Posta Imre weboldala

Izrael reméli, Magyarország sem szavazza meg Palesztina önállóságát
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 17. 11:39:31

Teljes hir

(Izrael rabbijai "remélik", hogy "Új Izrael" rabbinátusa nem szavazza meg...de jól adják! Én meg úgy sejtem, hogy valami fordulat készülõdik és ennek az ellentettje sem kizásr!)
Izrael reméli, hogy Magyarország sem szavazza meg az ENSZ Közgyûlésében a Palesztina önállóságáról és ENSZ-tagságáról szóló határozatot, mert annak elfogadása a térségben egyet jelentene a konfliktussal - mondta Danni Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes az MTI-nek hétfõn, Budapesten adott interjúban.

"Európának nem áll érdekében egy olyan határozat támogatása, amely tovább fokozná a Közel-Keleten a bizonytalanságot" - hangsúlyozta a kétnapos látogatásra Magyarországra érkezett diplomata, aki mostani útján nem látogat el más országba.

Az Európai Unió országai szeptemberben remélhetõleg nem fogják támogatni a palesztin állam önállóságáról és az ENSZ-be történõ felvételérõl szóló határozati javaslatot, ennek elfogadása ugyanis egyenlõ lenne a konfliktussal, a feszültséggel - fogalmazott az izraeli diplomata.

Danni Ajalon elmondta, budapesti látogatásának fõ célja a kétoldalú kapcsolatok erõsítése. Izraelt és Magyarországot hasonló gondolkodású és kultúrájú országnak nevezte, amelyeket történelmi szálak kötnek össze. Elmondta, kedden megállapodást ír alá a kétoldalú diákcsereprogramról és a tudományos együttmûködésrõl a nemzeti erõforrás miniszterrel.

Arra a kérdésre, lobbizik-e annak érdekében, hogy Magyarország nemmel szavazzon a palesztin határozat ügyében az ENSZ-ben, úgy felelt: "természetesen errõl is lesz szó". Hozzátette, nemcsak Magyarországról és az EU-ról, hanem végsõ soron minden demokratikus államról van szó, be kell látniuk, mennyire veszélyes egy ilyen közgyûlési határozat.

A diplomata rámutatott: Izrael és a palesztinok 1994-ben és 1995-ben megállapodtak, hogy a fontos vitás kérdéseket egymás között, tárgyalásos úton rendezik, nem fordulnak harmadik félhez és nem kényszerítenek egymásra egyoldalú megoldásokat.

"A palesztinok nem a tárgyalásos utat választják, ránk akarják kényszeríteni a saját feltételeiket" - mondta, és hozzáfûzte, ez a párbeszéd, a békefolyamat végét jelenti, a palesztinok a tárgyalások és a megbékélés helyett a konfliktust jelentõ egyoldalú lépésre szánták el magukat. Kifejtette, ha a palesztinok most megkerülhetik a párbeszédet, akkor a jövõben sosem lenne érdekük tárgyalni, az ENSZ-hez fordulnának.

Ajalon úgy fogalmazott, hogy az ENSZ Közgyûlés határozata sajnos "halott betû", mivel nem változtatna a helyzeten, nem hozna létre egy független palesztin államot. Az a legnagyobb veszély, hogy - hamis elvárásokat keltve a palesztinok körében - erõszakhoz vezet, s ez még inkább destabilizálná a régiót. "Ez senkinek sem érdeke" - szögezte le.

Az egy éve szünetelõ izraeli-palesztin párbeszéd kapcsán kijelentette: Izrael több alkalommal felszólította a palesztinokat, hogy elõfeltételek nélkül üljenek le tárgyalni minden kérdésrõl, de "minden esetben kibúvót találtak". Az izraeli külügyminiszter-helyettes azt mondta, a jelenlegi palesztin vezetés vagy nem akar, vagy nem képes békét kötni Izraellel, mert nem képes engedményeket tenni.

Arra is rámutatott: a határozatnak azért sem lenne valódi jelentõsége, mert a Közgyûlésnek nincs felhatalmazása arra, hogy önállónak nyilvánítson államokat és felvegye õket a világszervezetbe. Errõl csak a Biztonsági Tanács dönthet, amely azonban - szerinte - bizonyosan nem támogatna egy "ilyen egyoldalú, veszélyes határozatot". (Az Egyesült Államok, Izrael szövetségese már jelezte, hogy megvétózna egy ilyen tartalmú határozatot.)

Arra a kérdésre, miképpen reagálna Izrael, ha a Közgyûlés õszi ülésszakán megszavaznák az önálló Palesztina felvételét a világszervezetbe, kifejtette: ez az oslói keretegyezmény de facto végét jelentené, "ha a palesztinok megsértik, már minket sem fog kötni, mérlegelni fogjuk a lehetõségeinket".

Ajalon kizárta, hogy a palesztin önállóságról szóló közgyûlési határozat fegyveres konfliktushoz vezetne. Ugyanakkor megjegyezte: Szíria esetleg provokációt hajthat végre az izraeli határnál, hogy elterelje a figyelmet a belsõ feszültségrõl, arról, hogy hadserege saját lakosságát mészárolja. Véleménye szerint a közgyûlési határozat utáni legrosszabb forgatókönyv egy újabb kiterjedt izraeli-palesztin összeütközés, egy harmadik intifáda lehet.

Az izraeli diplomata úgy látja, az arab tavasznak remélhetõleg kedvezõ hatása lesz a közel-keleti békefolyamatra. Erre azonban csak akkor nyílik lehetõség, ha az érintett népeknek demokratikus módon valóban lehetõségük lesz saját jövõjüket alakítani. "Ez hosszú folyamat, és eddig sajnos nem látni azt a programot, hogy a forradalmárok milyen irányban akarnak haladni, legyen szó akár Tunéziáról, akár Egyiptomról" - tette hozzá.

Figyelmeztetett: fennáll a veszélye annak, hogy szélsõséges elemek kihasználják a kaotikus helyzetet és saját céljaikra kisajátítják a forradalmakat. Hasonló történt 1979-ben Iránban, amikor egy veszélyessé és brutálissá váló iszlám köztársaság jött létre. Azt mondta, Irán közvetlenül és ügynökein keresztül a forradalmak kisajátítására törekszik, azt akarja elérni, hogy az iránihoz hasonló radikális iszlamista államok jöjjenek létre.

"Az utolsó dolog, amelyre a világnak szüksége van, egy újabb Irán a Közel-Keleten - jelentette ki a külügyminiszter-helyettes, fontosnak nevezve, hogy politikailag és gazdaságilag folyamatosan nyomást kell gyakorolni Iránra, "a világ legveszélyesebb országára", amely "nagyon agresszív módon terjeszti nagyon radikális ideológiáját".

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi közösségnek és benne Európának politikai és morális iránymutatással kell segítenie az arab országok átalakulását, a demokratikus intézmények, az átláthatóság és elszámoltathatóság megerõsödését. Megjegyezte, rá kell bírni a gazdag arab államokat, Szaúd-Arábiát és más olajtermelõ országokat, hogy befektetésekkel segítsék a régió országainak gazdaságát.
Link