IMF: Nem a Molra adtuk a pénzt
Irta: Olvaso - Datum: 2011. July 05. 08:12:46
A Valutaalap magyarországi képviselõje nemtetszését fejezte ki az IMF-hitel felhasználási módjáról. "Az IMF vezetõinek hamarosan sorra kerülõ értekezletén a Valutaalap kifejti véleményét Magyarország csökkenõ költségvetési és külsõ tartalékairól" - tette hozzá a Wall Street Journalnak adott interjújában.
Teljes hir
A Valutaalap magyarországi képviselõje nemtetszését fejezte ki az IMF-hitel felhasználási módjáról. "Az IMF vezetõinek hamarosan sorra kerülõ értekezletén a Valutaalap kifejti véleményét Magyarország csökkenõ költségvetési és külsõ tartalékairól" - tette hozzá a Wall Street Journalnak adott interjújában.
Bár ezt még nem Dartanyan mondta, hanem Irana:
Minden alapot nélkülöz, hogy az IMF pénzébõl vásárolta volna meg a magyar kormány a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját a Szurgutnyeftyegaztól, a hitel és a vásárlás között nincs közvetlen kapcsolat - jelentette ki Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetõje a Dow Jonesnak adott interjúban.
A pénzt, hiába is származik az az IMF-tõl és az EU-tól, a kormány arra költi, amire csak akarja, nincs megkötve a keze, szabálytalanságot nem követ el, ha abból részvényt vesz. Az IMF itteni képviselõjének kijelentése így inkább arra vonatkozhatott, hogy a pénzt nem helyes módon használja a kormány, nem arra fordítja az ország, amire a Valutaalap eredetileg szánta. Az eredeti cél a lejáró államadósság finanszírozására vagy a bankrendszer megmentése lett volna.
Ezért azonban nem fenyegeti Magyarországot büntetés. Az akció inkább csak megterheli az amúgy is konfliktusos magyar-IMF viszonyt. Mint korábbi cikkünkben írtuk: a részvényvásárlással az ország devizatartalékai csökkennek, ami növeli az ország sérülékenységét, miközben az államadósság nem csökken, és a költségvetési hiány sem lesz ettõl sem nagyobb, sem kisebb.
A Valutaalap tisztségviselõje a kijelentését azzal magyarázta, hogy a magyar kormány a devizatartalékból használta fel az 1,88 milliárd eurót, az ország 36 milliárd eurót meghaladó devizatartaléka viszont több forrásból áll össze, így nem lehet felcímkézni, hogy az 1,88 milliárd eurónak közelebbrõl mi is a forrása.
Mint ismert, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter jelentette be kedden, hogy az IMF-hitel lehívott, de fel nem használt részébõl fizeti ki a kormány a részvénypakettet. Irina Ivascsenko nemtetszését fejezte ki az üggyel kapcsolatban. Mint mondta, az eszközvásárlás (a részvényvásárlás ebbe a kategóriába esik - a szerk.) nincs összhangban az IMF magyarországi programjának, a hitelcsomagnak a céljaival, mert a mentõövet a fizetésimérleg-nehézségek kezelése érdekében adta a nemzetközi szervezet. A Valutaalap a költségvetési hiány finanszírozására és a pénzügyi szektor biztonságos mûködésének garantálására adta a pénzt.
Általánosságban annyi mondható, hogy ha egy ország a devizatartalékát használja fel, érdemes figyelembe venni a költségvetési és külsõ tartalékokat, puffereket - jelezte Ivascsenko, megemlítve, hogy az IMF vezetõinek hamarosan sorra kerülõ értekezletén a Valutaalap kifejti véleményét Magyarország csökkenõ költségvetési és külsõ tartalékairól.
Érdemes tudni, hogy a jegybanknál levõ 36 milliárd eurós devizatartaléknak van egy 3,3 milliárd eurós része, az a kincstári egységes számla egyenlege, amely felett a kormány rendelkezik. A pénz valójában az IMF és az EU hitelébõl származik, a lehívott, de el nem költött részt tartja a kormány az MNB-nél. Ebbõl a pénzbõl fizeti ki a magyar állam az oroszokat a Mol-részesedésért.
Forrás: Link