A honvédségünk operetthadsereg vagy ütõképes csapat?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 15. 07:12:11
(Minél több zsidót (inkalost, cahalost) szereljetek fel "önként"! Na õk, a "magyar" honvesztés gerince. Az MH vezérkarát egyszerûen "likvidálni" kell! mindezt a MH valódi funkcióinak végrehajtása érdekében!)
Nyolcezer fõre emelnék az önkéntes tartalékosok számát
Húsba vágó elvonások érték az idén a honvédséget. Korábban soha nem fordult elõ, hogy a nemzeti össztermék egy százalékát sem éri el a területre fordítható költségvetési összeg: ez évi 275 milliárd forint. Ebbõl nemrégiben ráadásul további 26 milliárdot zároltak, ami szakértõk szerint súlyos gondokat okozhat. Állítják: nincs pénz arra, hogy a légteret védjék, nincs pénz gyakorlatokra. Az ügyben a NATO korábban már finom kritikát is megfogalmazott a magyar honvédelmi vezetéssel, illetve a kormányzattal szemben.
Teljes hir
(Minél több zsidót (inkalost, cahalost) szereljetek fel "önként"! Na õk, a "magyar" honvesztés gerince. Az MH vezérkarát egyszerûen "likvidálni" kell! mindezt a MH valódi funkcióinak végrehajtása érdekében!)
Nyolcezer fõre emelnék az önkéntes tartalékosok számát
Húsba vágó elvonások érték az idén a honvédséget. Korábban soha nem fordult elõ, hogy a nemzeti össztermék egy százalékát sem éri el a területre fordítható költségvetési összeg: ez évi 275 milliárd forint. Ebbõl nemrégiben ráadásul további 26 milliárdot zároltak, ami szakértõk szerint súlyos gondokat okozhat. Állítják: nincs pénz arra, hogy a légteret védjék, nincs pénz gyakorlatokra. Az ügyben a NATO korábban már finom kritikát is megfogalmazott a magyar honvédelmi vezetéssel, illetve a kormányzattal szemben.
Magyarországot ezerszer kritizálta a NATO, mert szinte csak használja a szövetséget, Magyarország még magát sem képes megvédeni, nemhogy a NATO-nak igazi hozzájárulója legyen.
A bírálók úgy fogalmaznak: a második Orbán-kormány „visszafejleszti” a Magyar Honvédséget, afféle vatikáni gárdává alakítaná, az elõzõ szocialista vezetéssel szembeni vádak megfogalmazása és az elszámoltatás pedig éppen ezt a folyamatot hivatott elfedni. Azt Benkõ Tibor vezérezredes, a honvédség vezérkari fõnöke is elismerte a Népszabadságnak, hogy a fejlesztési beruházások elmaradnak a szükségletektõl, azt azonban cáfolta, hogy megrekedtek vagy leálltak volna.
Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy segélyprogram keretében az Amerikai Egyesült Államok nemrégiben tizennégy Humvee típusú gépkocsit adott a hadseregnek. Igaz, errõl még Szekeres Imre (MSZP) állapodott meg 2009-ben Washingtonban. Az új kocsiknak köszönhetõen a katonák már itthon is fel tudnak készülni a jármûvekbõl, és nem kell ezért Németországba utaztatni õket, vagy élesben, Afganisztánban megszokniuk õket.
„Kiváló katonáink vannak, nagyszerû szakemberek, akik felkészültek és motiváltak. Ez a legnagyobb ereje a honvédségnek: a személyi állománya. Kétségtelen, hogy a technikai eszközpark bizonyos területeken elöregedett. Vannak olyan eszközök, amelyek kihordási életciklusának a végén tartunk, ilyenek például a harckocsik és a páncéltörõ tüzéreszközök. A gépjármûpark sem friss, de folyamatos a fejlesztési program, nemrég küldtük ki a páncélozott Rába gépjármûveket és az Unimog mentõket az afganisztáni misszióba. Nem titkolom, jó lenne nagyobb ütemben folytatni ezeket a fejlesztéseket, de a költségvetés ezt most nem teszi lehetõvé” – fogalmazott Benkõ Tibor.
HIRDETÉS
Kérdésünkre hozzátette: „szükséges lenne a BTR–80-as páncélozott gépjármûpark modernizációja is, nagy szükség lenne szállítóhelikopterekre, illetve azok üzemidejének meghosszabbítására. A jelenlegi költségvetési helyzetben az a cél, hogy a felajánlott erõknél, a misszióba menõ katonáknak megfelelõ legyen az eszközállományuk, így az egyéni felszerelésük, fegyvereik, védõeszközeik. Ez élvez prioritást.” Azzal kapcsolatban, hogy okoz-e feszültséget a katonák körében a különbségtétel, vagyis az, hogy a külhoni missziókban részt vevõk szinte mindent megkapnak, míg a magyar bázisokon szolgálók autóiban gyakran még elég üzemanyag sincs, Benkõ azt válaszolta: „valóban jellemzõ volt a missziók megindulásakor, hogy többen azt mondták: kétféle haderõt építünk, egy hazait és egy külföldit. Ez a vélemény azonban elkopott azóta, fõleg amiatt, mert kétezer fõt váltunk évente a missziókban, így szinte mindenki sorra kerül. Aki pedig háborús mûveleti területre megy, jogosan várja el, hogy rendelkezzen a szükséges eszközökkel.”
A szerzõdéses katonák kivételével a honvédségben folyamatosan nõ a feltöltetlen beosztások száma, ami nagy megterhelést jelent a szolgálatot ellátók számára. Idén tavasszal például a nyilvános adatok szerint a tiszti állományból 930-an, a tiszthelyettesi állományból 1318-an, a szerzõdéses legénységi állományból pedig 1028-an hiányoztak. Ehhez kapcsolódik, hogy épp a napokban jelent meg a kormányzati portálon az a Hende Csaba honvédelmi miniszter által kezdeményezett törvénymódosítási terv, amelynek alapján a honvédkórházban dolgozó, a Szent Koronát õrzõ, illetve további biztonsági és protokolláris feladatokat ellátó állomány beillesztése a rendszerbe körülbelül évi 3,7 milliárd forintos többletkiadást jelentene a tárcának. Ezt sokan kritizálják, hiszen ez nem ad semmilyen új képességet a honvédségnek, szemben azzal a fejlesztéssel, amikor a légtérellenõrzés, illetve a pápai bázis fejlesztése érdekében emeltek létszámot 2008-ban.
Benkõ Tibor ezzel kapcsolatban azt mondta: valóban létszámgondokkal küzd a honvédség. „Azért nem töltjük fel az üres beosztásokat, mert a költségvetés nem teszi lehetõvé. Van egy rendszeresített létszám, amely a feladatok ellátásához szükséges létszámot jelenti, és van egy költségvetési létszám. A gondot a kettõ közti különbség okozza. A hiányzó beosztásokban lévõk feladatait is el kell ugyanakkor látni, ez pedig tovább terheli az állományt. Nem véletlenül meghatározott, hogy egy feladathoz mekkora létszám kell. Vannak olyan területek, ahol nem lehet megoldani kevesebbõl. Egy mûtétnél sem hiányozhat az altatóorvos. De költségvetésünk rendszeresen megköti a kezünket” – fogalmazott a vezérezredes.
Õrzõ-védõkbõl önkéntes tartalékosok
Parasztvakítás – így jellemezték a szocialisták korábban az úgynevezett önkéntes védelmi tartalékos rendszer létrehozását. Álláspontjuk szerint ugyanis hiába kötöttek 1921 fõvel szerzõdést, õk valójában azok a korábban õrzõ-védõ cégek alkalmazásában lévõk, akiket csak akkor foglalkoztattak tovább az épületek õrzésére, ha vállalták, hogy önkéntes tartalékosok is lesznek.
Vagyis – állítják – ugyanazok az emberek és ugyanazt a munkát végzik a katonai egyenruhához hasonló ruhában, viszont „alkalmatlanok arra, hogy valódi katonai szolgálatot lássanak el, és katonai beosztásokat töltsenek be”. A HM elismeri, hogy jelentõs az átfedés a korábbi õrzõ-védõk és a jelenlegi HMEI munkavállalói, az úgynevezett tartalékosok között, de – mint állítják – minõségi szûrésen estek át, kiképezték és levizsgáztatták õket.
Link