"Kína Lengyelország helyett Magyarországot választotta stratégiai partnerének"
Irta: Olvaso - Datum: 2011. July 17. 13:29:50
Egy 50 kilométeres autópálya-szakasz építésének kudarca miatt kútba esett a lengyel-kínai stratégiai partnerség terve, s Magyarország szíves-örömest a lengyelek helyébe ugrott - írta hétvégi mellékletében, a PlusMinusban a Rzeczpospolita címû lengyel napilap.
Teljes hir
Egy 50 kilométeres autópálya-szakasz építésének kudarca miatt kútba esett a lengyel-kínai stratégiai partnerség terve, s Magyarország szíves-örömest a lengyelek helyébe ugrott - írta hétvégi mellékletében, a PlusMinusban a Rzeczpospolita címû lengyel napilap.
A cikk szerzõje, Radoslaw Pyffel, a Kelet-Ázsiával foglalkozó vezetõ lengyel agytröszt, a Lengyelország-Ázsia Tanulmányok Központjának elnöke emlékeztetett: egy hónapja a lengyel kormány felmondta a szerzõdést az A2-es autópálya két, összesen 50 kilométeres szakaszát építõ kínai COVEC céggel, mert az a megszabott határidõre nem adott biztosítékot a beruházás további finanszírozására, és nem készített ütemtervet fizetési kötelezettségeinek teljesítésérõl.
A kínai cég a 2012-es lengyel-ukrán rendezésû labdarúgó Európa-bajnokságra épülõ autópálya Varsó és Lódz közötti részének két szakaszát építette, de a munkálatok leálltak, mert az alvállalkozók nem kapták meg járandóságukat. A Tusk-kormány azért bízta kínai cégre az útépítést - az Európai Unióban elsõ ízben - mert az dömpingárat ígért.
A lengyel Kína-szakértõ cikkében azt sugallja, hogy - a kínaiak minden felelõssége ellenére - a lengyel kormány súlyos hibát követett el. A COVEC szoros kapcsolatban áll a kínai állammal, és az összes kontinensen vannak befektetései. Az A2-es autópálya kínai szakaszának botránya de facto az együttmûködésre szóló kínai meghívás semmibe vételét jelenti.
A válasz nem maradt el: a kínaiak felfüggesztették a Stalowa Wola-i Acélmûben tervezett befektetésüket, majd Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök júniusi kijevi látogatásakor váratlanul Ukrajnát a stratégiai partner rangjára emelte, és 3,5 milliárd dolláros beruházást jelentett be az ukrán energiaágazatban és mezõgazdaságban.
A szerzõ hosszan sorolta a Lengyelország felé az elmúlt években tett kínai gesztusokat, a pekingi olimpiától a sanghaji Expóig, ahol Lengyelország az európai övezet közepén kapott helyet, Németország és Spanyolország között, messze a magyar és cseh pavilon elõtt, amelyek a világkiállítás peremén helyezkedtek el.
Varsó azonban ezeket a jeleket nem vette észre, vagy nem értette meg. A záróünnepségen, amelyet félmilliárd nézõ követett, az ENSZ-fõtitkár, Ven Csia-pao kínai miniszterelnök és Orbán Viktor mellett Grzegorz Schetyna, a szejm elnöke beszélt, Sem a lengyel elnök, sem a miniszterelnök nem utazott el Pekingbe.
Nem hivatalos értesülések szerint a kínaiak arra a következtetésre jutottak, hogy jobb, ha otthagyják Lengyelországot - írta a lap. Annál is inkább, mert a varsói stratégia a rövid távú együttmûködésen alapul, a kínaiakban csupán olcsó kivitelezõket lát, nem célja a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése, amelyeknek az A2 csak elõjátéka lett volna.
Mindezen a legtöbbet Orbán Viktor nyert - írta a lap. Látván, hogy Lengyelországot nem érdekli a stratégiai partnerség Kínával, felismerte, hogy nem adódik még egy ilyen esélye. Ven Csia-pao a COVEC-szerzõdés felmondása után azonnal magyarországi látogatást javasolt.
Orbán csak erre várt. Megmutatta, hogy van víziója, és ez nagyon fontos számára. A magas rangú vendéget üdvözölve arról beszélt, hogy Kína jelentõségének növekedése és azok a változások, amelyekkel ez a világgazdaságban együtt jár, nem átmenetiek, hanem tartósak. Ezért Pekinggel hosszú távú stratégiai partnerségre számít, hosszabbra, mint amennyit õ várhatóan a hatalomban tölt.
Orbánnak nemcsak bátor és hosszú távú víziója van, de ezt profi módon meg is tudja valósítani - írta a Rzeczpospolita. Mindamellett, hogy Lengyelország Magyarországon a legutóbbi idõkig stratégiai partnernek számított, Orbán már tavaly kinevezett egy, a kínai kapcsolatokkal foglalkozó kormánymegbízottat.
Nem engedte, hogy a dalai láma hívei Ven Csia-pao látogatása ellen tüntessenek, viszont lehetõvé tette, hogy a Budapesten élõ kínaiak nemzeti színekbe öltözve üdvözöljék a kínai miniszterelnök konvoját a magyar fõváros utcáin.
Orbán egymilliárd dolláros külön hitelt kapott magyar beruházásokra Kínában, továbbá kínai ígéretet a kereskedelmi forgalom megduplázására 2015-ig és magyar államkötvények pekingi vásárlására.
Emellett a látogatás idején 12 kétoldalú megállapodást írtak alá, egyebek között a magyar vasúthálózat korszerûsítésérõl és egy különleges kínai-közép-európai kereskedelmi és logisztikai övezet létrehozásáról, valamint arról, hogy Magyarországon lesz két nagy kínai konszern, a Huavei és a Sencsen Tanyi Technology Co. európai központja.
A lengyel Kína-szakértõ emlékeztet, hogy miközben "Orbán a Pekinggel való együttmûködés körül sürgölõdött", a varsói kormány a Merkel-kabinettel tartott együttes varsói kormányülésen nyilvánította ki, hogy Lengyelország legbiztosabb, stratégiai partnere Németország.
A cikk szerint - bár a magyar kormány döntésének vannak kockázatai és egyelõre nem látható következményei -, nem kétséges, hogy a varsói és a budapesti kormány közül melyiké volt a jobb választás. Mert nincs kétség, hogy itt nemcsak egy 50 kilométeres autópálya-szakaszról, hanem jóval többrõl volt szó - fejezõdik be a Rzeczpospolita címû lengyel napilap írása.
Link