Egyre több régészeti "kurriózum" egyre régebbrõl
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 02. 09:49:06
Közelítenek ahhoz a történethez, hogy nem a zsidó elképzelés és idõszámítás szerint, a bibliai oktalanságok mentén zajlott az az emberi történelem!
Meghökkentõ barlangrajzot találtak Walesben
Nagy-Britannia talán legõsibb kõbe vésett rajzát fedezte fel egy régész a dél-walesi Gower-félsziget egyik barlangjában. Az elmosódott ábrán egy lándzsával megsebesített rénszarvas látható.
Teljes hir
Közelítenek ahhoz a történethez, hogy nem a zsidó elképzelés és idõszámítás szerint, a bibliai oktalanságok mentén zajlott az az emberi történelem!
Meghökkentõ barlangrajzot találtak Walesben
Nagy-Britannia talán legõsibb kõbe vésett rajzát fedezte fel egy régész a dél-walesi Gower-félsziget egyik barlangjában. Az elmosódott ábrán egy lándzsával megsebesített rénszarvas látható.
A karcolatot valószínûleg egy jégkorszaki vadászó-gyûjtögetõ népcsoport tagja készítette több mint 14 ezer évvel ezelõtt. George Nash, a Bristoli Egyetem vendégelõadója tavaly szeptemberben bukkant rá a különleges leletre.
"Már mintegy húsz éve járok ide a diákjaimmal és mindig arról mesélek nekik, hogy milyen dolgok történhettek itt hajdanán. Legutóbb, amikor mindenki visszament az autókhoz és a buszhoz, úgy döntöttem, hogy teszek egy kis felfedezõutat a barlangban, amire eddig nem volt lehetõségem" - idézte a régészt a BBC brit közszolgálati médium internetes oldala . "Néhány percen belül már egy különös, szûk mélyedés belsejét súroltam és hamarosan kirajzolódott elõttem egy halvány kép. Alig hittem a szememnek" - mondta Nash. A szakember szerint bár a rénszarvas ábra stílusával megegyezõ észak-amerikai barlangrajzok 4-5 ezer évvel késõbbrõl származnak, a barlangban talált kõszerszámok segítenek az ábra pontos kormeghatározásában.
"Az 1950-es években a Cambridge-i Egyetem végzett itt ásatást, és mintegy 300-400 olyan kõszerszámot találtak, amelyek 12-14 ezer évvel ezelõttrõl származnak" - mondta a szakember. "Jól tudjuk, hogy noha csak idõszakosan, de halászó-vadászó gyûjtögetõk vándoroltak ezen a területen és 30 ezer évvel ezelõtt ide temették el a halottaikat, valamint ehhez hasonló mûvészi alkotásokkal hagyták hátra a kézjegyüket a 30-40 ezer évvel ezelõtti idõkben.
Az ábrát jelenleg a Walesi Nemzeti Múzeum és a walesi kormányzat mûemlékvédelmi ügynökségének szakemberei vizsgálják. A lelet pontos helyszínét a jövõben hozzák nyilvánosságra.
Link
Az olmék civilizáció rejtélyes eredetû óriásszobrait állítja ki a mexikóvárosi híres antropológiai múzeum.
Az Olmékok világának kolosszális alkotásai címû tárlaton felsorakoztatott darabok kora akár négyezer év is lehet, a több mint száz munka - közte egy négytonnás fejet formázó szobor is - október végéig látható.
"A szobrok nagy része bazaltból és andezitbõl készült. Vagyis olyan kõzetekbõl, amelyek a Mexikói-öböl vidékén egyáltalán nem találhatók meg" - mondta Erika Gomez, a mexikói nemzeti antropológiai és történeti intézet (INAH) képviselõje. Az, hogy az olmékok miként jutottak ezekhez az alapanyagokhoz, rejtély, amit még meg kell fejteni - folytatta.
Az olmék civilizáció Mezoamerika kronológiája szerint a preklasszikus korban, Kr. e. 1200 és 400 között élte virágkorát. Az olmékoknak tulajdonítják a mexikói piramisokat, civilizációjuk két mai mexikói szövetségi állam, Veracruz és Tabasco területét foglalta el a Mexikói-öböl vidékén.
Forrás: Link
Õskori vésett kövek sokaságát fedezték fel Szardínia szigetén
Õskori vésett kövek, menhirek sokaságát fedezték fel egy falba beépítve Szardínia szigetén.
A menhirek (a kelta magányos kõ kifejezésbõl) függõlegesen felállított kövek, amelyeknek vélhetõen szimbolikus jelentõsége lehetett, más szakértõk szerint határjelzõ kövek voltak, esetleg csillagászati megfigyelésekre szolgáltak.
A bronzkorból származó szardíniai menhirek korát ötezer évesre becsülik a szakértõk. A legnagyobb kõ 120 centiméter magas, de a háromszáz menhir többségét összetörték, amikor hetven éve megépítették a falat - olvasható a Stone Pages régészeti hírportálon.
A kövek jelentõs része stilizált emberalakot formáz, a szakértõk szerint egy prehistorikus szentélybõl származhatnak.
"A Kr.e. 3. évezredben Európa szerte megjelentek az antropomorf (ember alakú) kövek. Szardínia szigetén is sok helyütt megtalálhatók az ilyen menhirek" - hangsúlyozta Mauro Perra, a Villanovaforrui Múzeum régésze.
A most feltárt kõ némelyikének vésete tõrt ábrázol, az ábra az Alpokban lévõ menhirekre jellemzõ.
"Ez azt jelenti, hogy a történelem elõtti idõkben Szardínia nem egy aprócska, a világtól elzárt sziget volt, hanem részese a kontinens +kulturális+ áramlatainak" - vélekedett Mauro Perra.
Forrás: Link