Drámai adatok: sürgõsen változtatásra szorul a magyar rendszer
Irta: Olvaso - Datum: 2010. September 09. 12:45:30
Bele kell húzni a cigányszaporításba és özönölhetnek a zsidó "testvéreink" is, hogy legyen kerek szája a magyarnak! Ó, hát nem ezt készítették elõ a kazárok? Á, dehogy!
A rendszerváltás óta megduplázódott azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy rossz döntés ma Magyarországon három gyereket vállalni - legalábbis ezt állítja egy közelmúltban napvilágot látott felmérés. Többségük azért vélekedik így, mert úgy látják, jelentõs életszínvonal-esést jelentene, ha még egy fõvel szaporodna a család. Pongrácz Tiborné demográfus szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a családok hiába kapnak juttatásokat az államtól, nem bíznak abban, hogy holnap is megkapják.
Teljes hir
Bele kell húzni a cigányszaporításba és özönölhetnek a zsidó "testvéreink" is, hogy legyen kerek szája a magyarnak! Ó, hát nem ezt készítették elõ a kazárok? Á, dehogy!
A rendszerváltás óta megduplázódott azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy rossz döntés ma Magyarországon három gyereket vállalni - legalábbis ezt állítja egy közelmúltban napvilágot látott felmérés. Többségük azért vélekedik így, mert úgy látják, jelentõs életszínvonal-esést jelentene, ha még egy fõvel szaporodna a család. Pongrácz Tiborné demográfus szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a családok hiába kapnak juttatásokat az államtól, nem bíznak abban, hogy holnap is megkapják.
A fogyamagyar.hu népességszámlálója szerint már majdnem 500 fõvel kevesebb Magyarország lakossága, mint a lélektani tízmillió. Ahhoz, hogy a népesség ne fogyjon, a születések számát jelzõ mutatónak legalább kettõnek kellene lennie, ehhez képest ez ma 1,3.
A legtöbben gazdasági okokra hivatkoznak, s a nemzetközi mutatók is azt jelzik, hogy a magas életszínvonal egyben magasabb gyermekvállalási hajlandóságot is jelent. Kivételt jelent viszont Németország (és valamelyest Olaszország is), a németeknél ugyanis igen magas a gyermektelenek aránya. Egy felmérés szerint a szövetségi köztársaságban 25-30 százalék azoknak az aránya, akik a tudatos gyermektelenséget választják, azaz meg sem fordul a fejükben, hogy bevállaljanak egy gyereket. Helyette a munkájuknak, hobbijuknak, ismerõseiknek élnek.
Pongrácz Tiborné demográfus, a KSH Népességtudományi Intézetének igazgató-helyettese lapunknak nyilatkozva azonban hangsúlyozta, hogy az európai államok is annak köszönhetik, hogy nem fogy a népességük, hogy egyre magasabb a várható élettartam. A legtöbb országban azonban kevesebb a születések száma, így hosszú távon "Európa is fogyásra van ítélve".
A magyarok 95 százaléka gyerekkel képzeli el a jövõjét, ennek ellenére mégis egyre kevesebben vagyunk - fejtette ki a demográfus hangsúlyozva, hogy Magyarországon megfigyelhetõ egyfajta "nem tudatos" gyermektelenség is. Mindez azt jelenti, hogy ugyan a túlnyomó többség elvi szinten szeretne gyereket, de a gyakorlatban egészen más életvitelt folytat, ebbe pedig már nem fér bele szülés. "Emiatt még most kellene lépéseket tenni, hogy a nem tudatos gyermektelenség ne forduljon át a németekéhez hasonló tudatos gyermektelenségbe. Amennyiben ez bekövetkezne, ez együtt járna egy igen individualista, materialista világfelfogással" - mondta.
A népesség csökkenésének egyik legfontosabb következménye, hogy idõvel fenntarthatatlanná válik az egészségügy és a nyugdíjrendszer. Emiatt a legtöbb nyugati államban is úgy érvelnek a vezetõ politikusok, hogy ez a folyamat jelentõs gazdasági hátrányokkal, egyben plusz terhekkel is jár a lakosságra nézve - fogalmazott Pongrácz Tiborné.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgató-helyettese szerint a gyermekvállalást elsõsorban a gazdasági tényezõk befolyásolják, nem értékrend kérdése. "Kivételt de Gaulle "nagy Franciaország" víziója jelentett, aminek a meghirdetése után jelentõsen nõtt a szülések száma. A franciáknál azonban ez párosult a világ egyik legjobb családtámogató rendszerével, ami 1975 óta nem változott".
Pongrácz Tiborné úgy vélekedett, hogy ez a stabilitás, ami igazán hiányzik a magyar családtámogatási rendszerbõl. "A magyar rendszer a '60-as évek óta folyamatosan bõvült, de a Bokros-csomag szigorításai megtépázták a családtámogatási rendszerbe vetett bizalmat. Ezt jól mutatja, hogy késõbb hiába állították vissza ugyanazokat a juttatásokat, a születések száma nem változott. Az emberek ugyanis azt látták, hogy az egyik nap megkapnak valamit, amit másnap már nem. A családtámogatás igen érzékeny ilyen szempontból: a pozitív változtatások nem feltétlenül mutatnak azonnali hatást, a negatívak viszont igen" - hangsúlyozta a demográfus.
Pongrácz Tiborné szerint a stabilitás mellett az lenne a legfontosabb, hogy valóban családbarát munkahelyek jöjjenek létre, valamint hogy az állami támogatások rendszere ösztönözze a gyermekvállalást. Példaként a francia rendszert említette, ahol korábban csak a harmadik gyerek megszületése után járt a családi pótlék, ezt most levitték kettõre.
Szerinte Magyarországon is egy ehhez hasonló rendszert kellene bevezetni, de adókedvezményekkel is ösztönözni kellene a gyermekvállalást.
Forrás: Népszava