Átköltözött a magyar állam
Irta: Olvaso - Datum: 2011. July 17. 13:28:15
A magyarok államát nem Szent István alapította, õ „csak” keresztény szellemben újraalkotta, mert magyar állam létezett már Álmos fejedelem idején, sõt elõtte is: mi vagyunk az egyetlen nép, amely steppei típusú szervezettségét nyugat-európai jellegû berendezkedéssel váltotta fel. 895-ben a honfoglalás annyit tett, a magyar állam „áttelepült” a Kárpát-medencébe. A Sanoma Media kiadó Best of 1990-2009. emlékkönyvének aktuális számából merítettünk.
Teljes hir
A magyarok államát nem Szent István alapította, õ „csak” keresztény szellemben újraalkotta, mert magyar állam létezett már Álmos fejedelem idején, sõt elõtte is: mi vagyunk az egyetlen nép, amely steppei típusú szervezettségét nyugat-európai jellegû berendezkedéssel váltotta fel. 895-ben a honfoglalás annyit tett, a magyar állam „áttelepült” a Kárpát-medencébe. A Sanoma Media kiadó Best of 1990-2009. emlékkönyvének aktuális számából merítettünk.
A magyar állam létrejöttét szinte már axiómaként kötjük az 1000. évhez és Szent István királyunk megkoronázásához. Miért? Miért vitatjuk el Álmos népétõl, hogy életét szervezetten, „állami keretek közt” élte akár a Kárpát-medencében, akár korábban Etelközben, Levédiában? A válasz az állam fogalmának számtalan definíciójában van: egyes kutatók még azt is vitatják, hogy a középkor, sõt az ókor folyamán egyáltalán beszélhetünk-e államról.
Ezzel szemben Szabados György történész úgy véli, minden okunk megvan arra, hogy a Magyar Nagyfejedelemséget már jóval a Kárpát-medencébe való bevonulás elõtt államnak nevezzük. Sõt, a honfoglalásra egyenesen úgy tekint, hogy nem a magyar nép és nem is a magyar nemzet, hanem a magyar állam költözött át az 1920-ig Magyar Királyságként ismert területre. Nézzük.
Az állam szó jóval késõbb keletkezett, mint az általa leírt fogalom, amelyre régebben más szavakat használtak az emberi kultúrák, de az teljesen normális nyelvi jelenség, ha egy új szóval egy korábbi fogalmat jelölünk. Mint ahogy például az ókoriak sem tekintették magukat ókorinak, és az Árpád-ház tagjai sem magukat nevezték el Árpád fejedelemrõl. Ez utóbbi csak a XVIII. században terjedt el „praktikus okokból”.
Kristó Gyula úgy véli, nincs világfelfogástól független, tértõl és idõtõl elvonatkoztatható, abszolút államhatalom, Paczolay Péter pedig úgy fogalmaz: az állam olyan történeti kategória, melynek leírni kívánt és remélt tárgya, az állam mint intézmény folyamatosan változik. Ennek alapján Álmos Magyar Nagyfejedelemsége, Szent István Magyar Királysága és a mai Magyar Köztársaság intézményrendszere nagyban eltér egymástól, mégis mindhárom képes volt/képes egy adott terület lakosai felett érvényesíteni akaratát, vagyis mindhárom állam. Nem ugyanolyan állam, de ugyanúgy állam – írja Szabados György.
Best of 2000.
2000-ben Magyarország az államalapítás millenniumát ünnepelte, Szent István megkoronázásának 1000. évét. Errõl és más érdekességekrõl, történelemrõl és bulvárról olvashat az 1993-as évbõl a Best Of 1990-2009. emlékkönyvsorozat aktuális számában. A Sanoma Budapest kiadó emlékkönyvét keresse az újságárusoknál. A sorozat egy-egy évet feldolgozó számai kéthetente, az adott év legnagyobb slágereit tartalmazó CD-melléklettel jelennek meg.
Az állam tehát nagyon tömören: egy meghatározott terület lakossága feletti tartós, intézményes és független fõhatalom. Ha a Magyar Nagyfejedelemségre ez állt, akkor bizony a magyarság már évszázadokkal Szent István elõtt „államot alkotott”. Sõt, itt lehet a legjobban lemérni, mennyire jogos egyáltalán a nomád(nak mondott) társadalmi alakulatok esetében államról beszélni.
Munkácsy Mihály: Honfoglalás. Forrás: wikipedia.hu
Munkácsy Mihály: Honfoglalás. Forrás: wikipedia.hu
A világtörténelemben ugyanis a magyarok alkották azt az egyetlen közösséget, amely ízig-vérig steppei típusú szervezettségét nyugat-európai jellegû berendezkedéssel váltotta fel. Szûk ugyanakkor a forrásanyag és a IX-X. századról csak idegen történetírók munkáira hagyatkozhatunk, ráadásul a XI. századtól meginduló hazai írásos emlékek is keresztény szellemiségben és latinul, vagyis egy külsõ eredetû szemléleti-nyelvi szûrõ közbeiktatásával készültek.
Kapcsolódó cikkek
*
11.05.22 Itt voltunk 895 elõtt is?
*
11.05.21 Hunok vagyunk, vagy magyarok?
VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár a X. században így írt a magyarokról: „A türköknek [a magyaroknak] ez a nyolc törzse nem hunyászkodik meg a maga fejedelmei elõtt, de megegyezésük van arra nézve, hogy a folyóknál, bármely részen üt ki a háború, teljes odaadással és buzgalommal együtt harcolnak. Elsõ fejük az Árpád-nemzetségbõl sorban következõ fejedelem, s van két másik is, a jila és a karcha, akik bírói tisztséget viselnek, de van fejedelme minden törzsnek is. Tudni való, hogy a jila és a karcha nem tulajdonnév, hanem méltóság... Tudni való, hogy Bulcsú, a karcha, Kalinak, a karchának a fia, és hogy a Kali tulajdonnév, a karcha meg méltóság, valamint a jila is, amely nagyobb a karchánál.”
Ebbõl a partikuláris érdekek felett érvényesülõ központi akarat, valamint az intézményes tisztségek megléte olvasható ki: a magyarság a X. század közepére viszonylag tartós intézményeket mutatott fel. Az egységes államirányítás másik ismérve a tudatos külpolitika, amely hol szövetségek megkötésében, hol államérdekû hadjáratokban nyilvánult meg (ez utóbbiakat szokás – tévesen – kalandozó hadjáratoknak minõsíteni).
kristó gyula a nomád államról
„Ha a türk nomádok elnek nevezték a magukén kívül a kínaiak berendezkedését, a kínaiak pedig kuonak a türk uralmi szervezetet, akkor ez azt jelenti, hogy kölcsönösen a legmagasabbra értékelték egymás uralmi viszonyait. A türkök szemében a saját legmagasabb berendezkedésük egyenértékû volt a kínai államéval, s a kínaiak is megadták az állam minõsítést a türk elnek. Szó sincs arról, hogy ebben a kínai és türk hatalmi szervezet azonos fejlettségi szintje, azonos felépítése és mûködése jutott volna felszínre… mindkét hatalmi berendezkedés elismerte a másikról, hogy az is uralmi rendszer. Ha ez állam, akkor állam. Más szavakkal kifejezve: Kína a letelepedett népek között érte el azt a társadalomszervezési csúcsot, amelyet a türk el a nomád népek között, azaz az állami rangot.”
Álmos nagyfejedelem (forrás: wikipedia.hu)
Álmos nagyfejedelem (forrás: wikipedia.hu)
Megtalálhatjuk az állam egy másik gyakori kritériumát, a külpolitikai szuverenitást a Szent Istvánnal kortárs Thietmar merseburgi püspök mûvében: „A császár kegyébõl és biztatására Henrik bajor herceg sógora, az országában püspöki székesegyházakat létesítõ Vajk koronát és áldást kapott.” Vagyis Vajk-István nagyfejedelem már javában szervezte egyházát, amikor III. Ottó ösztönzésére királyi koronát kapott és egyházi áldásban részesült. A császári függésbe került szláv és dán fejedelemségekkel – akik nem alapíthattak önálló egyházat – ellentétben a magyar „Vajknak” joga volt ahhoz, amit már folyamatosan tett, ezért e tekintetben is önálló uralkodóként mutatkozott – érvel az MTA-SZTE-MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos fõmunkatársa.
És mi a helyzet a honfoglalással? Korábban írtunk már arról, hogy a tudomány lassan meghaladja a „fejvesztett menekülés” elméletét, azaz hogy Álmos és Árpád a besenyõ támadások elõl húzódott volna nyugatra. Ezzel itt most nem foglalkozunk bõvebben, de Szabados György is egyetért abban, hogy a honfoglalás egy tudatos, jól elõkészített lépés volt õseink részérõl. A kérdést õ úgy teszi fel, hogy ki „foglalt hont” 895-ben?
A válasz nem lehet a magyar nép, sem a magyar nemzet, mivel a források szerint ekkor három, egymástól jól elkülöníthetõ területen éltek magyarok – a szavárd-magyarok Perzsia vidékén, a baskíriai magyarok Magna Hungariában (az õ leszármazottaikat találta meg Julianus barát a tatárjárás elõtti években) és Álmos magyarjai Etelközben. Ezért Szabados szerint – bármilyen furcsán is hangozzék – a Kárpát-medencébe költözés a magyar állam bejövetele volt. Természetesen ez egyben az Álmos alapította magyar nomádállam szállásváltása, vagyis az egyik magyar etnikai egység szállásváltása volt – teszi hozzá.
forrás
Cikkünk forrásaként Szabados György történész, MTA-SZTE-MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos fõmunkatársának publikációit használtuk fel.
Link