"Az amerikaiaknak órája van, a táliboknak meg ideje"
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 14. 06:40:57
(Nekünk meg sok zsidónk és cigányunk és legalább annyi "ostoba" magyarunk!)
Afganisztában a hagyományos csapatok kivonásával egyre több feladat hárul a különleges alakulatokra. Miközben tovább folyik a terrorizmus elleni harc, elõ kell készíteniük az afgán nemzeti erõket és a lakosságot a hatalomátadásra, ami sok idõt, energiát és emberéketet követel. Ezzel párhuzamosan a Pentagonban feldúzzadt az amerikai különleges alakulatok száma és költségvetése is.
Teljes hir
(Nekünk meg sok zsidónk és cigányunk és legalább annyi "ostoba" magyarunk!)
Afganisztában a hagyományos csapatok kivonásával egyre több feladat hárul a különleges alakulatokra. Miközben tovább folyik a terrorizmus elleni harc, elõ kell készíteniük az afgán nemzeti erõket és a lakosságot a hatalomátadásra, ami sok idõt, energiát és emberéketet követel. Ezzel párhuzamosan a Pentagonban feldúzzadt az amerikai különleges alakulatok száma és költségvetése is.
38 ember vesztette életét múlt szombatra virradóan a kelet- afganisztáni Tangi-völgyben, amikor lezuhant egy Chinook típusú amerikai helikopter. A szállító helikoptert valószínûsíthetõleg a tálibok lõtték le. A 38 katona közül – ami rég nem látott veszteség a NATO-nak – hét az Oszama Bin Ladent is likvidáló amerikai haditengerészet SEAL-kommandósai közé tartozott. Az eset két tényre világít rá: az ISAF erõk által ellenõrzött központi területeken túl, különösen keleten és délen továbbra is nagyon instabil a biztonság; ezzel párhuzamosan a térségben egyre nagyobb arányban vannak jelen a különleges mûveleti erõk.
Katonai helikopter a Tangi-Völgyben (Forrás:army.mil)
Tipikusan ilyen térség a Kabultól mintegy 100 km-re lévõ Wardak tartománybeli Tangi-völgy. A nehezen megközelíthetõ meredek hegyoldalakkal és sûrû növényzettel borított vidék, amit a régió éléskamrájának is neveznek hagyományosan a Talibán – de nem az al-Kaida és más nemzetközi terrorista csoportok – által ural terület. 2009-ben helyezték ki ide az amerikai hadsereg 10. hegyi alakulatát. Az arra vezetõ egyetlen út hamarosan az „IED út” nevet kapta az út mentén nagy számban elhelyezett un. „improvizált robbanó eszközök”miatt. NATO katonák szerint a felkelõk gyakran az úttal párhuzamos folyón át vezetik a robbanószerkezet huzalát, és a hegyekbõl aktivizálják a bombát. A felkelõk szigorúan megbüntetik a helyi lakosságot is, ha együttmûködnek az ISAF/NATO erõkkel. Az 1980-as években a szovjet hadseregnek soha nem sikerült pacifikálni a régiót, és konvojaik gyakran estek rajtaütések áldozatául. Az amerikai hadsereg 2011-ben adta át a völgyben a katonai állásokat az afgán nemzeti haderõnek.
Kattintson és nézegessen képeket is!
Az amerikaiak most olyan területekre térnek vissza – különösen Kelet-Afganisztánban – amiket korábban túl veszélyesnek vagy túl távolinak ítéltek, és ahova idõ közben a tálibok és más felkelõk szivárogtak vissza. A mûveletek számának növekedtével nõ az amerikai áldozatok és a különleges alakulatok száma is. Adam Eric T. Olson az Amerikai Különleges Mûveleti Parancsnokság leköszönõ parancsnoka szerint csak 2010-ben 3 000 és 4 000 közötti mûveletet hajtottak végre. Már napi rutinként teljesítik a feladatukat: ugrásra készen állnak, hogy bármikor be tudjanak avatkozni, ha rosszul alakulnak a dolgok. A múlt szombaton is ez történt, amikor az amerikai Army Rangers bajba jutott misszióján akartak segíteni.
Különleges mûveleti erõk
A legtöbb ország már hosszú ideje, akár több évszázada is rendelkezik olyan katonai és/vagy rendvédelmi egységek, melyek feladata, felvenni a harcot az olyan biztonsági kihívásokkal, amelyekkel a hagyományos erõk nem képesek eredményesen megküzdeni. A különleges egységeket speciális módszerrel választják ki, majd speciális kiképzésben részesülnek és a legmodernebb fegyverzettel szerelik fel õket. Tevékenységük ritkán kap publicitást, õk az ún. „csendes profik”. Ezek a tevékenységek a katonai mûveletek minden fajtájánál alkalmazhatóak: békében, válság és konfliktus esetén, a hagyományos erõk mûveletitõl függetlenül vagy azzal összehangolva katonai, politikai, gazdasági és lélektani célok elérése érdekében. Mûveleteik alapvetõen három nagy kategóriába sorolhatóak: különleges felderítés és megfigyelés; közvetlen akciók; katonai segítségnyújtás. Mindezen tulajdonságok alapján a különleges egységek a legalkalmasabbak a terrorizmus elleni mûveletekre, és a felkelõk által alkalmazott gerilla hadviselés elleni harcra.
Különösen sok teher hárul a különleges alakulatokra most Afganisztánban, miután megindult a hagyományos haderõk kivonása az országból. A 2012 végéig kivonandó 33 000 katonából egy sem a különleges erõkbõl kerül ki. Az amerikai Különleges Mûveleti Parancsnokság – ami magába foglalja mind a négy haderõnemet – 60 000 fõre duzzadt. 10 milliárd dolláros költségvetéssel mûködik. Ez körülbelül a Kanadai Védelmi Erõ összköltségvetésének felel meg. Az állomány 30 százaléka fõiskolai diplomával rendelkezik, átlag életkoruk 30 év, így sokkal több tapasztalattal rendelkeznek, mint a hagyományos haderõ tagjai. 60 százalékuk 9/11 után jelentkezett, és lehetõség szerint átlag 20 évet töltenek a hadseregben.
U.S. Navy SEALS
Ez az egység fogta el Oszama bin Ladent, de a mostani balesetben meghalt kommandósok nem ugyanazok a katonák voltak. Az amerikai haditengerészet SEAL (sea, air, land) egységeinek története a második világháborúig nyúlik vissza. A japán támadás ébresztette rá az amerikai hadvezetést, hogy szükségük van egy olyan gyors, intelligens és szívós katonákra, akik képesek hatékony tengeri felderítést végezni. A katonát rendkívüli állóképességgel rendelkeznek. Részt vettek a koreai háborúban és õk képezték ki a dél-vietnámi különleges alakulatokat is. Bár általános elismerésnek örvendenek, nevükön több folt is esett a CIA-val való együttmûködés miatt. A csoport történetének legnagyobb bevetése Irakban volt. Fõként a déli olajvezetékeket és a part közeli olaj és gáz terminálokat biztosították, illetve terrorista vezetõket fogtak el.
Miután afganisztáni tevékenységük többször került a kritikák kereszttüzébe a civil áldozatok száma miatt, bizonyos egységek tevékenységét korlátozták. Az amerikai hadügyminiszter David Patareus korábban az ISAF fõparancsnokaként a hatékonyság érdekében Helmand és Kandahar tartományokban kiterjesztette a különleges erõk bevetését.
Jelenleg a különleges erõk továbbra is részt vesznek a terrorizmus elleni mûveletekben, a helyi lakosság biztonságos visszatérését szolgáló tevékenységben, illetve az afgán rendõrség kiképzésében. Ez utóbbiak nagyon idõigényes feladatok. A helyi lakosok ugyan ritkán nyíltan ellenségesek az idegen katonákkal szemben, de tudják, hogy õk hamarosan elmennek, és a hátrahagyott Afgán Nemzeti Hadsereg és Afgán Nemzeti Rendõrség egyedül nem képes a felkelõkkel harcolni.
Link