Még mindig felrobbanhat Magyarország mellett a térség
Irta: Olvaso - Datum: 2011. August 21. 06:27:11
(Á, dehogy! nem lesz itt semmi! Az ilyesmi csak rémhír.)
Meglehetõsen vegyes képet mutatnak a Nyugat-Balkánon elhelyezkedõ országok, de a felszín alatt továbbra is jelentõs feszültségek vannak amelyekre, ha nem irányul elég figyelem, akkor könnyen elszabadulhatnak ismét az indulatok – állapította meg a Financal Times egyik elemzése. A világválság miatt óriásira nõtt a munkanélküliség a térségben, a gazdaság egyelõre nem képes jelenõsen növekedni, ráadásul a következõ hónapokban Horvátországban és Szerbiában is parlamenti választásokra kerül sor, amelyek alapvetõen változtathatják meg az erõviszonyokat.
Teljes hir
(Á, dehogy! nem lesz itt semmi! Az ilyesmi csak rémhír.)
Meglehetõsen vegyes képet mutatnak a Nyugat-Balkánon elhelyezkedõ országok, de a felszín alatt továbbra is jelentõs feszültségek vannak amelyekre, ha nem irányul elég figyelem, akkor könnyen elszabadulhatnak ismét az indulatok – állapította meg a Financal Times egyik elemzése. A világválság miatt óriásira nõtt a munkanélküliség a térségben, a gazdaság egyelõre nem képes jelenõsen növekedni, ráadásul a következõ hónapokban Horvátországban és Szerbiában is parlamenti választásokra kerül sor, amelyek alapvetõen változtathatják meg az erõviszonyokat.
Goran Hadzsics és Ratko Mladics elfogásával és kiadatásával egy korszak zárult le két évtizeddel a szörnyû délszláv háborút kitörését követõen – olvasható a Financial Times (FT) elemzésében, amely a Nyugat-Balkán helyzetével foglalkozott. A két háborús és emberi jogi bûntényekkel vádolt vezetõ Hágába szállításával már 161 személy ellen indult eljárás. A letartóztatások és a nemzetközi bírósággal való együttmûködés révén Szerbiát, és vele együtt az összes volt Jugoszláv tagköztársaságot mára már Nyugat-Balkánként emlegetik.
A két háborús bûnökkel vádolt személy elfogása közti idõszakban az unió végleg lezárta a tárgyalásokat Horvátországgal, amely 2013-tól az EU 28. tagországa lesz. Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárása nagyon jó hír a régió számára – mondta el Bozidar Djelics szerb miniszterelnök-helyettes. Rámutatott arra, azzal hogy országa teljesítette a nemzetközi kötelezettségeit hozzájárul a regionális stabilitáshoz és békéhez.
Elmaradt a talpra állás
Az FT szerint ezeknek az országoknak szükségük van arra a reményre, hogy egyszer majd csatlakozhatnak az unióhoz. Közismert, hogy Brüsszel jelenleg az egyre elhatalmasodó adósságválsággal van elfoglalva, miközben a nyugat-balkáni kockázatok egyelõre elkerülik a figyelmét. Fontos megemlíteni azt is, hogy a globális pénzügyi válságból ez a régió még egyáltalán nem állt talpra, szemben a volt szocialista térség többi részével. Erre jó példa az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank júliusi jelentése, mely szerint csak Horvátország volt képes leküzdeni a krízist, és növekedést felmutatni.
Egyes elemzések szerint a nyugat-balkáni térség nagyon komoly veszteségeket szenvedne el, ha a görög bankrendszer válságba kerülne, mivel a pénzintézetek nagyon komoly intervenciót hajtottak végre ezekben az országokban. Az emberek többsége úgy érzi, hogy lényegesen rosszabbul él mint 20 évvel ezelõtt, amit mindenképpen alátámaszt az a tény, hogy Horvátországban az egy fõre esõ nemzeti termék 11 ezer euró, míg Szerbiában csupán 5 ezer, ami kevesebb mint a háború elõtt. Azelõtt sokkal jobb volt a fizetésünk, mint manapság, és oda utazhattunk, ahová akartunk – mondta el Snezana Taszics, a szerbiai lottótársaság egykori alkalmazottja, akit 2006-ban 27 év után bocsátottak el.
Õk mutatnak példát
Az cikk szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a háború sebei még sok helyen nagyon erõsen jelen vannak. Bosznia-Hercegovinában a választások óta eltelt 10 hónapban képtelenek új kormányt alakítani a pártok, míg Koszovó északi részén ismét az erõszak kapott fõszerepet. Érdekesség, hogy az év eleji kairói Tahrir téri tüntetésen többen a szerbiai Otpor mozgalom jelképét lengették. Ez a mozgalom volt, amely aktív szerepet játszott Szlobodan Milosevics egykori elnök elmozdításában. Úgy tûnik, most a balkáni államok mutatnak példát az arab világnak, abban hogyan lehet a tekintélyelvû modellbõl a szabad piacgazdaságba átjutni.
Ijesztõek a gazdasági kihívások – fogalmazott Vladimir Gligorov Balkán szakértõ. Ennek természetesen nagyon komoly társadalmi hatásai lesznek – tette hozzá. A globális krízis elõtt úgy tûnt, hogy a térség képes lesz utolérni a közép-európai régiót. 2000-2007 között Szlovéniát leszámítva évente 5,5 százalékos átlagos növekedést produkáltak a térségbeli államok, Szerbiába 15 milliárd dollárnyi külföldi tõke érkezett.
Drámai a munkanélküliség
Az elemzés szerint, azonban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a korábbiakkal szemben rendkívül alacsony bázisról indult a növekedés a Nyugat-Balkánon. Míg Csehországban és Lengyelországban a nyugati gazdaság kiszolgáló egységei telepedtek meg, addig a Balkánon csupán az építõiparba és a turizmusba fektettek be. Olyan megállapodások, mint a Zastava-gyár 2008-as Fiat általi felvásárlása csupán egyedi esetként szerepel elõttünk.
A válság elõtt ezekre az államokra is erõteljesen jellemzõ volt a külföldi hitelfelvétel, de ezek a pénzek nem jártak semmilyen versenyképességi javulással. Mostanra a felduzzadt adósságállomány miatt a fogyasztás esett vissza ezekben az államokban. Szerbiában 2008-at követõen félmillió állás szûnt meg – mutatott rá Gligorov. A szakértõ szerint a válság miatt a munkanélküliség drámai mértéket öltött Szerbiában és Horvátországban, ami közel 20 százalékos arányt jelent.
Többen a közelmúltbeli belgrádi és zágrábi utcai megmozdulásokat az arab eseményekhez hasonlították, de ez a párhuzam mindenképpen erõltetettnek tûnik. Horvátországban idén õsszel, míg Szerbiában jövõ tavasszal rendeznek választásokat, amelyet jelentõsen meghatároz az egyre növekvõ elégedetlenség.
Gond a gazdaságok zártsága
Az FT szerint a volt Jugoszlávia tagköztársaságainak többségében a reálbérek és a termelés még nem érte el az 1990-es szintet. A politikusok felismerték, hogy égetõen szükségük van új munkahelyek és beruházások teremtésére. Ivo Joszipovics horvát elnök korábban úgy fogalmazott a FT-nak, hogy a háborút követõ években az ország gazdasága a nyugati importtermékek behozatalára, és az állami beruházásokra épült, és nem a saját termelésre és a zöldmezõs beruházásokra.
Kritikus probléma a munkanélküliség – errõl már Mirko Cvetkovics szerb miniszterelnök beszélt. Nem tudunk elég magánbefektetõt vonzani, akik új munkahelyeket teremtenének – tette hozzá. Alapvetõ fontosságú, hogy a térségbe minél több tõke vándoroljon, azonban a régió piaca túlságosan kicsi és zárt ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Ezzel szemben a Nyugat-Balkán elõnye, hogy a gazdaságok már jelentõs mértékben az EU-tagországokkal való kereskedelemtõl függenek, míg a helyi pénz szerepét az euró vette át.
Sanader is komoly bajba került
Az elemzés szerint Horvátország mindenképpen példát mutat a többi háború sújtotta köztársaságnak. A 4,5 milliós ország egyesek szerint sokkal keményebb csatlakozási folyamaton és alkalmazkodáson van túl, mint Bulgária és Románia, akiket 2007-ben vett fel teljes jogú tagjai közé az EU. Zágráb csatlakozási tárgyalásai csak egy erõteljes korrupció-ellenes fellépést követõen fejezõdtek be.
Ennek során Ivo Sanader, a jelenlegi jobbközép kormány korábbi miniszterelnöke is célkeresztbe került. Sanader, aki elkezdte a csatlakozási tárgyalásokat 2009-ben mondott le, majd tavaly Ausztriában fogták el, és idén júliusban szállították Horvátországba, ahol a különféle korrupciós ügyek miatt bíróság elõtt kell majd felelnie.
Szerbiának hasonlóan nehéz feladatokkal kell majd megküzdenie, annak ellenére, hogy Hadzsics és Mladics már Hágában van. A jövõ évi választok egyik legnagyobb kérdése, hogy hatalmon marad-e az uniós integráció iránt elkötelezett Borisz Tadics elnök vezette gárda, vagy pedig a radikálisok ismét elõtérbe kerülnek. A további bõvítést kapcsán azonban nem minden csak Szerbián múlik.
Ezt tényleg be akarják fejezni?
2004-2007 között 12 új taggal bõvült az unió, és emiatt egyfajta fáradság lett úrrá még a pénzügyi krízis kitörése elõtt. Napjainkban pedig az elhatalmasodó adósságválság teszi óvatossá a nagy tagállamokat, hogy a kisebb, és gyenge gazdasági teljesítménnyel rendelkezõ országokat befogadják. A folyamat teljes egésze nem teljesen Szerbia kezében van – ismerte el Djelics. Brüsszeli illetékesek szerint megvan a politikai akarat arra, hogy a volt Jugoszláv tagköztársaságokat felvegyék az unióba. Radoszlaw Szikorszki lengyel külügyminiszter szerint még országuk elnöksége alatt Szerbia megkapja a tagjelölti státuszt. „Horvátország felvétele után be kell fejezni a nyugat-balkáni integrációt”.
Bár az EU-tagság sok térségbeli ország számára még messze van, de egyre több jel mutat arra, hogy egymás között megindult egy párbeszéd. Azon a héten, amikor Hadzsicsot letartóztatták a szerb, a horvát és a bosnyák miniszterelnök egy horvát üdülõhelyen találkozott. Megállapodtak abban, hogy közösen fognak olyan uniós projektekre pályázni, amelyek többek között a regionális infrastruktúra fejlesztését célozzák. Ezek a kezdeményezések mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy Görögország, Bulgária és Románia közelebb kerüljön az unió szívéhez.
A helyi vezetõknek érdemes figyelembe venni, hogy az unió a történelmi ellenségek kibékülésének az alapján jött létre. Ha Franciaország és Németország képes volt erre, akkor erre a szerbek és a horvátok, és a szerbek és az albánok is képesek ezt végrehajtani – olvasható a cikkben. Joszipovics szerint az, hogy ezek az államok közösen törekszenek az EU-ba elõsegítheti a jószomszédi viszonyok fejlõdését is.
(financialtimes.com)
Link