Posta Imre weboldala

Kitartás!
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 01. 09:15:47

Teljes hir

Érzitek, hogy megváltozott az idõ? Nem csak annak járása, hanem annak múlása, telése, várása is? Minden összeszûkülni, szûkölni és egyre gyorsabbnak láttatik. Ránk szálltak, jobban, mint korábban és érezhetõbben, mint eddig, de amatõr szinten. A honlap domainjét töröltették, de közben nem csak az én, hanem a párom telefonját is elég direkt módon blokkolták a bejövõ hívások elõl, szelektív módon. Licát is követték, a motorjára jeladót tettek, amitõl a Margit-hídon egy jól irányzott Duna-dobás segítségével megszabadult, majd a két rá akasztott piócát a csõbe húzta. A két szerencsétlen, mikor már menekülni nem tudtak, mert az ajtó becsukódott mögöttük, irányított kérdésekre elköhögte, hogy az IKR szétrablásának és a MAL ztr. államosításának, majd újra-privatizálásának szándéka felõli tudásvágy hajtotta õket Pintéri biztatásra arra, hogy kövessék és kifitessék, kik lehetnek a kontaktjai és honnan tudja, amit tud. Nos, az IKR szétrablásának „kulcsszereplõje” Saxon nem kicsit járt jól eddig sem, a MAL –os ügyletben pedig legalább annyira benne van Orbán, mint amennyire az ál-Pinyóm, akik természetesen az IKR –ügyletben szintén érdekeltek. A „Posta Imre” témát elég rövidre zárták, mert Lica újra csak megerõsíteni tudta, hogy NINCS TITOK, s ha valamit tudni akarnak, akkor olvassanak, kérdezzenek!

Szerintem ettõl függetlenül sem tudnak mást tenni, csak kinyitnia pofonos ládikót, mert már mindenhol lebuktak, ahol még marad némi reményük. Az oldal helyreállításban Gerrynek kell köszönetet mondani, s az, hogy még mindig itt lebzsel a sok nbh-„jóbbikos” ilyen-olyan Mikka Makka annyit jelent, hogy nagyon fáj nekik az Igazság.

Ami engem illet. Nos egy ideje már meghaladottnak érzékelem ezt a szintet és ezt a formát, ami eddig hatékonyan építette a valódi nemzettudatot és rombolta a látszat-nemzeti badarságokat. Felül kell ezen tudni emelkedni és érzem, hogy a szellemi harc utána a fizikai megmérettetés jön. Annál is inkább, mert már a köznapi rendõrök beszélik, hogy õszre Olsteinék valahogy ki akarják csikarni a rendkívüli állapotok bevezetését és ezzel együtt a már itt lévõ CAHAL-os zsidajok szerepét is biztosítani akarják. Abban nem vagyok biztos, hogy a COMBAT kft-nek ment-e ki az a 20 ezres TEK-es uniformis megrendelés, amit le kell szállítaniuk, de beszélik, hogy az Õrezred és a Készenléti Rendõrség (REBISZ) szétverése folyamatban va, a TEK meg átmegy teljesen „magánhadseregbe” és ehhez mérten akarnak pár tízezer héber „rendfenntartót” még nyilvánvalóvá tenni. A parancsnokoknak még nem árt ha beszélnek magyarul, de a beóknak már nem kötelezõ, azoknak az ivrit is megteszi. Szima Judit is elismerte már, hogy kb. ez a helyzet, s úgy tudom, hogy õ nagyjából 3000 használható rendõrrel számít egy polgárháborús helyzetben, amit a zsidók ellen, a magyar polgári-civil lakosság védelme érdekében a TMRSZ részérõl biztosítani lehet. Szerintem ez nem kicsit barokkos túlzás, mivel a TMRSZ „vezérkarát” továbbra is a Bárány-Baracz (BAR-BÁR) párosítás fémjelzi, ezért az arány sokkal inkább olyan 30 fõs lehet. Meg kell hagyni, a mossad remek munkát végzett a magyar rendõrök között is, és a sötétséget ott csak ritkán töri meg némi kis félhomály. Mivel már augusztus havában számítani lehet valamilyen precedensre, a „magyar” 9/11-tõl kezdve bármi másra, amelyre azt mondhatja a zsidó, hogy indokolt a nem is létezõ honvédségünk és a karhatalom bevetése, ezért nem árt mindenkinek átlendülnie a palánkon. van még néhány paraméter, amit kár lenne most elmondani még, de egy bizonyosnak látszik: a háború elkezdõdött és ugyan nálunk még „csak” családokat irtatnak ki és másról sem hallani, csak gyilkolásról, balesetrõl, katasztrófáról, rendõrségi bûnözésrõl és egyre több fejbelövésrõl, tekintsük mindezt a vakok lármának.

Pár napja ugyan lemondott a ciprusi kormány a korábbi robbantásokra hivatkozva, aztán a törtök katonai felsõvezetés, majd felrobbant egy iráni gázvezeték, majd egy szír és egy egyiptomi is, miközben Szíriában éppen most kezdõdött beerõsödni a katonai offenzíva és hullanak a civilek, mint a legyek, s a koszovói vezetés is krízistanácskozást ül, miközben a lengyel hadügyek minisztere meg lemond, ám mindez csak a békés megoldás felé vezetõ út. Apróbb lépésekkel lehet elkerülni a nagyobb katasztrófát, bár önmagában egy-egy ilyen kisebb purparlé eredménye is égzengéssel egyenértékû. A tét még mindig a III. VH fegyverekkel történõ megvívása, s ha jól apellálok, azt mindenképpen meg is kell vívni, max. a repertoárból kell, hogy kikerüljenek a tömegpusztítók, s marad a jól bevált „hagyományos” robbanótöltetes, ötletes kézitusa. Nos, a helyzet a következõ lehet éppen most! Vagy „diplomatikusan” eljátszadoznak még egymással egy darabig és „húzd meg, ereszd meg” alapon lassan szorítják ki egymást az érdekelt felek az érdekelt területekrõl, vagy beköszönt a fegyverek kora. Ne feledjük, hogy a VH-k elõtt ugyanilyen sertepertélés lehetett, egyezkedésekkel, melyeket aztán alig tartott be valaki. Most kicsit nagyobbnak látszik a tét, mert úgy nagyjából MINDEN! Ami a „magyar” helyzetet illeti, az is egy elég paradoxon-gyanús állapot. Vagy még húzzák-húzzuk és lassan lesznek elvágva a zsidajok az utánpótlásaiktól, de közben sok magyar erre a kivéreztetésre rámegy, vagy gyorsan kitör a háború az ellenséggel „szemben”. Egy biztos, hogy semmilyen szerzõdést, amelyet a héberek aláírtak, nem szabad komolyan venni, azt csak idõnyerésnek és a háborúra való felkészülés technikai olvasatának szabad tekinteni. Úgy tûnik, a fegyveresek már elkezdték a melegítést és a csapásmérõ eszközök pozícióban vannak, így a diplomácia még „mókázhat” kicsit, de ha semmi nem jön össze, akkor jöhet a „tûzvihar”, s ha minden összejön, akkor is, csak kisebb mértékben.