Zsidó térfoglalás Magyarországon? - Íme a valóság
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 17. 11:33:04
(Ha már magyarázkodni kényszerülnek, az már beszédes. Csak arra válaszoljon nekem valaki, hogy mely magyaroknak épültek ezek a lakóparkok? Mire számítottak, ha 12 NATO logisztikai bázisról és alaphangon is 500 ezer zsidó befogadásáról lehet hivatalosan is tudni.)
Az építkezés szünetel
A válság elõtt fõként külföldi beruházók hajtották végre a legnagyobb ingatlanfejlesztéseket Budapesten, 2008 után viszont pánikszerûen menekültek a piacról a spanyolok, az izraeliek és az írek. Mi maradt utánuk? Félbehagyott projektek, félkész lakóparkok, tetemes tartozások.
Teljes hir
(Ha már magyarázkodni kényszerülnek, az már beszédes. Csak arra válaszoljon nekem valaki, hogy mely magyaroknak épültek ezek a lakóparkok? Mire számítottak, ha 12 NATO logisztikai bázisról és alaphangon is 500 ezer zsidó befogadásáról lehet hivatalosan is tudni.)
Az építkezés szünetel
A válság elõtt fõként külföldi beruházók hajtották végre a legnagyobb ingatlanfejlesztéseket Budapesten, 2008 után viszont pánikszerûen menekültek a piacról a spanyolok, az izraeliek és az írek. Mi maradt utánuk? Félbehagyott projektek, félkész lakóparkok, tetemes tartozások.

Tizenhét emeletes lakótornyokat, sé­tálóutcákat, kulturális és sportesemé­nyek megrendezésére alkalmas közös­ségi tereket álmodott Újpest kapujához néhány éve a CEU Reality Group. A be­ruházó több mint ötezer építészirodát ke­resett meg, hogy az 1200 lakásosra ter­vezett Károlyi István városközpont a IV. kerület ikonszerû épületegyüttese legyen. A grandiózus elképzelések nagy része azonban a tervezõasztalon pihen: bár az elsõ ütemben mintegy 300 lakás készült el, a folytatásnak a válság keresztbe tett. Az újdonsült lakók ablakai zöld parkok, belvárosi hangulatot sugárzó terek he­lyett most egy csupasz, beépítés elõtt álló, poros területre néznek.

Vég nélküli lakóparkok

Nem jobb a helyzet a XIII. kerületben sem, amely igen felkapott volt az ingat­lanfejlesztõk és az új lakásról álmodók körében. A kerület szívében félbe maradt lakóparkokba, foghíjtelkekbe, bontásra váró üres épületekbe botlani lépten-nyo­mon. Egy ideje már azt a konténerbõl kialakított értékesítési irodát sem lehet látni a befejezetlen Narancsliget lakóne­gyed sarkán, melyben a lakások értéke­sítése folyt. Az 50 millió eurósra becsült beruházás keretében egy 600 lakás­ból álló, több iroda- és üzlethelyiséget is magában foglaló, ötezer négyzetmé­teres belsõ kerttel rendelkezõ komple­xumot tervezett felépíteni az SL Group. A lakónegyednek tényleg csak a negye­de készült el, a folytatásról a társasház blogján egymástól érdeklõdnek a lakók. Minden reményük elszállt, amikor meg­tudták: a Récsei Centert és a XIV. kerüle­ti István Parkot is megálmodó SL Group leánycégei - az SL Group Management és az SL Properties Kft. - felkerültek az adóhatóság feketelistájára, mivel 100 millió forintnál is nagyobb adótartozást halmoztak fel. Így kérdéses, hogy az SL csoport III. kerületi, 240 lakásos Laborc projektje is megvalósul-e valaha.

A Narancsligettõl néhány utcányira a Central Park lakói várják a befejezést. A több mint tíz éve indított, 900 lakásos­ra, saját uszodával megtervezett lakóte­lepnek ugyanis még mindig nem készült el a két utolsó épülettömbje. A XIII. ke­rület fõépítésze ugyanakkor bizakodó: a kivitelezõ jogerõs építési engedéllyel ren­delkezik a folytatáshoz. Arató György a befulladt tervek közül a torzóban maradó Narancsligetnél is tragikusabbnak tartja a Duna pláza közelébe tervezett, a HomeCenter által megálmodott 360° mega­projektet. Az angyalföldi fejlesztések kö­zül ez lett volna a legnagyobb, ha nem megy csõdbe a kitalálója. A beruházás ér­téke meghaladta volna az 500 millió eu­rót, Budapest leghosszabb épülete pedig jachtkikötõvel, uszodával, saját vízibusz­járattal szolgálta volna az új városrész 20- 50 ezer lakosát. Három lakótoronynak már 2008 óta állnia kellene, a területen azonban nem történt semmi. Sõt a beru­házás honlapja is eltûnt az éterbõl.

Sikkasztás, felszámolás, adóelkerülés

Egyvalami mindenesetre közös a Na­rancsliget, a Central Park és a 360° pro­jektben: mindegyikük hátterében izraeli tõkehátterû cégek húzódtak meg. Ez nem is csoda, hiszen a 2008-as válság kirobba­nása elõtt a budapesti ingatlanfejleszté­sek több mint 70 százalékát izraeliek va­lósították meg. Az Ecorys Magyarország nemzetközi tanácsadó tanulmánya sze­rint a legalább száz lakást értékesítõ vál­lalkozások top tízes listájából hét helyet 2008-ban az izraeli cégek foglaltak el. La­kóparkok tömkelege, bevásárlóközpon­tok, irodaházak és szállodák köszönhetik létrejöttüket az izraeli tõkének. Nem vélet­lenül tartja magát az a vélekedés az ingat­lanszakmában, hogy a krízis kitörése elõtt a megszerzett profit minden második fo­rintja izraeli társaságot gazdagított. Egy biztos: a rendszerváltás után több száz­milliárd forintot fektettek be izraeli beru­házók a magyarországi ingatlanbizniszbe. Ugyanakkor tucatnyi budapesti hotel és számtalan társasház megvalósítását tette parkolópályára most a válság. A növek­võ költségek, az elvárt magasabb önerõ, a bankok hitelezési hajlandóságának csök­kenése, a projektfinanszírozás szünetel­tetése miatt tömegével mentek csõdbe az ingatlanfejlesztõk és kivitelezõk. (Lapunk korábban bebizonyította: a radikáljobboldal mendemondáival szemben a valóságban a „zsidó nagytõke" pont úgy viselkedik, mint a többi: bejön, majd - további üzleti lehetõségek után kutatva - kivonul - lásd Heti Válasz, 2009. december 3.)

Narancsliget. A lakónegyed negyede készült el

Az izraeliek közül legutóbb a Neocity és az Arlon csoporthoz köthetõ vállalkozások egy része dõlt be és kerültek felszámolás alá, illetõleg offshore tulaj­donba. Pedig a csillaghegyi ForestHill Natura lakóparkjukban, az ürömi Natura Villaparkban és a pestszentlõrinci Re­viczky Ligetben szinte valamennyi lakást sikerült eladniuk. Az üzleti beszámolóikból ugyanakkor nem derül ki, hová és mekkora összegben folyt el az értékesítésekbõl származó bevétel. Csak an­nyi tudható, hogy a legjelentõsebb tétel az a kötelezettségállomány, amely jó-részt hosszú lejáratú, nagy valószínû­séggel a beruházásokhoz felvett bank­hiteleket takar. A tízmilliárd forintot is meghaladó fejlesztések méretéhez és az eladott lakások számához képest a neocitys cégek furcsamód nem értek el jelentõs árbevételt; ez csupán egyetlen évben, 2008-ban lépte át a milliárdos nagyságrendet.

Ugyancsak felszámolás alatt áll a Coral Holdinghoz tartozó, az adóható­ságnak több mint 100 millió forinttal adós City Center Park Ingatlanfejlesz­tõ és Ingatlanforlagmazó Kft., valamint a Coral Construction Kft. Mindkét tár­saság ellen rendõrségi nyomozás is zaj­lik. A Coral Constructiont egy debreceni alvállalkozó jelentette fel csalás gyanújá­val, a City Center Park társasház-tulajdo­nosai pedig azért fordultak a rendõrség­hez, hogy kiderüljön: ki sikkasztotta el a közös számlára befizetett több millió fo­rintjukat.

Magasról indítottak

Mielõtt bárki bûnbaknak kiáltaná ki az izraeli ingatlanfejlesztõket, érdemes kö­rülnézni a spanyolok háza táján is. A spa­nyolországi ingatlanpiac telítõdése után hazánkban is sorra jelentek meg a spa­nyol tõkehátterû vállalkozások, melyek nemcsak a fõvárost, hanem a Dunántúlt is fölfedezték. Terjeszkedésüknek a jel­zálogpiaci válság és a spanyol gazdaság gyengélkedése vetett gátat. Ennek ellené­re az izraeli fejlesztõk után a második leg­jelentõsebb külföldi beruházókká léptek elõ a magyar piacon - lekörözve például az íreket.

„Az elmúlt tíz év annyira jó volt a spa­nyol ingatlanos cégeknek, hogy túlnõt­ték magukat. Így szükségképpen léptek ki hazájukból" - fogalmazott a Gestesa magyarországi piaci megjelenésekor a nemzetközi ügyvezetõ, Joaquin Madrigal. Az 1995-ben megalapított cég - mely ha­zájában a negyven legnagyobb ingatlan­fejlesztõ közé küzdötte fel magát - Ma­gyarországon egy irodaházzal, a Baross térre megálmodott Galériával szerette volna megörökíteni a nevét. Az iroda­ház sorsáról azonban még a terveket el­készítõ Középülettervezõ Zrt. Skardelli-stúdiójánál sem tudnak információkkal szolgálni.

Jóval nagyobb szabású tervekkel - pél­dául a pátyi golffalu ötletével - indított a Grupo Milton, mely hét kiemelt terület­részt és számos értékes ingatlant vásárolt meg néhány éve a pécsi önkormányzat­tól. A társaság azt ígérte, hogy a pécsi la­katlan Magasházat 2010-re felújítja és a város egyik jelképévé teszi. A lerobbant lakótornyot - 100 milliárd értékû ingatlanfejlesztés keretében - felhõkarcoló­vá akarta átalakítani, benne irodákkal, luxusapartmanokkal, exkluzív étterem­mel. Az ingatlan mindössze 400 millió fo­rintért került a Grupo Milton tulajdonába, nagyívû elképzeléseikbõl azonban semmi sem valósult meg. Sõt, az õrizetlenül álló, 25 emeletes épület tetejérõl a napokban egy óriási vasdarab zuhant 70 méter ma­gasból a járdára a fémtolvajok garázdál­kodása miatt.

Az európai viszonylatban is jelentõsnek számító ingatlanfejlesztõ, a Sedesa is a Dél-Dunántúlra vetett szemet. Igaz, csak lenyûgözõ terveirõl s a botrányos M43-as sztrádaberuházásról ismerheti leginkább a közvélemény a társaságot, mely egy­szerre tervezett volna logisztikai közpon­tot a taszári repülõtérhez, MotoGP ver­senypályát Sávoly közelébe, és vett volna részt az elõzõ kabinet presztízsberuházá­sában, a kormányzati negyed megépíté­sében. A Sedesa Hungária Kft. ugyanis azt gondolta, hogy a minisztériumok „ki­telepítése" után megkaparintja a felsza­baduló patinás épületeket. A Sedesa be­lépõ üzletként szociális bérlakás-építési programot hirdetett. Úgy képzelte, hogy 150 millió euró (38 milliárd forint) érté­kû beruházás keretében ötezer alacsony költségû bérlakást épít az ország 12-15 településén, ami most persze jól jönne a kilakoltatásra váró devizahiteleseknek.

A Sedesának volt egy másik beváltat­lan nagy ígérete is: a spanyol Martinsa- Fadesa céggel a Csepel-sziget észa­ki csücskén egy 175 hektáros területen Manhattan-szerû városrészt tervezett kulturális, sport- és szabadidõközponttal. A negyed 14 ezer lakást, 600 ezer négyzet­méternyi irodát is magában foglalt volna. A Fadesa meg is vásárolt - papíron11,3 milliárd forintért - a csepeli önkormány­zattól egy 82 hektárnyi területet, ahol az­óta egy kapavágás sem történt, és nyo­ma sincs a londoni Docklands mintájára tervezett vízi városnak. A spanyol anya­cég csõdje nyomán a Fadesa kiárusításba kezdett, és eladta a XIII. kerületi Danubio Park projektet is az izraeli hátterû D&B RealEstate-nek potom 59 millió euróért.

A válság miatt leállította az idõköz­ben csõdvédelembe menekülõ spanyol Habitat azt az 1800 lakásos lakóparkfejlesztést is, amelyet a Diursával a régi Vágóhíd területén valósított volna meg. A beépíthetõ 185 ezer négyzetméterbõl 115 ezret az ugyancsak izraeli hátterû Olimpia csoportnak adott el. A spanyol modell - így nevezte el a szaksajtó a spa­nyolok botrányos ingatlanberuházásait - nálunk is tarolt. A spanyolok, kijárva a befolyásos politikusok támogatását, ju­tányos áron jutottak hozzá a fejlesztésre szoruló területekhez, melyekre megapro­jektek felépítését ígérik. Aztán az átmi­nõsített területen a beruházást vagy fél­behagyják, vagy még mielõtt el kellene kezdeni a munkát, túladnak rajta.

A jórészt külföldi beruházók által uralt ingatlanágazatban a válság kiszûrte a sze­rencselovagokat, a kialakult helyzet pedig most a magyar fejlesztõknek kedvez, akik a krízis enyhülésével ismét elõtérbe kerül­hetnek. Feltéve, hogy a megbízható vállal­kozások is túlélik a szûk esztendõket.
Link