Azeri segítséget kaphat Belarusz
Irta: Olvaso - Datum: 2011. July 14. 09:03:01
Hatalmas segítséget kaphat az ország
A belarusz-azeri együttmûködés a közelmúltban egyre szorosabbá vált. Idén áprilisig több mint 60 szerzõdés és megállapodás jött létre a két állam között, és a kereskedelmi kapcsolatok fontossága is megnövekedett. Erre utal, hogy a trend.az azeri lap tudósítása szerint 2009 és 2010 folyamán a Belarusz által Azerbajdzsánba exportált javak értéke az ötszörösére, az általános kereskedelmi forgalom pedig több mint hétszeresére nõtt.
Teljes hir
Hatalmas segítséget kaphat az ország
A belarusz-azeri együttmûködés a közelmúltban egyre szorosabbá vált. Idén áprilisig több mint 60 szerzõdés és megállapodás jött létre a két állam között, és a kereskedelmi kapcsolatok fontossága is megnövekedett. Erre utal, hogy a trend.az azeri lap tudósítása szerint 2009 és 2010 folyamán a Belarusz által Azerbajdzsánba exportált javak értéke az ötszörösére, az általános kereskedelmi forgalom pedig több mint hétszeresére nõtt.
Mihail Mjasznyikovics belarusz miniszterelnök is a két állam közötti gazdasági és diplomáciai kapcsolatok fejlõdésének elõmozdítását tûzte ki célul bakui látogatása során. A miniszterelnök július 7-8-i útja során kiemelte, hogy a belarusz-azeri együttmûködés már nem pusztán gazdasági ügyekrõl szól, hanem egy többdimenziós partnerség felé halad, mely mindkét állam fejlõdését szolgálhatja.
Kattintson és nézegessen képeket Belaruszról!
Mjasznyikovics az azeri kollégájával, Artur Rasidadzéval folytatott megbeszélések során több együttmûködési területet emelt ki. A legfontosabb ezek közül a szénhidrogén-ipar és a privatizáció kérdése volt. Belarusz szeretné ugyanis bevonni Azerbajdzsánt és tõkéjét a válságos gazdasági helyzet miatt megindult privatizációs hullámba, elsõsorban egyes állami olajfinomítók részvényeinek eladása révén. A miniszterelnök biztosította Bakut arról, hogy kedvezõ körülményeket teremt az azeri tõke számára, ami véleménye szerint „esélyt adhat a harmonikus fejlõdésre” – írta a Belarusian Telegraph Agency. Mjasznyikovics emellett egy állami bank eladását is felajánlotta Baku részére. „Miért ne vásárolna Azerbajdzsán egy belarusz bankot, vagy akár csak egy részét? Ez a tõke diverzifikációja mellett a belarusz pénzügyi piacon való jelenlét miatt is kedvezõ lenne” – merült fel a miniszterelnökben egy gyárlátogatás során az azernews.az szerint.
A belarusz miniszterelnök hosszú távú projektekben is gondolkodik az együttmûködést illetõen, ezért indítványozta egy azeri-belarusz tanácsadói csoport létrehozását, melynek az lenne a feladata, hogy kijelölje az elkövetkezõ öt-tíz év közösen végrehajtandó programjait. Emellett javasolta a két állam közötti együttmûködés kiterjesztését az oktatásra, a várostervezésre és a jármûiparra.
A találkozó konkrét eredményeit tekintve az azerbajdzsáni sajtó három szerzõdés megkötésérõl számol be. Az egyik a két állam közötti kölcsönös diplomáciai képviselet felállításához szükséges földterületekrõl rendelkezik, a másik az iskolai végzettséget igazoló okmányok kölcsönös elismerését rögzíti, a harmadik pedig tematikus konzultációkat irányoz elõ a két állam külügyminisztériumai között a 2011-2012-es idõszakra. Mjasznyikovics ezenkívül ígéretet kapott arra is, hogy a Belaruszba irányuló azeri olajszállítások mértéke a közeljövõben 3-5 millió tonnával fog növekedni.
Mihail Mjasznyikovics
belarusz miniszterelnök
(Forrás: belarus.by)
Az Interfax tudósítása szerint Belarusz azt tervezi, hogy az állami olajfinomítók részvényeinek eladásán túl kölcsönt is vesz fel Azerbajdzsántól, annak érdekében, hogy csökkenthesse jelentõs adósságát Oroszország felé, illetve stabilizálhassa válságos helyzetben lévõ gazdaságát. Az állam adóssága 2011 elsõ felében igen nagy mértékben, 83,6%-kal emelkedett, így júniusra elérte a közel 11 milliárd dolláros értéket. Baku a tavalyi évben már kisegítette Minszket egy 200 millió dollár értékû kölcsönnel, melybõl az ország törleszthette felhalmozódott adósságait a Gazprom felé. Idén június végén Belarusz azonban ismét olyan mértékû tartozást halmozott fel, hogy Moszkva egy rövid idõre leállította az áramszállítást az állam irányába.
Lukasenko állama jelentõs válságban van, ezt mutatja az is, hogy idén már több helyrõl próbált kölcsönt felvenni. Az orosz vezetésû Eurázsiai Gazdasági Közösség nemrég hárommilliárd dollárnyi összeget bocsátott Belarusz rendelkezésére, az állam azonban az IMF-hez is benyújtotta igényét egy akár nyolcmilliárd dolláros kölcsönre. A pénzügyi segítségre számító Mjasznyikovicsot pénzügyminisztere is elkísérte bakui látogatására, ami az Interfax szerint az azeri kölcsönfelvétel szándékának komolyságát is mutatja.
A nehéz helyzetben lévõ Belarusz tehát nagymértékben számít Azerbajdzsán támogatására gazdasági helyzetének stabilizálásában és az együttmûködés egyéb formáiban is. A kapcsolatok erõsítését célzó megbeszélések hamarosan folytatódnak, hiszen Mjasznyikovics látogatása végén meghívta Artur Rasidadzét Minszkbe az együttmûködés további alakítása céljából.
Link