan érzéketlen rendszert vetítenek elõre.
A „svéd modell” néven ismertté vált nyugdíjrendszerhez hasonló szisztémát vezetne be a kormány – erre utalnak a Pénzcentrumon keresztül kiszivárogtatott információk. A népszerûen svéd, kevésbé népszerûen névleges egyéni számlásnak nevezett modell az összes szóba jöhetõ lehetõség közül a legalacsonyabb nyugdíjat adja, nem utolsó sorban azért, mert „a mindenkori hiányt korrekciós tényezõ alkalmazásával az aktuális aktívakra és nyugdíjasokra terheli” – állapította meg a Nyugdíj és Idõkori Kerekasztal jelentése. Költségvetési szempontból azonban ez a legkedvezõbb megoldás.
A korrektség és kiegyensúlyozottság kedvéért ki kell mondani: nem az Orbán-kormány lesz az elsõ kormány, amelyhez az induló nyugdíjak szintjének radikális csökkentése fûzõdhet majd (ha a kiszivárgott hírek igazak). Nem is oly régen, 2008-ban a Gyurcsány-kormány hajtott végre a „paraméterreformmal” egy drasztikus csökkentést az induló nyugdíjaknál (mint az alábbi infografikán látható).
Forrás: ONYF
Forrás: ONYF
Nyilvánvaló, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságával lehetnek hosszabb távon bajok, de a reform módjáról, részleteirõl lehetne és kellene is vitatkozni. A jelenlegi kormánypártok azonban sem az országgyûlési választások elõtt, sem a magán- és állami nyugdíjrendszer között választás elõtt nem árulták el, hogy pontosan miféle reformban gondolkodnak.
Majdnem szóltak elõre
pontokba szedve
- A befizetett egyéni járulékokból képzett összegekbõl számítanák a nyugdíjakat (amelyet most a bruttó bérbõl vonnak)
- Az egyéni járulékot megemelnék 10-rõl kb. 20 százalékra, a munkaadói részt csökkentenék
- A virtuális számlán felgyûlt összeg részlegesen örökölhetõ lenne
- A gyes,gyed alatti idõt úgy tekintenék, mintha történne akkor is járulékbefizetés
- Házaspároknak kétszemélyes járadékot állapíthatnának meg, amely az egyikük elhunyta után is járna - és amelyen váláskor fele-fele arányban osztozkodniuk kellene. (A kétszemélyes járadék egyébként azért elõnyös, mert az egyik házastárs elhunytával sem csökkennek lényegesen a hátramaradó megélhetési költségei.)
Varga Mihály a Figyelõnek ugyan elmondta a választások elõtt, hogy a svéd modell áll közel a szívéhez, ám késõbb úgy nyilatkozott: „a svédektõl legfeljebb Zlatan Ibrahimovicot szeretnénk átvenni, és semmiféle modell átvételében nem gondolkodunk”.
Az egyéni számlás modellt elõször Svédországban vezették be, innen a svéd modell kifejezés. A rendszer lényege – most némi egyszerûsítések következnek-, hogy nem fizet ki az állam több nyugdíjat, mint amennyi befolyik a járulékokból. Mindemellett egyéni nyugdíjszámlákat szimulál, amelyeken azonban nincs valóságos pénz, pusztán számon tartják azokon a befizetett járulékokat. A szisztéma két meghatározó elemét az indexálás módszere tartja össze, tehát az a módszer, amellyel kiszámítják, hogyan lesz a virtuális pénzbõl igazi, elkölthetõ nyugdíj. Amely akár csökkenhet is, ha bizonyos makroszámok rosszabbul alakulnak.
Tehát egy jövedelemmel, pontosabban a befizetett járulékokkal arányos nyugdíjrendszerrõl van szó. A szigort Svédországban enyhíti az alanyi jogon járó alapnyugdíj, amelyhez azonban meg kell érni a 70 éves életkort. (No, meg enyhíti még a magas foglalkoztatottság, és bérezés, meg az alacsony egyenlõtlenség, amelynek egyik eredõje egyébként a progresszív adórendszer.)
Zöld utat az idõskori szegénységnek?
Ami a magyar nyugdíjrendszert illeti, a kiszivárgott hírek nem szólnak egyelõre alapnyugdíjról – vagy bármi hasonlóról, amely a szerepét betölthetné-, e nélkül azonban az idõskori szegénység drámai növekedésére kell számítani (bár valószínûleg azzal együtt is, hiszen nem valószínû, hogy az alapnyugdíj jelentõs összegû lehetne).
Kapcsolódó cikkek
*
11.06.29 Nyögdíj lesz az állami
Annyi azonban világos, hogy a befizetett járulékokkal arányos, egyéni számlás rendszerrõl lehet szó, amely tartalmaz olyan – egyébként progresszív- elemeket is, amelyeket a nyugdíj kerekasztal jelentése is ajánlott alkalmazni: a gyermeknevelés elismerését, vagy a kétszemélyes járadékot.
Fura viszont, hogy a kiszivárgott tervek szerint a munkaadói járulék nem teremthet nyugdíjjogosultságot, csakis az egyéni, felemelt nyugdíjjárulék. Ez mindenesetre elbizonytalaníthatja azokat a magánpénztárakban maradókat, akik arra számítottak, hogy valamiféle kompenzációt kapnak majd az elveszett munkaadói járulékukért a következõ kormánytól.
Link