Tárki: a magyarok véleménye annyira negatív, hogy már nem tud romlani
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 16. 05:55:44
(Á, HAZUDIK! Mi magyarok remekül érezzük magunkat, csak alig látunk már a cigány-zsidó rémuralomtól. Kis helyet kell csinálni a kilátásnak sok jó fegyverrel! Tárki, tárd ki!)
Akár a saját anyagi helyzetet, akár a gazdaság helyzetét értékelik, a magyarok véleménye olyannyira negatív, hogy hosszú ideje - függetlenül a reálfolyamatoktól - már nem tud romlani - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttmûködés keretében készült legfrissebb Tárki-kutatásból, amelyet a visegrádi négyek országaiban készítettek.
Teljes hir
(Á, HAZUDIK! Mi magyarok remekül érezzük magunkat, csak alig látunk már a cigány-zsidó rémuralomtól. Kis helyet kell csinálni a kilátásnak sok jó fegyverrel! Tárki, tárd ki!)
Akár a saját anyagi helyzetet, akár a gazdaság helyzetét értékelik, a magyarok véleménye olyannyira negatív, hogy hosszú ideje - függetlenül a reálfolyamatoktól - már nem tud romlani - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttmûködés keretében készült legfrissebb Tárki-kutatásból, amelyet a visegrádi négyek országaiban készítettek.
A kutatás eredményeit összegzõ, az MTI-hez hétfõn eljuttatott elemzés szerint ugyanakkor továbbra is a magyarok körében reménykednek legtöbben a gazdasági helyzet javulásában.
A közlemény szerint, miközben hosszú évek óta változatlanul tízbõl csupán egy magyar értékeli jónak saját és háztartása anyagi helyzetét, a többi visegrádi országban élõk körében ez a mutató romlott az elmúlt fél évben. Ez a megállapítás egyaránt érvényes a 2011 elején az elmúlt hét év legjobb mutatóit produkáló csehekre és lengyelekre, valamint az utóbbi években magukat egyre rosszabbul érzõ szlovákokra is. A lengyel adatpont azonban még így is egy 2007 elején kezdõdött javuló trendbe illeszkedik, míg Csehországban immár hosszú ideje 35 és 40 százalék között alakul az elégedettek aránya.
A magyarok 2007 óta tartó növekvõ derûlátása 2011 közepére egyértelmûen megtört, és ezzel csatlakozni látszanak a többi visegrádi országban az évtized közepe óta megfigyelhetõ enyhe negatív trendhez. Ennek nyomán ma a magyarok mindössze 15 százaléka reméli háztartása anyagi helyzetének javulását a következõ egy évben. Csehország esetében megfigyelhetõ, hogy a várakozások 2009 közepe és 2010 eleje között hirtelen javultak, majd a mutató mostanra újra elérte a két évvel ezelõtti mélypontot. A várakozásokban megmutatkozó különbségek az országok között továbbra sem számottevõek, különösen ha azokat a helyzetértékelés terén látható különbségekkel vetik össze.
A kutatók szerint, mivel az ország gazdasági helyzetének megítélésében a magyarok véleménye már korábban is nagyon negatív volt, a 2006 közepe és 2007 eleje közötti, statisztikailag is érzékelhetõ romlás óta a magyarok között alig akad olyan, aki pozitívan vélekedne ebben a kérdésben. A magyarok kirívóan negatív helyzetértékelésén - a többi országgal ellentétben - a gazdasági válság sem hagyott nyomot. A visegrádi régióban az elmúlt fél évet a gazdasági helyzet megítélésében a stagnálás (Lengyelország, Magyarország) illetve enyhe romlás (Csehország, Szlovákia) jellemezte - írták az összegzésben.
Az elmúlt fél évet a gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozások terén a pesszimizmus növekedése jellemezte a visegrádi országokban élõk körében, a lengyelek kivételével. Csehországban, ahol különösen szembetûnõ a derûlátók arányának csökkenése, és Magyarországon a borúlátók térnyerése egy javuló trendet tört meg, míg a szlovákok esetében a mutató értéke nem volt ilyen alacsony 2004 óta. A többi országban megfigyelt változások nyomán a magyarok mellett a lengyelek a legkevésbé pesszimisták a régióban. Összességében azonban a legkevésbé borúlátó nemzetek esetében is csak tízbõl ketten várnak fellendülést, a többség még ezekben az országokban is stagnálásra vagy romlásra számít - áll a közleményben.
Link