Putyin "hülyéi" és a Fidesz
Irta: Olvaso - Datum: 2010. September 14. 10:58:29
De szeretnék összemosni ezt a liberális Soros-kreatúrát Putyinnal! Szánalmas.
A 2. Orbán-kormány irányítani képzeli a demokráciát. Lehetséges-e, s ha igen, jó lenne-e? Valóban annyira hatékonyak az illiberális rendszerek? Rendszerszerû-e a „hülyeség”, van-e ellene védelem? Sárkány ellen sárkányfû?
Szerényen csordogál egy egyébként fontos, nagyobb figyelmet érdemlõ vita az Élet és Irodalom szerkesztõsége jóvoltából arról, hogy vajon a Fidesz valóban szétveri-e a jogállami kereteket, és ezzel felszámolja-e a harmadik magyar köztársaságot. Nem szándékolt hozzászólásként olvashatjuk Szilágyi Ákos cikkét a 2000 nyári számában, amelynek rövidebb változatát néhány hete hozta a Magyar Narancs.
Teljes hir
De szeretnék összemosni ezt a liberális Soros-kreatúrát Putyinnal! Szánalmas.
A 2. Orbán-kormány irányítani képzeli a demokráciát. Lehetséges-e, s ha igen, jó lenne-e? Valóban annyira hatékonyak az illiberális rendszerek? Rendszerszerû-e a „hülyeség”, van-e ellene védelem? Sárkány ellen sárkányfû?
Szerényen csordogál egy egyébként fontos, nagyobb figyelmet érdemlõ vita az Élet és Irodalom szerkesztõsége jóvoltából arról, hogy vajon a Fidesz valóban szétveri-e a jogállami kereteket, és ezzel felszámolja-e a harmadik magyar köztársaságot. Nem szándékolt hozzászólásként olvashatjuk Szilágyi Ákos cikkét a 2000 nyári számában, amelynek rövidebb változatát néhány hete hozta a Magyar Narancs.
A kiváló russzista sorra veszi, mi tette lehetõvé a putyini „irányított demokrácia” kialakítását, milyen stációi voltak a folyamatnak, és hogyan is néz ki mûködés közben maga az új szisztéma. Szilágyi írása akkor született, amikor az új magyar kormány még csak néhány hete regnált, de már túlestünk a Nemzeti Együttmûködés Nyilatkozatán (nenyi), a fülkés forradalmárok ideológiai–politikai alapvetésén. Szerzõnknek kétsége sincs afelõl, hogy az oroszországihoz sok tekintetben hasonló rendszer kialakításán munkálkodik az új magyar kormány, de írása elsõsorban a már keleten megvalósult rend jellemzõit veszi sorra, és a nálunk formálódóra csak utal, az összehasonlítással csínján bánik. Okkal–joggal volt visszafogott, és nevezte a politikai centrumot „mérsékelten populistának”, hiszen júniusban még sokkal kevesebbet tudhattunk, mint most.
Ám az Orbán Viktor vezette új hatalom azóta is „elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül” menetel „forradalmi” céljai megvalósítása felé. Bõ 100 nap alatt a mennyiség átváltott minõségbe, a vektorok egy irányba mutatnak. Éppúgy, ahogyan a képviselõk a nenyi-ben ünnepélyesen, közérthetõen és vészjóslóan fogadalmat tettek rá: „A magyar nemzet e történelmi tettével [az április választással – Z. Zs.] arra kötelezte a megalakuló Országgyûlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a nemzeti együttmûködés rendszerét.”
Vlagyimir Putyin - Fotó: MTI/EPA
Egy politikai rendszer valódi jellegét értelemszerûen nem az uralmon lévõk önképe vagy a köznek szánt szavai adják meg, sokkal inkább a tetteik. Vannak õszintébb és kevésbé õszintébb hatalmak. Augustus principátusa színleg a köztársaság értékeinek a védelmére jött létre, ahogy kezdetben Napóleon is errõl szónokolt. Rákosi eleinte a demokráciát féltette – szavakban; ám diktatúrát épített – tettleg. Putyin hozzájuk képest õszintébb volt, soha nem titkolta törekvését a demokrácia államosítására és egyeduralmi ambícióit.
Orbán Viktor óvatosabb, a „jogállamiság helyreállításáról” beszél, miközben ennek az ellenkezõjén buzgolkodik. Elég tapasztalt politikus ahhoz, hogy tudja, a látszat a politikában sokszor fontosabb, mint a valóság. Az oligarchák megrendszabályozásával büszkélkedik, s közben egy társaságban mutatkozik Csányi Sándorral, Demján Sándorral és Széles Gáborral, valamint kormányának tagjai között találhatók olyan nagyvállalkozók, mint Fellegi Tamás, Martonyi János, Pintér Sándor. Ha a nemzetközi szervezetek nem lépnek közbe, felmentést ad a bankadó alól Járai Zsigmond biztosítójának. Hatalma kiteljesítését és korlátlanságát a magyar miniszterelnök a nép egységes akaratával azonosítja, s történelmi szükségszerûségnek tekinti. Igaz, ami igaz, a nép egyelõre tényleg nem berzenkedik ellene, sõt.
Forrás: Link