Kezdõdik a csomagolás
Irta: Olvaso - Datum: 2011. July 08. 08:03:04
Amióta Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy - korábbi ígéretének megfelelõen - idén júliusban megkezdik az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból, egyre több ország tette közzé visszavonulási terveit. A lisszaboni NATO-csúcson tavaly úgy határoztak, hogy a nemzetközi stabilizációs erõ (ISAF) 2014 végére fejezi be afganisztáni misszióját.
Teljes hir
Amióta Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy - korábbi ígéretének megfelelõen - idén júliusban megkezdik az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból, egyre több ország tette közzé visszavonulási terveit. A lisszaboni NATO-csúcson tavaly úgy határoztak, hogy a nemzetközi stabilizációs erõ (ISAF) 2014 végére fejezi be afganisztáni misszióját.
Nicolas Sarkozy már Obama bejelentésének másnapján közzétette, hogy a francia csapatok megkezdik a fokozatos visszavonulást. Az újraválasztásért induló francia elnök azt reméli, hogy ez a lépés növelni fogja népszerûségét a jövõ évi elnökválasztáson. Franciaországnak mintegy négyezer katonája állomásozik Afganisztánban. Párizs még nem tette közzé, hogy milyen ütemben tervezi a csapatkivonást, Sarkozy elnök annyit mondott, hogy összhangban lesz az amerikai ütemezéssel, Gerard Longuet védelmi miniszter pedig a párizsi légiparádé alkalmából azt közölte, hogy az elkövetkezõ hónapokban kezdõdik meg az egységek hazatérése. A BVA-20 közvélemény-kutató szerint a franciák 55 százaléka támogatná a csapatkivonást, a misszió éves költsége 600 millió eurót tesz ki.
Kanada még idén befejezi afganisztáni katonai misszióját. A kanadai egységek az egyik legveszélyesebb déli tartományban, Kandaharban teljesítettek szolgálatot. A kanadai fõparancsnok, Dean Milner dandártábornok épp tegnap adta át az amerikaiaknak a parancsnokságot. Kanada majd háromezer katonája teljesített harci küldetést az ISAF kötelékében. A kanadai egységek hatalmas kirakodóvásárt rendeztek, hogy a hosszú háború alatt felhalmozódott holmiktól megszabaduljanak, 75 ezer használati tárgyat ajánlottak fel a még tovább szolgáló csapatoknak, kiszolgáló személyzetnek. Ezerötszáz fõs egységet bíztak meg a csomagolással, a tervek szerint karácsonyra fejezik be a költözést. Kanada 157 emberét veszítette el, ez az amerikaiak és a britek veszteségei után a harmadik legmagasabb. A 2001-2011 közötti tíz évet átfogó misszió költségeit az ottawai kormány összesítése szerint 11,3 milliárd dollárra becsülik. Kanadai katonák azért maradnak Afganisztánban, 950 kiképzõ és 45 katonai rendõr az afgán biztonsági erõk felkészítésében vesz részt, megbízatásuk 2014-ig szól.
Németország idén év végéig mintegy ötszáz fõvel csökkenti az afganisztáni csapatlétszámot. Jelenleg mintegy 4800 német katona állomásozik az ázsiai országban, az amerikai és a brit után a német kontingens a harmadik legnépesebb. Volker Wieker, a Bundeswehr fõfelügyelõje a Deutschlandfunk rádiónak azt nyilatkozta, Berlin ugyanannyi katonát akar elsõ lépésben visszavonni, amennyi erõsítést tavaly küldtek. Németországban kevéssé volt népszerû a misszió, 52 német katona veszítette életét az afgán fronton. Berlin egyelõre nem tette közzé, hogy milyen ütemezésben tervezik a további visszavonulást. Guido Westerwelle külügyminiszter Obama bejelentését követõen annyit mondott, a kivonulási tervek most kezdenek konkretizálódni. Michael Steiner, Németország afganisztáni és pakisztáni különmegbízottja június végén egy kabuli konferencián azt mondta: a nemzetközi közösség 2014 után sem hagyja magára Afganisztánt, azt követõen sem, hogy a külföldi harcoló alakulatok távoznak.
David Cameron brit kormányfõ az amerikai elnöknél visszafogottabb csapatcsökkentést helyezett kilátásba. A brit tábornokok, akárcsak az amerikaiak, óvtak a túl gyors kivonulástól, mondván, a tavalyi csapaterõsítés eredményeit teszik kockára. A londoni kormány már korábban közölte, hogy idén 450 brit katona tér vissza az afgán hadszíntérrõl. Cameron nemrégiben bejelentette, hogy jövõre további 500 katonát rendelnek haza. Nagy-Britannia jelenleg 9500 katonát állomásoztat Afganisztánban. A brit kormányfõ jelezte, hogy jövõre és a következõ évben is õszre idõzítik a visszavonulás dandárját, hogy a nyári idõszakban, amikor a tálibok offenzívájára lehet számítani, elegendõ harci erõ álljon rendelkezésre. A brit csapatkivonás a tervek szerint 2013-ban gyorsul fel, 2014-ben, a The Guardian értesülése szerint, már csak kétezer fõs brit kontingens marad. Legkésõbb 2015 elejére, a következõ brit választások várható idõpontjára harcoló brit alakulat nem lesz Afganisztánban. Brit kiképzõk azonban a tervek szerint hosszú távon, akár 2023-ig is segíthetik az afgán biztonsági erõket.
Olaszországban a héten tárgyaltak a védelmi illetékesek a külföldi katonai missziókról, mintegy 7200 katonát állomásoztatnak 28 országban, s erre évi 900 millió eurót költenek, ebbõl az afganisztáni küldetés költsége mintegy 380 millió eurót tesz ki. Ignacio La Russa védelmi miniszter közölte, hogy fokozatosan megkezdik az Afganisztánban állomásozó 4200 fõs kontingens visszavonását. Az olasz koalíción belül nincs egység e kérdésben, az Északi Liga a külföldi katonai szerepvállalás drámai csökkentését követeli.
Spanyolország 2012 elsõ negyedévétõl kezdi meg a csapatkivonást, Madridnak 1576 katonája szolgál Afganisztánban. Amikor José Luis Rodríguez Zapatero kormányfõ lett, választási ígéretének megfelelõen visszavonta a spanyol alakulatokat Irakból, de az afganisztáni misszió maradt. Zapatero a brüsszeli EU-csúcs után jelentette be, hogy jövõre kezdik meg a visszavonulást. Március végéig a spanyol kontingens tíz százalékát hívják vissza, 2013 elején további negyven százalékot, a teljes kivonulást 2014-ben fejezik be. A napokban két spanyol katona veszítette életét útmenti pokolgépes robbanásban, 2002 óta 96 emberük halt meg Afganisztánban.
Készülnek a lengyel kivonulási tervek is. Donald Tusk kormányfõ ugyancsak a brüsszeli EU-csúcs idején közölte, hogy megbízta Bogdan Klich védelmi minisztert, hogy készítse el a visszavonulás részletes menetrendjét. Lengyelország 2600 fõs kontingenst küldött az ISAF kötelékébe, többségük Ghazni tartomány stabilizálásában, az ottani afgán katonák kiképzésében vesz részt. Hollandia már tavaly decemberben visszavonta harcoló alakulatait, a majd kétezres kontingens 24 katonát veszített. A hollandok azonban részesei maradtak a missziónak, összesen 545 fõs új kontingenst küldtek, 225 rendõrségi kiképzõt, továbbá orvosi és logisztikai alakulatot ajánlottak fel.
Lassítanának a tábornokok
Sok munka van még hátra Afganisztánban, nyilatkozta a CIA élére távozó David Petraeus fõparancsnok július 4-én, amikor utoljára köszöntötte az ott szolgáló alakulatokat. Az amerikai tábornok nem titkolja, visszafogottabb kivonulási menetrendet javasolt annál, amit Barack Obama bejelentett, s hasonló véleményen van utóda, az afganisztáni amerikai erõk új parancsnoka, John Allen is. Bár a tavalyi csapaterõsítések hoztak eredményt, a tábornokok szerint nagy szükség lett volna ezek stabilizálására, mivel Afganisztán déli tartományai továbbra sem biztonságosak. Obama menetrendjét a minap bírálta három tekintélyes szenátor is, köztük John McCain, a 2008-as republikánus elnökjelölt, s Joe Lieberman, Al Gore egykori alelnökjelöltje, aki néhány éve függetlenként ül a szenátusban. Lindsay Graham szenátorral hármasban tettek váratlan látogatást Afganisztánban, s kifejtették, az elnöknél lassabb kivonulást látnának optimálisnak. Két demokrata és egy republikánus szenátor ugyanakkor a New York Timesnak írt véleménycikkben épp az ellenkezõjét szorgalmazta, szerintük Obamának 2012 végére be kellene fejeznie a teljes csapatkivonást. Elsõ lépésben, júliusban a Nemzeti Gárda 800 tagja tér haza Afganisztánból.
Csak kisebb csökkentés várható
Magyarország figyelemmel kíséri a csapatkivonási bejelentéseket, s ezeket tekintetbe veszi a középtávú afganisztáni stratégia kidolgozásakor - mondta el lapunk kérdésére Sztáray Péter, a Külügyminisztérium politikai igazgatója, Afganisztán-Pakisztán koordinátor. A magyar tervek elkészítésekor azt vizsgáljuk, hogyan lehet optimalizálni a magyar hozzájárulást, tekintetbe véve, hogyan alakulnak az afgán igények, a biztonsági helyzet és a nemzetközi közösség stratégiai hozzáállása. Bár a NATO 2014-re vette tervbe az ISAF-misszió lezárását, ez nem jelent végleges távozást Afganisztánból. Át fog alakulni a jelenlét, a hangsúly áthelyezõdik a kiképzésre, támogató feladatokra.
Sztáray Péter elmondta: a következõ két évben várhatóan a maihoz hasonló lesz a magyar hozzájárulás, de elképzelhetõ, hogy lesznek bizonyos fokú csökkentések. Nagyobb volumentû csapatcsökkentésrõl csak akkor lehet szó, ha errõl egyetértés alakul ki az ISAF vezetésével és az afganisztáni biztonsági helyzet ezt megengedi, elsõsorban Baghlan tartományban, ahol a magyar egységek döntõ része állomásozik. Utalt arra, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter budapesti látogatásakor Orbán Viktor kormányfõ azt mondta, Afganisztán tekintetében az "együtt be, együtt ki" politikáját alkalmazzuk.
Forrás: Link