A hitelfelvevõ egyszerû bejelentése alapján is semmissé nyilvánítható a szerzõdés
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 10. 10:43:36
A devizahitelesek a banknál tett egyszerû bejelentéssel is kezdeményezhetik hitelszerzõdéseik semmissé nyilvánítását, a törvény szerint ugyanis a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség – jelentette be a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala Makkos Albert hétfõn nyilvánosságra hozott jogi megoldására hivatkozva.
Teljes hir
A devizahitelesek a banknál tett egyszerû bejelentéssel is kezdeményezhetik hitelszerzõdéseik semmissé nyilvánítását, a törvény szerint ugyanis a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség – jelentette be a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala Makkos Albert hétfõn nyilvánosságra hozott jogi megoldására hivatkozva.
A devizaalapú hitelszerzõdések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását. A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint pedig nem kell eljárást kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendõ, ha a hitelfelvevõ bejelenti a banknak a semmisséget. Ezzel a nyilatkozattal új helyzet áll elõ: a hitelfelvevõ a szerzõdés deviza jellegét a maga részérõl semmissé nyilvánítja, és forint alapon létrejött szerzõdésnek tekinti. Ettõl fogva a banknak kell eldöntenie, hogy bírósági keresetet indít-e, vagy sem. Tehát az eljárási rend megfordul. Az eljárás hatására a szerzõdés úgy tekinthetõ, mintha a felek eredetileg forintszerzõdést kötöttek volna, a hitelfelvevõt pedig a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztõ részlet, azaz a per alatt nem mehet tönkre a bankok által rá hárított folyamatosan és gyorsan növekvõ többletterhek miatt. A Szociális Kerekasztal ez utóbbi különösen fontosnak tartja az emberek érdekében, tekintettel a mind többek számára teljesíthetetlen és elviselhetetlen törlesztõ részletek miatt.
Makkos Albert hozzáfûzi: Ha a bank, vagy a bíróság nem fogadná el a semmisség megállapításának az említett törvény szó szerinti értelmezésévre épülõ módját és tényét, akkor megkérdõjelezõdik az Alkotmány 2. §-ban foglalt jogállamiság elve.
A Szociális Kerekasztal az új jogi megoldásnál arra törekedett, hogy a devizahiteleseknek a peres eljárás alatt ne kelljen fizetniük az egyre emelkedõ törlesztõ részleteket, mert mire a pert megnyerhetik, a bank felmondhatja a szerzõdést fizetési elmaradás címen. Továbbá, a hitelesek ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják fedezni a jogi eljárás költségét. Végül azt is figyelembe vették, hogy a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevõk érdekét szolgálja, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen. (Ez a megoldás ugyanis reális nyereséget biztosít a banknak, ugyanakkor nem teszi lehetõvé jogtalan extraprofit realizálását.)
Makkos nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a hitelfelvevõ csak ügyvédi közremûködéssel indítson eljárást, és célszerû olyan ügyvédet választani, aki a per képviselete érdekében kész elsajátítani a pénzügyi ismereteket.
A semmisséget konkrét és részletekbe menõ érvekkel alátámasztó megoldási anyag utal a Ptk.4.§-ra, amely elõírja, hogy a felek „a jóhiszemûség és tisztesség követelményének megfelelõen” kötelesek eljárni. Megállapítja, hogy a bank részérõl nyomokban sem volt meg sem az egyik, sem a másik. A Ptk. 205.§ (3) bekezdése szerint „figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerzõdéskötést megelõzõen is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendõ szerzõdést érintõ minden lényeges körülményrõl.” A bank nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeirõl sorozatosan nem tájékoztatta az ügyfelet. A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerzõdés semmis – állítja az új jogi megközelítés szerzõje.
A devizahitel szerzõdés egyszerû bejelentés alapján történõ semmissé nyilvánításáról készült alapos jogi megoldást a Szociális Kerekasztal szabad felhasználásra a Hitelkárosultak rendelkezésére bocsájtotta az mszfszk.hu és a hitelkarosultakert.hu portálon.+++
Kiadta: MSZF SZK
www.mszfszk.hu
www.hitelrakosultakert.hu